A Műegyetemnek olyan kevés pénze van, hogy már az alapvető működése is veszélybe került a vezetői szerint

A Budapesti Műszaki Egyetemen (BME) akkora a forráshiány, hogy a rektor és a nyolc kar dékánja egyszeri költségvetési támogatást kért 2024-re a Kulturális Innovációs Minisztériumtól, hogy legalább az alapvető működésüket biztosítani tudják, írta a 444.

Az egyetemen április 29-én tartottak szenátusi ülést, amelyen kiderült, hogy Czigány Tibor rektor nem pályázik újra. Ezen az ülésen esett szó a finanszírozási gondokról is, majd Czigány felolvasta az a levelet, amelyben a minisztériumhoz fordultak támogatásért.

„Az egyetem számára a 2024. évi működés finanszírozására előirányzott összeg reálértéken mintegy 40 százaléka annak, amit a fenntartó 20 évvel ezelőtt biztosított” – írják. A levél szerint az előirányzott forrásból az egyetemi oktatás megszervezése és alapvető működése nem biztosítható. Az előirányzott összeg nem teszi lehetővé az oktatás fizikai infrastruktúrájának 2024. évi működtetését a törvényben és egyetemi szabályzatokban rögzített módon a jelenlegi rendkívül alacsony bérek mellett sem. A levél szerint akkora a hiány, hogy ha nem kapnak pénzt, akkor csoportos létszámleépítést kell végrehajtani.

A Műegyetem annyi pénzt kért a minisztériumtól, hogy 2024-re ki tudják fizetni az alapbéreket és a napi működési és fenntartási költségeket.

A levélre nem kaptak választ, de április 17-én Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkár egyeztetésre hívta az állami egyetemek rektorait, hogy a bérekről beszéljenek. Amikor Czigány Tibor próbálta felhozni a BME tarthatatlan pénzügyi helyzetét, akkor Hankó azzal állította le, hogy ez nem tárgya a megbeszélésnek, mert csak a bérekről van szó.

Az ELTE, a BME, a Zeneakadémia és a Magyar Képzőművészeti Egyetem dolgozói háromszor mentek el Hankó Balázshoz a minisztériumba tárgyalni a bérekről, de csak a harmadik tárgyalásra sikerült közelíteni az álláspontokat, addig arról győzködték a szakszervezeti vezetők az államtitkárt, hogy az ELTE-n és a BME-n nem keresnek átlagosan 710 ezer bruttót az oktatók, ahogy ő azt állította.

Az állami egyetemek dolgozói nem csak béremelést, hanem doktoranduszi ösztöndíjak megemelését és inflációkövetést is kértek az államtitkártól. Hankó Balázs azonban a doktoranduszi ösztöndíjakat nem akarja megemelni, az inflációkövetésre pedig azt mondta, hogy „jogszabályilag lehetetlen”. A szakszervezeti dolgozókkal azután fog újra leülni Hankó Balázs, hogy beszélt az egyetemek kancellárjaival a belső források átcsoportosításáról, ami ennek a levélnek a tükrében nem ígérkezik egy könnyű feladatnak.

Czigány, amikor közölte a szenátussal, hogy nem pályázik újra rektornak, azt mondta, hogy az elmúlt három évében nem lehetett kiszámíthatóságról beszélni. Ennek egy része a koronavírus-járványból az energiaválságból vagy az inflációból eredt, de szervezeti szinten sem lehetett állandóságról beszélni.

„A közel 3 év rektorságom alatt eddig 19-szer változott a felsőoktatási törvény és már a 20. is a láthatáron van, két minisztérium is volt a fenntartónk (ITM, KIM), két miniszter is felügyelte a felsőoktatást, három államtitkárhoz, továbbá két helyettes államtitkárhoz is tartozott a felsőoktatás irányítása, valamint két kancellárral is együtt dolgoztam a Műegyetem sikeréért” – mondta a rektor, beszédének leirata a Telexhez is eljutott, aki aztán rátért arra, hogy folyamatosan érezték azt a nyomást, hogy ők maguk kérjék a modellváltást a fenntartótól, és működjenek alapítványi egyetemként. Czigány azt írta, hogy ez a nyomás pénzügyi ellehetetlenítéssel is járt.

„Kár, hogy nem ismerik el eredményeinket és mindent alárendelnek a torz versenyszellemnek, amely nem az együttműködésre, hanem a folyamatos harcra, egymás legyőzésére épül. El kéne felejteni a kritika nélküli ”adatvezérelt ágazatirányítást„, mert torz eredményre vezet, kiöli a minőséget, megszünteti az együttműködést és rombolja a jövőt” – összegzett a rektor.

Czigány szerint őszintén kellene beszélni arról, hogy mi a jó a modellváltásban, és mi a hátránya. A rektor szerint például bűn hagyni, hogy a modellváltott egyetemek hallgatói ne vehessenek részt az Erasmus-programokban, és a kutatóik a Horizon kutatási pályázatokban.

„Milyen rendszer az, ahol az állam, inkább az alapítványi egyetemeket finanszírozza és nem az államiakat? Diszkrimináció a hallgatóinkkal, az ország legjobb hallgatóval szemben, hogy csak fele, vagy csak harmad annyi pénzből tudjuk őket képezni, mint a modellváltott egyetemeknél. Én úgy gondolom, hogy a Műegyetemnek alapvetően nemzeti egyetemnek kell maradni és nemcsak azért, mert a mérnök-informatikus diplomák jelentős részét mi adjuk ki, hanem, mert a Műegyetem mindig is kormánypárti volt, a mindenkori kormány pártján kell állnia, hiszen folyamatosan 24 órás ügyeletben van. Legyen bármilyen haváriahelyzet (árvíz, vörösiszap katasztrófa, földrengés, kibertámadás, járvány stb.), ahogy eddig is a jövőben is ott leszünk, ahol szükség van ránk, mivel feladatunk gyorsan, felelősséggel, szakmaisággal segíteni a mindenkori döntéshozók munkáját” – mondta Czigány.