Állatsimogató lett a Lajta-part, de veszélyes lehet a hódpatkány etetése

Már 2021-ben jelezte a Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, hogy a nutria, vagyis a hódpatkány egyre gyakrabban jelenik meg a Lajta vagy a Mosoni-Duna partján, de terjeszkedő idegenhonos inváziós faj, amely nemcsak a nyugodtabb, természetközeli élőhelyeken találja meg életfeltételeit, hanem egyre inkább alkalmazkodik az ember közelségéhez és a települések nyújtotta lehetőségekhez. Jelenléte – ahogyan fogalmaznak – azonban nemkívánatos, táplálkozása közben a vízi növényzetet nagy területen pusztítja, ezzel hátrányosan befolyásolja őshonos növény- és állatfajaink életfeltételeit. Gazdasági szempontból sem kedvező, mivel előszeretettel dézsmálja meg a szántóföldi ültetvényeket, emellett az öntözőrendszerekben és gátakban is súlyos károkat képes okozni. Már három éve arra hívták fel a figyelmet – és ezt egy Mosoni-Duna melletti fotóval is alátámasztották –, hogy bármennyire kedves kinézetű állatokról van is szó, lehetőleg ne etessük őket, mivel ezzel is csak szaporodásukat segítjük elő, ez pedig a hazai növény- és állatvilág károsodását vonja maga után.

A helyzet mostanra kezd kritikussá válni Mosonmagyaróváron, még ha sokan örömet találnak is az etetésükben. „Nem tudom, hogy miért nem lehet a túlszaporulat ellen tenni már végre valamit? Volt olyan, hogy 20-at számoltam belőlük össze az óvári kis hídnál” – jelezte egy kommentelő, egy másik szerint pedig már jönnek az ember felé, két lábra állva kérnek enni. A Vár-tónál különösen elszaporodtak, volt, aki azt látta, hogy egy külföldi házaspár kilószámra hozott nekik répát és almát. Nem mindenki örül azonban nekik. „Ma voltunk kint a vízparton, kapásból körbe állt vagy 6-8, frászt kapok tőlük” – szólt hozzá egy másik mosonmagyaróvári.

A helyi közéleti lapnak, a Mosonvármegyének dr. Novák Péter állatorvos arra figyelmeztetett, hogy ezek az állatok többféle kórokozót is terjeszthetnek (veszettséget, vagy leptospirózist, ami gennyes vesegyulladást is okozhat), ám harapásuk lehet a legveszélyesebb, etetés közben akár véletlenül is okozhatnak súlyos sérüléseket az éles fogaikkal.

A legutóbbi helyi testületi ülésen Vida István (Mosonmagyaróvári Polgári Kerekasztal Egyesület) önkormányzati képviselő napirend előtt azt mondta: mostanra ott tartunk, hogy bemásznak a kertekbe a Lajta mentén.

Úgy látja, ha baleset vagy járvány indulna el az állatsimogatásból (ami most rendszeres), az már a város felelőssége lenne.

Tervezi-e a város, hogy a hódpatkányok ellen humánus, mégis érdemi ellenlépést tegyen? – kérdezte. Árvay István polgármester is elismerte, hogy valamit tenni kell, sőt nemcsak a nutria, hanem a hódok is gondot okoznak. Hozzátette, a Nébih kijelölhet országszerte olyan területeket, ahol elrendelik a rágcsáló gyérítését csapdázással. „Teljesen kiirtani nem lehet, nem is vadászható, biztosan nem fog eltűnni az életünkből: mindenesetre közösen megszólítjuk az illetékeseket, hogy ezt az eljárást kezdeményezzék. Etetni tilos, simogatni veszélyes” – szögezte le ő is.

A nutria vagy hódpatkány Dél-Amerikából származó, nagy testű rágcsáló faj, mára a világ számos pontján elterjedt, idegenhonos inváziós fajjá vált. Elsősorban állandó vizek mellett nádasok és mocsarak környékén él. Európába gazdasági céllal telepítették be, az 1930-as években prémje és húsa is népszerűnek számított, sok országban tenyésztették nagy mennyiségben. Az iránta való kereslet megszűnésével mára a telepek nagy része bezárt, de a kiszabadult egyedek miatt a nutria, mint idegenhonos inváziós faj, ma is jelen van hazánkban. Nagy területen képes elpusztítani a nádasokat, amivel az ott élő fajok élőhelyét szünteti meg, emellett a gátakban, öntözőrendszerekben, szántóföldi növényekben okozott károk miatt jelenléte gazdasági szempontból sem kedvező. A nutria 2016-ban került fel az Európai Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok jegyzékére. Idehaza természetes környezetben megtelepedettként tartják számon, terjeszkedését jól mutatja, hogy az utóbbi években egyre több észlelési adat érkezik a nemzeti parkokhoz.