Az idei jelentkezők háromnegyede levelezőn tanulná a gyógypedagógiát. Megnéztük, miért

„Az ELTE BGGYK-n is tapasztaljuk az elmúlt 5-10 évben, hogy több olyan hallgatónk van, akinek fogyatékos gyermeke van, és esetleg azért hallgat gyógypedagógiát, hogy jobban megértse eltérő fejlődésű gyermekét, vagy azért, mert úgy érzi nem kap meg minden támogatást a gyermeke az ellátórendszertől” – válaszolta az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara, amikor arról kérdeztük őket, mi magyarázhatja, hogy idén a gyógypedagógia szakra jelentkezők közel háromnegyede a levelező munkarendet választotta.

Az egyetem válasza alapján túl optimista feltételezés lenne azt gondolni, hogy csak a szakra jelentkezők száma befolyásolja, hányan fognak Magyarországon gyógypedagógusként munkába állni, hiszen a számok mögé nézve látszik: a jelentkezők egy része nem fog a szakmában elhelyezkedni, így ők hosszú távon nem jelentenek megoldást a régóta fennálló szakemberhiányra.

Megközelítőleg százezerre nőtt a sajátos nevelési igényű diákok száma

A közoktatásban minden harmadik gyerek küzd valamilyen tanulási vagy beilleszkedési nehézséggel. 2005 óta megtízszereződött Magyarországon az autizmussal diagnosztizált tanulók száma, és 27 százalékkal, megközelítőleg százezerre nőtt a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma az óvodákban, általános és középiskolákban.

Az SNI-s gyerekek azok a különleges bánásmódot igénylő fiatalok, akik mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékossággal, autizmus spektrumzavarral vagy más pszichés fejlődési (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás-szabályozási) zavarral küzdenek, ezért fejlesztésre szorulnak.

A gyógypedagógus az a szakember, aki neveli és oktatja az értelmi, érzékszervi, beszéd- és mozgásfogyatékos embereket.

Magyarországon a tapasztalatok szerint nagyon nehéz helyzetben vannak azok a családok, amelyek speciális szükségletű gyereküket szeretnék iskolába járatni, fejleszteni. A törvény szerint a gyerekek oktatásának megszervezése állami feladat lenne, viszont a valóságban a legtöbb tanintézmény inkább nem foglalkozik a sajátos igényű gyerekekkel. Ennek oka, hogy nincs elég szakember, és nem is kötelezhetik az iskolákat arra, hogy befogadják ezeket a gyerekeket. Emiatt pedig nagyobb teher hárul az SNI-s fiatalok családjára.

Arányaiban egyre többen tanulnának levelező tagozaton

Okkal gondolhatnánk, hogy ha többen jelentkeznek gyógypedagógusnak, akkor lesz utánpótlás és megoldódhat a szakemberhiány. Tavaly úgy is tűnt, hogy megugrott a jelentkezők létszáma, ezzel a top 15 legnépszerűbb szak közé került a gyógypedagógia. Igaz, idén visszaesett a jelentkezők száma a korábban megszokottra, de még így sem mondható alacsonynak.

• 2020-ban 2714-en;
• 2021-ben 2924-en;
• 2022-ben 2729-en;
• 2023-ban 4502-en;
• 2024-ben 2816-an jelentkeztek gyógypedagógia alapképzésre.

Azonban van egy kis probléma. Ha az elmúlt évek Felvi.hu-n elérhető statisztikáit nézzük, szembetűnő, hogy a korábbi években még közel ugyanannyian jelentkeztek levelező tagozatra, mint ahányan nappalira, és a jelentkezők többsége 27 évesnél fiatalabb volt. Viszont ezek az arányok egyre inkább eltolódtak.

• 2020-ban a jelentkezők 51,92 százaléka levelező tagozatra jelentkezett, az összes jelentkező 35 százaléka volt 27 éves vagy annál idősebb.
• 2021-ben a jelentkezők 56,8 százaléka levelező tagozatra jelentkezett, az összes jelentkező 38,85 százaléka volt 27 éves vagy annál idősebb.
• 2022-ben a jelentkezők 51,59 százaléka levelező tagozatra jelentkezett, az összes jelentkező 34,99 százaléka volt 27 éves vagy annál idősebb.
• 2023-ban a jelentkezők 63,15 százaléka levelező tagozatra jelentkezett, az összes jelentkező 51,11 százaléka volt 27 éves vagy annál idősebb.
• 2024-ben a jelentkezők 72 százaléka levelező tagozatra jelentkezett.

Életkor, anyagi helyzet

Megkerestünk több gyógypedagógia képzést indító egyetemet, arra voltunk kíváncsiak, hogy hányan jelentkeztek hozzájuk gyógypedagógia levelező képzésre, és ők mit látnak, mi indokolja a képzési forma népszerűségét.

A 2024. évi általános felvételi eljárásban az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógia Karra a gyógypedagógia alapképzési szakra első helyen 1077-en jelentkeztek. Az ELTE BGGYK-n az országos átlaghoz képest némileg kedvezőbben alakult a nappali és levelező tagozatra jelentkezők aránya: 380-an, a jelentkezők 35 százaléka nappali, 697-en, a jelentkezők 65 százaléka levelező tagozatra jelentkezett.

Az ELTE szerint a gyógypedagógia iránti érdeklődés gyakran nem közvetlenül az érettségi idején alakul ki. „A már kialakult egzisztenciával rendelkező, családos, dolgozó emberek nem nappali tagozaton szerzik meg újabb diplomájukat” – írták válaszukban.

Tehát az életkor fontos szerepet játszik a képzési forma kiválasztásában: sokan nem érettségi után egyből mennek egyetemre, hanem azután, hogy korábban már megszereztek egy diplomát. Ők lehet, hogy csak a jelenlegi munkájukhoz szeretnének kiegészítő tudást kapni, így nem is biztos, hogy a gyógypedagógia területén képzelik el a jövőjüket. Illetve annál előbb érik el a nyugdíjkorhatárt, minél később kezdenek el dolgozni a szakmában. Így annál előbb lehet szükség az utánpótlásukra is. Persze sokan lehetnek olyanok is, akik karrierváltók, és valóban ezen a területen fogják kamatoztatni a tudásukat.

A Debreceni Egyetem gyógypedagógus-képzésére nappali tagozatra 294-en, levelező tagozatra 508-an jelentkeztek.

A Debreceni Egyetem szerint a jelentkezői adatokból jól látszik, hogy a levelező tagozatot nem a frissen érettségizettek választják nagyobb arányban. Szerintük mivel a gyógypedagógia területe sok éven át szakemberhiánnyal küzdött, az utánpótlásra elsősorban a gyakorló pedagógusok beiskolázásával nyílik gyors lehetőség.

A Széchenyi István Egyetem gyógypedagógia alapszakára az általános felvételi eljárásban első helyen 236-an jelentkeztek, ebből 138-an levelező képzésre. Az egyetem válasza szerint a levelezős hallgatók között nagyon sok az olyan szakember, akinek másmilyen pedagógusi diplomája van, ők a mindennapi munkájuk alatt közvetlenül tapasztalják, hogy növekszik a speciális nevelési igényű tanulók száma.

A másik indok az lehet, hogy a jelentkezők anyagi okok miatt választják nagyobb arányban a levelező tagozatot. Sokaknak kihívás egy nappali tagozatos képzés, ugyanis mellette nehezebben lehet munkát vállalni. Mivel a segítő szakmák, így általában a gyógypedagógia sem fizet jól, így a kiszolgáltatott anyagi helyzetben lévők kevésbé valószínű, hogy kizárólag ezen a területen elhelyezkedve biztos anyagi hátteret tudnának megteremteni. Tehát ez szintén azt erősítheti, hogy inkább B tervként tekintenek a gyógypedagógiára.

Az ELTE szerint is általában a segítő szakmákat oktató szakokra többségében nem a felső osztály fiataljai érkeznek.

Sok olyan szülő jelentkezik gyógypedagógiára, aki sajátos nevelési igényű gyereket nevel

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke korábban az Eduline-nak azt mondta: a levelező képzésre járók között számos olyan szülő van, aki a saját gyereke érintettsége miatt vállalta, hogy elvégzi a gyógypedagógia szakot. Belőlük pedig sok esetben sosem lesz a közoktatásban praktizáló gyógypedagógus, így az, hogy elvégzik a képzést, nem fog enyhíteni a pedagógushiányon.

Márkus Eszter, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar dékánhelyettese szerint is sok olyan szülő jelentkezik gyógypedagógiára, aki sajátos nevelési igényű gyereket nevel. Pontos adataik nincsenek, de interaktív előadásokon és szemináriumokon elhangzottak alapján arra következtetnek, hogy

a korábbi évekhez képest némileg nagyobb számban vannak jelen érintett szülők a képzésben.

Szerintük valós az az aggodalom, hogy ez a motiváció valóban újratermeli a gyógypedagógus-hiányt, hiszen nem biztos, hogy ezek a szülők a későbbiekben gyógypedagógusként fognak dolgozni. Ennek ellenére a felsőoktatási intézményeknek nincs joguk és lehetőségük azon az alapon szűrni a jelentkezőket, hogy ki nevel sajátos nevelési igényű gyereket, és ki nem. Aki a felvételi követelményeknek megfelel és akinek a pontszáma eléri a felvételhez szükséges ponthatárt, azt felveszik.

„Ezen szülők számára lényegesen hasznosabb lehetne valamilyen szülő-edukáció, az ELTE BGGYK már keresi azokat a lehetőségeket, hogy érdekvédelmi, érdekképviseleti szervezetek együttműködésével felnőttképzés keretében szülő-edukációs lehetőséget biztosítson” – írták válaszukban.