Többet kereshet egy bírósági vagyonőr, mint egy kezdő bíró

Három év is eltelhet anélkül, hogy emelnék a bírók illetményét – írja a 24.hu. Jövőre 35 százalékos illetményalap-emelést irányzott elő az Országos Bírósági Hivatal elnöke a költségvetési törvényjavaslat rájuk vonatkozó részében, de szerinte már idén is esedékes lenne a fizetésemelés. A bírósági alkalmazottaknál még rosszabb a helyzet, ezért a kormány az ígéretek szerint soron kívül kívánja rendezni fizetésüket.

Hiába lépett fel soha nem látott egységben a harmadik hatalmi ág a bírák és bírósági dolgozók fizetésemelése érdekében, a kormányzat a bírák esetében nem számol ezzel ebben az évben sem – írja a lap, hozzátéve, hogy így a harmadik év telhet el számukra fizetésemelés nélkül a rekordinfláció dacára.

Ez Répássy Róbert igazságügyi államtitkárnak az Országos Bírói Tanács múlt szerdai ülésén elmondott beszédéből derült ki. A 24.hu információi szerint a fideszes politikus azzal magyarázta mindezt, hogy nincs fedezet a béremelésre. Az egyik jelen levő bírósági vezető bírótársainak írt beszámolója szerint a folyosói beszélgetések során bővebb magyarázatot is adott erre:

„a bíráknál nincs tömeges elvándorlás, ezért nem szükséges lépni”.

A jobbikos Lukács László György nemrég azt kérdezte Tuzson Bence igazságügyi minisztertől, hogy mikor fogják rendezni a bírák és az ügyészek fizetését, mire a helyette válaszoló Répássy Róbert azt ecsetelte, hogy milyen magasak a bírói fizetések: a járásbíróságokon 821 ezer forint a legalacsonyabb és 1,3 millió forint a legmagasabb bírói illetmény a vezetői pótlékok nélkül. „Ezzel együtt, az Igazságügyi Minisztérium továbbra is támogatja az igazságügyi alkalmazottak bérfelzárkózását, és büszkék vagyunk arra, hogy 2019 decemberétől három lépésben, mintegy 60 százalékkal nőtt a bírák átlagos illetménye” – zárta válaszát Répássy, ami felháborította a bírói kar egy részét.

Egy neve elhallgatását kérő törvényszéki bíró a 24.hu-nak ezt mondta: „Az elmúlt két évben bekövetkezett csaknem 40 százalékos infláció pedig ismételten megalázó helyzetbe hozta a bírói kart, a bírósági személyzetet pedig szó szerint egzisztenciális válságba taszította. A bíróságok működése gyakorlatilag ellehetetlenült, ahogyan ezt már az Országos Bírósági Hivatal elnöke is többször jelezte.”

Szerinte érdemes egy pillantást vetni a kormánytisztviselői bértáblára és azzal összehasonlítani a „mára szinte szánalmassá vált bíró illetményeket”.

Már egy osztályvezetői szint alatti besorolással rendelkező kormánytisztviselő is többet kereshet, mint az a bíró, aki első fokon felülbírálja a kormányhivatali határozatok törvényességét

– hívta fel a figyelmet.

A Magyar Bírói Egyesület (Mabie) főtitkára nem kívánta minősíteni Répássy válaszát. Szabó Sándor a 24.hu-nak azt mondta, hogy

már a bíróságon szolgálatot teljesítő vagyonőröket is jobban megfizetik, mint a kezdő bírákat.

„Ha a bíróságra vagyonőrt akarok felvenni, akkor nagyobb órabért kell adnom, mint egy kezdő bírónak. Egy húszéves, nyolc osztályt végzett vagyonőrnek 3869 forint kötelező nettó órabért kell fizetni a jogszabály szerint, ez alá nem mehetünk. Kiszámoltuk: egy kezdő járásbírósági bíró nettó órabére 3338 forint, a törvényszéken pedig 3798 forint.”

Az OBH elnöke a bíróságok költségvetésére vonatkozó javaslat részeként az illetményalap 35 százalékos emelésére tett javaslatot a jogszabályalkotás kezdeményezésére jogosult szervnél – írta a 24.hu megkeresésére az Országos Bírósági Hivatal, azaz a jelenlegi, több mint két éve változatlan 566 660 forintos illetményalapot 765 ezer forintra emelnék 2025-től. Ez azonban a lap szerint nincs kőbe vésve, mert hiába tesz ígéretet a kormány, hogy a bírói függetlenség fenntartása érdekében nem módosítják a javaslatot, egyéni képviselői indítvánnyal átírhatják.

A bíráknál is kilátástalanabb helyzetben lévő igazságügyi alkalmazottaknál (írnokok, jegyzőkönyvvezetők, fogalmazók, bírósági titkárok), ahol az államtitkár szerint is hiperakut a helyzet (ezzel a jelzővel festette le a helyzetet az Országos Bírósági Hivatal elnöke másfél hónappal ezelőtt), viszont kénytelen lépni a kormány. A bérrendezésükre Répássy elmondása szerint 8–10 milliárd forintot tudnak átcsoportosítani (ebből jut az ügyészségi alkalmazottaknak is). Ennek pontos módjáról még nincs döntés, felvetődött, hogy mindenkinek a juttatását a kategóriája felső határához emelnének, bár ez a legalacsonyabb sávoknál nem sokat segítene, mert a felső határ sem éri el a garantált bérminimumot.

A 24.hu megkérdezte az Igazságügyi Minisztériumot, hogy elfogadják-e az OBH-elnök által javasolt emelést, számolhatnak-e idén illetményrendezésre a bírósági dolgozók, illetve vannak-e terveik a különösen nehéz helyzetben levő, rendkívül alacsony keresettel rendelkező igazságügyi alkalmazottak helyzetének rendezésére, de megkeresésükre nem reagáltak.