Szeptember végén átadják a csengeri okosbörtönt, de előtte még törvényt kell módosítani

Szeptember végén adják át az ország legnagyobb és legmodernebb börtönét a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Csengeren. A börtönt többek között arcfelismerő és videóanalizáló rendszerrel is felszerelik, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) szerint az újítások miatt az adatvédelmi törvényt is módosítani kell majd – írja az Index.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az 1500 férőhelyes börtönben olyan technológia lesz, amellyel a fogvatartottak útját teljes mértékben kontrollálni lehet, és a mesterséges intelligencia segítségével elemzik majd a viselkedésüket, arckifejezésüket. Ha nem a megszokott módon viselkednek, a rendszer jelzést küld a felügyelőknek, hogy fel kell készülni valamilyen rendkívüli eseményre. Ez a Belügyminisztérium szerint még biztonságosabbá teszi majd a fogva tartást, a szökési lehetőséget pedig a minimálisra szorítja.

Emellett minden zárkában lesz egy informatikai eszköz, amelynek segítségével az elítélt zárt online csatornán tudja intézni az ügyeit, illetve naprakész információkhoz juthat adatairól, pénzéről, kérelmeinek elbírálásáról, munkabeosztásáról. A börtönajtók kulcs nélkül, arcfelismerő rendszerrel működnek majd.

A személyzet, a fogvatartottak és a más belépő személyek azonosításának elsődleges eszköze az arcfelismerő rendszer lesz, amely alkalmas az intézet területén tartózkodó személyek nyomon követésére.

A kapcsolattartás – ideértve a telefonhívásokat, e-maileket is – ellenőrzéséből fakadó munkaterhet mesterséges intelligencia segítségével csökkentenék – hangelemzés, kulcsszavak figyelése, szöveganalízis, arcképelemzés alkalmazásával. Ehhez azonban a fogvatartott és a kapcsolattartó hangjának rögzítésére is szükség lesz.

Kamerával felszerelt robotfelügyelőket használnának a fogvatartotti részlegek megfigyelésére, előre beprogramozott útvonalak bejárásával. A személyzetnek jeladó karpántot biztosítanának. A fogvatartotti karpánt pedig egyrészt az elítéltek azonosítására lesz alkalmas, másrészt egyéb speciális funkciókkal is ellátható: életjelek érzékelésére, tartózkodási hely megállapítására, esetleg a későbbiekben elektronikus aláírásra is.

Az új technológia alkalmazása ugyanakkor adatkezelési aggályokat is felvet, erről tanúskodik a NAIH parlamenti beszámolója, amit a napokban nyújtott be a szervezet elnöke, Péterfalvi Attila.

A NAIH az újításokkal egyelőre csak egy bemutató erejéig ismerkedhetett meg, a tervezett adatkezeléseket még nem elemezték. A beszámolójuk szerint azonban

„elsőre is jól látszik, hogy a hatályos jogszabályi környezet nem teszi lehetővé minden tervezett újítás bevezetését, a törvényi szintű szabályozás felülvizsgálata és módosítása ezekhez elengedhetetlen”.

A csengeri börtön öt és fél hektár területen épül fel, a beruházásra 50 milliárd forintot költött az állam. Első lépésben ezer fő elhelyezését teszik lehetővé, második lépésben további ötszázzal bővítik a férőhelyek számát. Az intézet területén egyebek mellett oktatóhelyiségek és két munkacsarnok is helyet kap. A csengeri börtön hétszáz munkahelyet teremt majd, már folyik a börtönőrök toborzása, akik akár nettó 400 ezer forintot kereshetnek havonta.

A magyar börtönépítési program azután indult, hogy az Európa Tanács hét éve közzétett jelentése szerint a vizsgált negyvenhét európai állam közül a magyarországi börtönök a legzsúfoltabbak. Akkor az ország 29 büntetés-végrehajtási intézetében 18 270 személyt tartottak fogva, miközben a börtönök kapacitása csak 12 869 fő elhelyezésére volt elegendő, ami 142 százalékos helykihasználást jelent. A jelenlegi kormányzati tervek szerint hat településen létesítenének új büntetés-végrehajtási intézeteket: Csengeren, Békésen, Hevesen, Komádiban, Komlón és Berettyóújfalun.