Pressman az orosz hekkerbotrányról: Az ügy minden benne lévő kormány számára aggodalomra ad okot

Az Egyesült Államok kormánya aggódik a magyar állam által irányított média hozzáállása miatt, „ami át akarja politizálni az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatokat”, és napi szinten terjeszti a Kreml propagandáját – mondta az amerikai nagykövet, David Pressman a Telexnek kedden, a Somogy vármegyei Göllén. A helyszín oka, hogy Pressman gyakran turnézik az országban, ezúttal Somogy vármegye pár kisebb községét kereste fel Kaposvár szűkebb környékén.

Megkérdeztük a Külgazdasági és Külügyminisztérium elleni orosz hekkertámadásról is, amely ügyben elköteleződtek a magyar kormány mellett egy ideje, az ügy minden benne lévő kormány számára aggodalomra ad okot – mondta a nagykövet. Hogy a kormánypárti kommunikációban pár éve még kampányhazugságnak minősült mindez, arra annyit mondott: „Nem fogok a magyar kormány kommunikációs stratégiájáról beszélni”, bár szerinte legitimek az aggodalmak ebben a történetben.

Arra a kérdésre nem kívánt reagálni, tud-e róla, a magyar kormány jelezte-e az orosz külügyminisztérium felé a kibertámadás miatti fenntartásait. Elmondta még, helytelen lenne kommentálnia az orosz hekkerek betörését a magyar IT-rendszerekbe, de kapcsolatban állnak a kormánnyal ebben a kérdésben.

„Abszolút világos, hogy Magyarország az Orosz Föderációval való kapcsolatának elmélyítését és kiterjesztését választotta egy olyan időszakban, amikor az összes szövetségese az ellenkezőjét teszi”

– mondta a nagykövet. Szerinte ez nem a szokásos üzletmenet ideje Oroszországgal, hisz szárazföldi háború dúl Európában, egy ország a túlélésért harcol. Magyarországnak ezért ki kéne állnia az agresszió áldozatai és szövetségesei mellett, illetve világosan kimondani, ki a felelős a háborúért, és kinek van meg a hatalma a befejezéséhez.

Ha Vlagyimir Putyin úgy dönt, Oroszország abbahagyja a harcot, a háború pedig véget ér. Ha Ukrajna hagyja abba, akkor megszűnik létezni.

Pressman szerint sok retorika van a médiában, különösen a kampányidőszakban arról, hogy akadnak „békepártiak és háborúpártiak”. A nagykövet azt mondta, minden olyan sugallat, miszerint „a magyar kormány a béke kormánya, és az Egyesült Államokhoz hasonló országok és Magyarország szövetségesei háborúpártiak, abszolút vakmerő és rossz, ez támadó, ez pontatlan, és véget kell érjen”.

Az USA kormánya szerinte a háború végét akarja, világosan elmondta, miként. Megemlítette a magyar kormány álláspontját, miszerint a háború befejeződne, ha az ukránok nem lőnének többet, de „ez nem a valóság, amiben élünk”. Eközben az oroszok ambíciói világosak és aggasztók, és erővel és határozottsággal kell találkozniuk.

Arra a kérdésre, nem problémás-e a hírszerzési információjukat megosztó NATO-tagországok között, ha egyikük rendszereit feltörték, azt mondta, hírszerzési kérdéseket nem kíván kommentálni.

Két évvel ezelőtt tárta fel a Direkt36 cikke, hogy orosz titkosszolgálatok széles körű kibertámadást hajtottak végre a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium informatikai hálózat ellen. A 444 nemrég olyan dokumentumokat mutatott be, amelyek nemcsak további bizonyítékok arra, hogy ezek a támadások megtörténtek, de azt is bizonyítják, hogy a külügyben tudtak a támadásról: az egyik magyar titkosszolgálat vezetőjének levele egyértelműen leírja, milyen kiterjedt kibertámadásokról van szó, és azt is tisztázza, kik az elkövetők. 2022 márciusában a külügy még kampányhazugságnak nevezte a Direkt36 által feltártakat.

Megkérdeztük azt is, hogy milyen sajátos következményei lehetnek, ha egy katonai szövetség egyik tagjának döntéshozói nem rendelkezhetnek minden, a döntéseiket befolyásoló információnak? Nem lehet-e ez magyarázat arra, hogy a magyar kormány gyakorta szövetségeseivel ellentétes álláspontra jut?

Válaszában Pressman kifejtette, hogy a magyar kormány annak látja a tényeket, amik, nincs elfedve az az információ, mit csinál Vlagyimir Putyin, miért teszi ezt Ukrajnában, ki a felelős, ki tud véget vetni ennek a nagykövet szerint.

Azt mondta, a magyar kormány álláspontja nem abból fakad, hogy nem osztottak meg vele információkat, hanem ezt az utat választotta. Ez Magyarországot egyre jobban izolálja, egyre inkább magára marad akkor, amikor egységre van szükség.

A holokauszttagadó nézeteit korábban már hangoztató iráni exelnök, Mahmud Ahmadinezsád budapesti látogatásáról (és előadásáról a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen) azt mondta, aggodalommal töltötte el az USA-t, hogy „a világ egyik legismertebb holokauszttagadóját és antiszemitáját vendégül látták egy olyan egyetemen, ami felelős Magyarország jövendő közszolgálinak képzéséért”, de szerinte ezt a nagykövetség Ahmadinezsád látogatásakor is jelezte – ami egybeesett Deborah Lipstadt, az USA antiszemitizmus megfigyeléséért és vissszaszorításáért felelős kormánybiztosa látogatásának időpontjával.

Somogyi csillagtúra

Pressman látogatását Szennában kezdte, ahol a skanzent nézte meg. Itt megtekintette a műemlék parasztházakat, a 18. századi templomot – ami idősebb, mint az Egyesült Államok –, majd folklórbemutatót tartottak neki környékbeli gyerekek. Miután kikérdezte őket, kicsoda mi lesz, ha nagy lesz (egyikük katona, mert mindjárt kitör a 3. világháború), és mi a véleménye Amerikáról, továbbmentünk Kisberkibe, ahol előbb egy helyi, lószerszámokat készítő gazdához tért be Pressman, majd a helyi nyugdíjasklub tagjaival kvaterkázott. Itt már politikai kérdésekbe is belement, egy-két idős nő vállalta csak fel, hogy nem ért egyet a kormányzati propagandával.

Pressman e témát Kaposkeresztúron is fölhozta. Miután zárt ajtók mögött tárgyalt a polgármesterrel, a helyi lakosság megvendégelte őt süteménnyel (ekkor már túl volt a többi helyszín miatt egyéb sütiken, lángoson, pogácsán, pálinkán elmondása szerint), ő pedig az őket érintő problémákról kérdezte a falusiakat. A nyugdíjasok és a méhészek sanyarú helyzete, valamint a kisvállalkozókat sújtó magas adók is előkerültek az ukrajnai háború mellett. Zárásként Göllén megtekintette a Fekete István Emlékházat, majd háromfős konvojával ordas nagy felhőszakadásban elindult Budapestre.