Törökök kelthetik fel Csipkerózsika-álmából a budai Király fürdőt

„Figyelem! A fürdőlepedő csakis törölközés céljára használható! Aki azt más célra használja vagy erőszakkal beszennyezi, a nép vagyonát rongálja!”

– áll aranyozott nagybetűkkel a Király fürdő előcsarnokában évtizedekkel ezelőtt kiakasztott táblán. Nem tudni, hogy a szigorú figyelmeztetésnek lett-e foganatja a fürdőlepedők tekintetében, de a máig népvagyoni státuszt betöltő épületkomplexum már igen ramaty állapotban van. Négy éve kis se nyitják.

A lassan 500 éves Király fürdőt hetven éve újították fel teljes körűen, ami meg is látszik rajta. Az állapotfelmérési jelentések szerint az épületet már 2003-ban fel kellett volna újítani, de 2018-ig ideiglenesen meghosszabbítgatott engedéllyel, 2018 és 2020 között pedig szóbeli megállapodás alapján még működhetett. Közben az üzemeltető BGYH Zrt. pályázatot írt ki a rekonstrukció tervezésére, és 2019-ben úgy tűnt, elkezdődhet a felújítás. Aztán jött a koronavírus-járvány és végleg lehúzták a redőnyt.

Most némi reménysugár kandikál be a spaletták mögül, mert ahogy Szűts Ildikó, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatója és Őrsi Gergely II. kerületi polgármester kedden a helyszínen bejelentette: lehet, hogy az állam a török-magyar Gül Baba Alapítvánnyal közösen talál egy kis pénzt a rekonstrukcióra. Ezért a fürdőigazgatóság 4,5 milliárdosra karcsúsíttatta a reálértéken 6-7 milliárd forintos felújítás terveit a 2017-ben nyertes építészirodával. (Ide kattintva lehet nézegetni az új látványterveket.)

Lényegében ennyi volt a bejelentés, amiről írásban rögtön meg is kérdeztük a Gül Baba türbéje Alapítványt, van-e szándék, és hogy hol tartanak az előkészítésben, ha már a tájékoztatón nem voltak ott. Amíg megérkezik a válaszuk – amivel természetesen frissítjük majd a cikket –, járjuk körbe a Csipkerózsika-álmát alvó fürdő épületét.

Az épületegyüttes legrégebbi részében, a török kori fürdőben kezdünk. A fürdőt építését 1565-ben kezdte meg Arszlán budai pasa, ám mivel egy időközben érkezett selyemzsinór miatt kénytelen volt a másvilágra távozni, utóda, Szokoli Musztafa fejezte be. A fürdő a városfalun belül épült, hogy a törökök várostrom közben is lubickolhassanak a másfél kilométerre bugyogó hévizes források fenyőből készült vezetéken odavezetett forró vizében.

Az agresszív, erősen korrodáló hatású vegyületeket tartalmazó termálvíz most is kívülről érkezik, egyenesen a Lukács fürdőből. A vezetékrendszert mára szinte teljesen szétmarta a rozsda, a kupola miniablakaiból feketén lecsorgó, kicsapódott páracsíkok pedig úgy néznek ki a plafonon, mint a Tel Aviv-i égbolt rakétatámadás idején. (A fürdőkupolát egyébként 1945-ben tényleg beszakította egy eltévedt ágyúlövedék.) A központi medencében bokáig áll a víz, hogy a szükséges páratartalom továbbra is biztosított legyen.

Az első emeleti, világoskék csempés masszázsterem hetvenes éveket idéző enteriőrje egy kórházi körlet és egy erőművi irányítóközpont fura keveréke, ahol a fegyelmezett sorba rendeződő öltözőszekrények békésen megférnek egy nagyméretű elektromos kapcsolószekrénnyel. A központi helyen műtőasztal helyett masszázsasztal várja reménytelenül az elmaradt fürdővendégeket, a sarokban színes mozaikdarabokkal kirakott asztalka porosodik.

Egy csigalépcsőn ereszkedünk vissza a fenti világból, ami mellett két dór oszlop támasztja a födémet az eklektika jegyében. Talán arra utal, hogy a II. világháború utáni helyreállításkor az udvarban rátaláltak a római kori hadiút egy épségben maradt részére. Az ötvenes években bontották el a barokk sátortetőt az épületről, ami a klasszicista homlokzattal együtt a fürdő 1700-as évekbeli császári bővítésekor tapadt az eredeti törökfürdőhöz. A nevét is az 1700-as években kapta a fürdő, méghozzá az akkori tulajdonos König családról, igaz, Királyra magyarosítva.

Az öltözőhöz vezető folyosóból ismeretlen rendeltetésű, bizarr kis helyiségek nyílnak, amik leginkább egy elmegyógyintézet sorozatgyilkosoknak szánt terápiás szobáira emlékeztetnek. Fekete fal, rácsos ablak, perzsa szőnyeg sárga kerti székkel, üres állófogassal. Bizonyára azért üres, mert a felirat szerint a fürdő „az állófogasokra elhelyezett tárgyakért felelősséget nem vállal”.

A boltíves, keleties motívumokkal díszített, nyitott lenti masszázsteremből az udvarra visz az utunk. Az egymásra rakott rozsdás napozóágyak mellett áll egy fürdőző lány szobra, amit lábszáron harapott az idő vasfoga. Hiányzik is egy féltenyérnyi darab belőle. Az aktszobor egy tálszerű tárgyat tart a feje fölé, talán a tűző nap, talán a galambok ellen, hogy aztán az egész kompozíciót egy gyakorlatiasabb karbantartó munkás vezetéktartónak használhassa.

Átmegyünk a külső udvarra, épp jó ütemben, hogy lássuk ahogy a fürdőigazgatóság igazgatónője legördül szolgálati autójával a Főnökasszony feliratú parkolóról. Az ákombákom betűk kaján üzenetet küldenek nekünk a múltból azzal, hogy a z betű láthatóan utólag lett beékelve a feliratba. Összenézek egy arra tébláboló emberrel, vélhetően a gondnokkal, aki gyorsan közli, hogy a feliratot természetesen egy korábbi főnökasszony számára festették fel.

Szinte utolsóként távozunk a tájékoztatóról, ami után a fürdő kapuját ismét bezárják. Ha viszont valóra válnak a fürdőcég és a kerület reményei, akkor nem sokáig. A Gül Baba alapítványnak – azaz inkább török kuratóriumi elnökének, az Orbán Viktorral is jó viszonyban levő Adnan Polat üzletembernek – egyszer már sikerült 2,5 milliárd forintot összegründolnia a türbe felújítására, miért ne történhetne meg ez a fürdővel is?

Kicsoda Adnan Polat?

Adnan Polat korábban szponzorálta a Kurultáj „törzsi gyűlést”, emellett a török nemzeti missziót folytató Magyar-Török Gül Baba Baráti Egyesület képviselője, illetve a magyar állam által alapított (a külügyi tárca pénzéből működő) Gül Baba Türbéje Alapítvány elnöke. A magyar állam Polat irodaházában működteti az isztambuli magyar intézetet, a főkonzulátust, az Eximbank helyi képviseletét.

A török üzletember és több családtagja nemrég magyar állampolgárságot és személyi igazolványt is kapott. Adnan Polat török oligarchákkal együtt ma már a magyar erőművi piac tekintélyes hányadát is a kezében tartja. Egy-két éven belül pedig megyényi területek villamosenergia-ellátása múlik majd rajtuk, írtuk róla.

Polaték érdekeltségébe tartozik az új városrész fejlesztése a pesti Közvágóhíd területén, amelyet a kormány természetesen nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősített. Közük van a Duna Pearl néven futó fejlesztéshez is. A pesti Pozsonyi úti telken állt korábban a KISZ KB székháza, majd a K&H irodaháza, amelyben most már lakásokat értékesítenek. A projektcég (PD Real Estate Development Kft.) felerészben Polaté, tulajdonostársa a Jász-Nagykun-Szolnok és Vas megyei napelemparkokba beszállt, török Dereli család.