Takszöv-ügy: „Nem volt kiírva az ajtóra, hogy itt bűnszervezet működik”

Jogerős ítéletet hozott a Szegedi Ítélőtábla a Takszöv-ügy néven elhíresült csalássorozat ügyében. Az Ítélőtábla több esetben is megerősítette pénteken az elsőfokú bíróság 2022-ben hozott ítéletét. Az ügy vádlottjai az indoklás szerint 2002 és 2007 között egy bérleti szerződéseken, illetve csendesfaktor-konstrukción alapuló csalássorozattal okoztak 52 magyarországi takarékszövetkezetnek összesen 11 milliárd forintot meghaladó kárt.

A Takszöv-ügy lényege az volt, hogy több mint 300 cég kötött több mint 1100 valótlan tartalmú bérleti szerződést a nyolc bérbeadó cég valamelyikével, de a szerződésekben megjelölt eszközérték a valósnak a többszöröse volt. A 48 hónapos futamidő letelte után a bérbeadó a szerződésben foglalt bérletidíj-követelést a teljes érték nagyjából 70–85 százalékáért aztán eladta az 52 takarékszövetkezet valamelyikének.

Ezután a takarékszövetkezetek várták, hogy a törlesztések befussanak, de erre csak részben vagy csak annyiban került sor, hogy a csalás éveken keresztül mehessen. Végül nagyjából 3 milliárd forinthoz jutottak hozzá a szövetkezetek, így a tényleges kár 7 milliárd forint körül állt meg. Bár a szerződésekben a termelőeszközöket nagy értékűnek tüntették fel, azok elavult, 40–50 éves, többnyire működésképtelen gépek voltak.

Volt olyan fúrógép, ami valós értéken 50 ezret ért, de a szerződésben 970 ezer volt megjelölve, de egy másik, hasonló értékű eszköznél már 4 millió.

A bérbevevő cégek egy részét megtévesztéssel, másik részét a csalásból származó haszon reményével vonták be a bűncselekménybe az elkövetők, a befolyt pénzt aztán a bűnszervezet működtetésére, észszerűtlen befektetésekre, luxuscikkekre fordították, de az egyik vádlott a Diósgyőr NB I.-es focicsapatát is támogatta belőle.

2010-ben 46 emberrel szemben indult eljárás, közülük 2022-ben 35 ügyében született ítélet. A vádlottak közül többen meghaltak az elmúlt években, de volt olyan is, aki az eljárás során kötött egyezséget az ügyészséggel.

A vádlottak egy részét bűnszervezetben elkövetett csalás bűntettében mint tettest és mint bűnsegédet mondta ki akkor bűnösnek a bíróság. Másokat csalás miatt marasztaltak el, de volt, akit lőfegyverrel, lőszerrel, robbanóanyaggal való visszaélés, sikkasztás, adócsalás, csődbűncselekmény és magánokirat-hamisítás bűntettében találtak bűnösnek.

Az akkor ismeretlen helyen tartózkodó elsőrendű vádlott öt és fél év börtönt kapott, a többiek rövidebb idejű szabadságvesztést, egy részüknél a büntetés végrehajtását fel is függesztették. Egy vádlottat pénzbüntetéssel sújtottak, de többel szemben rendelt el – több tízmillió forintos nagyságrendben – vagyonelkobzást a Törvényszék. A szereplők fellebbezést nyújtottak be, így került az ügy az Ítélőtáblára.

A pénteki tárgyaláson három vádlott jelent meg, de a maratoni ítélethirdetést már csak egy várta végig. A táblabíróság az elsőrendű vádlott esetében az eddigi ítéletet hatályon kívül helyezte, és új eljárásra utasította az elsőfokú bíróságot.

Erre azért volt szükség, mert bár a vádlott 2010-ben megszegte a házi őrizetet és külföldre szökött, 2020-ban kiderült, hogy Argentínában van és a címe is ismertté vált, így az elsőfokú bíróságnak eszerint kellett volna eljárnia vele kapcsolatban. De a Törvényszék ezt nem vette figyelembe, szabálytalanul idézte a vádlottat, így a vele szemben lefolytatott eljárás nem volt szabályszerű.

Több vádlott esetében is az idő múlása és idős kora jelentett enyhítő körülményt. Másoknál súlyosbító tényező volt, hogy a felfüggesztett büntetésük alatt is követtek el bűncselekményeket. Több elkövető számára rendelt el a táblabíróság további vagyonelkobzást is, például a másodrendű esetében 5 millió forint értékben, de volt, aki 10 milliós nagyságrendben kapott újabb tételt. Egyesek korábbi vallomásaikban is azt mondták, nem tudták, hogy bűnszervezetben vesznek részt. Erre irányuló fellebbezések is születtek, a bíró az ítélet indoklásában ezért kifejtette, hogy a bűnszervezet jogi kategória, nem tudati tény.

„Nem volt kiírva egy ajtóra sem, hogy itt bűnszervezet működik” – mondta a bíró.

Az Ítélőtábla döntése szerint többségében helyes volt az elsőfokú ítélet, a védelem enyhítésre vonatkozó indoklásait lényegében nem fogadták el, mert szerintük a vádlottak többsége tisztában volt azzal, hogy csalást követ el. „Ha nem lenne ilyen időmúlás, az ítéletek többszöröse lenne kiszabásra indokolt a legtöbb vádlottnál” – mondta a bíró arra utalva, hogy a csalás mértéke még mai szemmel is hatalmas. Az ítélet több vádlott esetében sem vált jogerőssé, a védelemnek és a vádnak is 3 napja van fellebbezni.

A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.