Takszöv-ügy: „Nem volt kiírva az ajtóra, hogy itt bűnszervezet működik”

2024. május 24. – 15:13

Takszöv-ügy: „Nem volt kiírva az ajtóra, hogy itt bűnszervezet működik”
Fotó: Ocskó Ferenc / Szegeder / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Jogerős ítéletet hozott a Szegedi Ítélőtábla a Takszöv-ügy néven elhíresült csalássorozat ügyében. Az Ítélőtábla több esetben is megerősítette pénteken az elsőfokú bíróság 2022-ben hozott ítéletét. Az ügy vádlottjai az indoklás szerint 2002 és 2007 között egy bérleti szerződéseken, illetve csendesfaktor-konstrukción alapuló csalássorozattal okoztak 52 magyarországi takarékszövetkezetnek összesen 11 milliárd forintot meghaladó kárt.

A Takszöv-ügy lényege az volt, hogy több mint 300 cég kötött több mint 1100 valótlan tartalmú bérleti szerződést a nyolc bérbeadó cég valamelyikével, de a szerződésekben megjelölt eszközérték a valósnak a többszöröse volt. A 48 hónapos futamidő letelte után a bérbeadó a szerződésben foglalt bérletidíj-követelést a teljes érték nagyjából 70–85 százalékáért aztán eladta az 52 takarékszövetkezet valamelyikének.

Ezután a takarékszövetkezetek várták, hogy a törlesztések befussanak, de erre csak részben vagy csak annyiban került sor, hogy a csalás éveken keresztül mehessen. Végül nagyjából 3 milliárd forinthoz jutottak hozzá a szövetkezetek, így a tényleges kár 7 milliárd forint körül állt meg. Bár a szerződésekben a termelőeszközöket nagy értékűnek tüntették fel, azok elavult, 40–50 éves, többnyire működésképtelen gépek voltak.

Volt olyan fúrógép, ami valós értéken 50 ezret ért, de a szerződésben 970 ezer volt megjelölve, de egy másik, hasonló értékű eszköznél már 4 millió.

A bérbevevő cégek egy részét megtévesztéssel, másik részét a csalásból származó haszon reményével vonták be a bűncselekménybe az elkövetők, a befolyt pénzt aztán a bűnszervezet működtetésére, észszerűtlen befektetésekre, luxuscikkekre fordították, de az egyik vádlott a Diósgyőr NB I.-es focicsapatát is támogatta belőle.

2010-ben 46 emberrel szemben indult eljárás, közülük 2022-ben 35 ügyében született ítélet. A vádlottak közül többen meghaltak az elmúlt években, de volt olyan is, aki az eljárás során kötött egyezséget az ügyészséggel.

A vádlottak egy részét bűnszervezetben elkövetett csalás bűntettében mint tettest és mint bűnsegédet mondta ki akkor bűnösnek a bíróság. Másokat csalás miatt marasztaltak el, de volt, akit lőfegyverrel, lőszerrel, robbanóanyaggal való visszaélés, sikkasztás, adócsalás, csődbűncselekmény és magánokirat-hamisítás bűntettében találtak bűnösnek.

Az akkor ismeretlen helyen tartózkodó elsőrendű vádlott öt és fél év börtönt kapott, a többiek rövidebb idejű szabadságvesztést, egy részüknél a büntetés végrehajtását fel is függesztették. Egy vádlottat pénzbüntetéssel sújtottak, de többel szemben rendelt el – több tízmillió forintos nagyságrendben – vagyonelkobzást a Törvényszék. A szereplők fellebbezést nyújtottak be, így került az ügy az Ítélőtáblára.

A pénteki tárgyaláson három vádlott jelent meg, de a maratoni ítélethirdetést már csak egy várta végig. A táblabíróság az elsőrendű vádlott esetében az eddigi ítéletet hatályon kívül helyezte, és új eljárásra utasította az elsőfokú bíróságot.

Fotó: Ocskó Ferenc / Szegeder / Telex
Fotó: Ocskó Ferenc / Szegeder / Telex

Erre azért volt szükség, mert bár a vádlott 2010-ben megszegte a házi őrizetet és külföldre szökött, 2020-ban kiderült, hogy Argentínában van és a címe is ismertté vált, így az elsőfokú bíróságnak eszerint kellett volna eljárnia vele kapcsolatban. De a Törvényszék ezt nem vette figyelembe, szabálytalanul idézte a vádlottat, így a vele szemben lefolytatott eljárás nem volt szabályszerű.

Több vádlott esetében is az idő múlása és idős kora jelentett enyhítő körülményt. Másoknál súlyosbító tényező volt, hogy a felfüggesztett büntetésük alatt is követtek el bűncselekményeket. Több elkövető számára rendelt el a táblabíróság további vagyonelkobzást is, például a másodrendű esetében 5 millió forint értékben, de volt, aki 10 milliós nagyságrendben kapott újabb tételt. Egyesek korábbi vallomásaikban is azt mondták, nem tudták, hogy bűnszervezetben vesznek részt. Erre irányuló fellebbezések is születtek, a bíró az ítélet indoklásában ezért kifejtette, hogy a bűnszervezet jogi kategória, nem tudati tény.

„Nem volt kiírva egy ajtóra sem, hogy itt bűnszervezet működik” – mondta a bíró.

Az Ítélőtábla döntése szerint többségében helyes volt az elsőfokú ítélet, a védelem enyhítésre vonatkozó indoklásait lényegében nem fogadták el, mert szerintük a vádlottak többsége tisztában volt azzal, hogy csalást követ el. „Ha nem lenne ilyen időmúlás, az ítéletek többszöröse lenne kiszabásra indokolt a legtöbb vádlottnál” – mondta a bíró arra utalva, hogy a csalás mértéke még mai szemmel is hatalmas. Az ítélet több vádlott esetében sem vált jogerőssé, a védelemnek és a vádnak is 3 napja van fellebbezni.

A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.

A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!