Egészségügyi államtitkár: Nem kell gyerekszívsebészet minden vármegyei kórházba, pláne nem kell városi kórházba

A nemzetgazdaság teljesítőképességéhez kell szabni, hogy hol milyen ellátás legyen elérhető az országban, ezért van szükség az egészségügyi ellátások átalakítására – erről is beszélt Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár egy március 23-i, a Semmelweis Egyetem tartott előadásán, amiről a Szabad Európa most számolt be.

Azt mondta példaként, hogy mondjuk egy nyírségi vagy ormánsági faluban az üzemgazdasági elvek gyakorlatilag egyáltalán nem érvényesültek, „egészen pici méretű ellátóegységeket tartottunk fenn nagyon drágán, amik aztán forrást vonnak el onnan, ahol nagy betegforgalom van”. Takács azt mondta, hogy amikor nekikezdtek az egészségügy átalakításának a megrendelt tanulmány alapján, akkor négy fő problémát azonosítottak: nagyon széttöredezett az ellátórendszer; fejnehéz, kórházközpontú struktúra; nem érvényesülnek az üzemgazdasági alapelvek; az ellátásszervező funkciók nem a megfelelő szinteken jelennek meg.

A fentiek nyomán Takács azt mondta, hogy nemcsak a városi kórházakat alakítanák át, hanem lennének olyan ellátások, amik akár megyei szinten sem biztos, hogy elérhetőek lennének. „Most kicsit sarkítva: nem kell gyerekszívsebészet minden vármegyei kórházba, pláne nem kell városi kórházba” – mondta.

A jelenlegi kórházstruktúrát Takács fenntarthatatlannak tartja, de szerinte ez Németországban is így van, erről beszélt a német egészségügyi miniszterrel is. Az idősek ellátására is kitért, amiről azt mondta, hogy „szükség van azokra az ellátásokra, amikre jelenleg nincsen megfelelő kapacitás a magyar ellátórendszerben, ezek pedig általában az elöregedő társadalom miatti nem fertőző betegségek tartós kezelése és a tartós ápolási kapacitások”.

Szerinte az elöregedett társadalom miatt össze kell fogniuk a szociális tárcával, kapacitásbővülésre van szükség mindkét oldalon. A kórházak kihasználatlan ágyait áttennék a krónikus betegségeket ellátó szakápoláshoz, míg a szakápolás egy részét átcsoportosítanák a szociális szférába. Takács azt is mondta, hogy bővítené az otthoni szakápolási és hospice-lehetőségeket, és elismerte a szakdolgozó hiányt komoly problémaként.

Érintette az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) vezetőjének menesztését is: Jenei Zoltán leváltásáról annyit mondott annak egyik okaként, hogy azt érzékelte, hogy nem tudták elég jól elmondani a felelősöknek, hogy mit is szeretnének.

Az ügyeleti rendszerre is kitért, amiről azt mondta, hogy 15-20 százalékkal csökkent az indokolatlan mentőindulások száma, és szerinte az ellátottak kifejezetten elégedettek az új ügyeleti rendszerrel. Budapestet még az idén bekapcsolják majd ebbe az új rendszerbe. Az idősebb háziorvosokat is megtartaná az ügyeleti rendszerben, amit azzal indokolt, hogy „aki a háziorvosi tevékenységét egyébként el tudja látni a hét minden napján, az havi kettő alkalommal, délután 4-től 22 óráig is általában alkalmas rá”.

Az egészségügyi államtitkár egyébként az orvosi bértáblán is módosítania, mert azt most csak a kor befolyásolja, de abban nincs különbség, ki milyen kockázatnak van kitéve vagy milyen felelősséget kell vállalnia. Kritizált bizonyos informatikai fejlesztéseket, köztük a háziorvosoknak és szakrendelőknek kifejlesztett, miniHIS nevű rendszer első verzióját is. A kötelező üzemorvosi vizsgálat eltörléséről azt mondta, hogy „a magyar ember nem megy el orvoshoz, háziorvoshoz, csak akkor megy, ha valami baja van”.

A kormány úgy törölte el az üzemorvosi vizsgálatot, hogy Takács épp a rendszer bővítését szorgalmazta volna. „Iparkamarai nyomásra leginkább a kisvállalkozások nyögtek azon nagyon, hogy húsz vagy annál kevesebb munkáltatót foglalkoztatók is minden területen kötelezve vannak foglalkozásorvosra” – mondta Takács a témában. Szerinte a vállalkozók érve az volt, hogy menjenek el az alkalmazottak háziorvoshoz, ne nekik kelljen még az üzemorvost is fizetni. „Emiatt volt az a törvénymódosítás, hogy bizonyos területeken nem kötelezően írjuk elő a foglalkozásorvost, de ha a munkavállaló kéri, akkor kell neki biztosítani. Úgyhogy egy picit csöbörből vödörbe került szerintem az ipari lobbi.” Takács amúgy visszahozná valahogy az ellenőrzést, legfőképp úgy, hogy ötévente egyszer el kelljen menni egy általános egészségfelmérésre. Úgy gondolná, hogy ha egy cég munkavállalói nagy arányban részt vesznek rajta, a munkáltató járulékkedvezményt kapna.