Memoriterek, több lexikális tudás, jó helyesírás – így változik meg idén a magyarérettségi

Nagyjából egy hónap múlva indul az érettségi szezon, de a vizsgával kapcsolatban idén talán több a kérdőjel, mint az előző években. A 2020-as Nemzeti alaptanterv és az ehhez kapcsolódó új kerettantervek bevezetésével ugyanis 2024-től már az új követelmények alapján érettségiznek a diákok. Ennek megfelelően átalakul a magyarérettségi: a több részből álló írásbeliből eltűnik az érvelés/gyakorlati szövegalkotás nevű feladat, helyette egy 20 pontot érő irodalmi kérdéssort kapnak a vizsgázók. Nem kell a diákoknak összehasonlító elemzést sem írniuk, helyette választhatnak témakifejtő esszét.

A változtatásokat a Magyartanárok Egyesülete 2021-ben visszalépésként értékelte. Akkor Arató László, az egyesület elnöke azt mondta a Telexnek: félő, hogy az újfajta számonkérés a magolás érettségije lesz, amellyel háttérbe szorulnak a modern kompetenciafejlesztés elvei. Arató szerint így még nehezebbé válik annak elérése, hogy a gyerekek megszeressék az olvasást.

Mindenki sötétben tapogatózik

Probléma, hogy a végzősök nem a kilencedik osztály elején tudták meg az új vizsgaszabályokat, emiatt nem tudtak ennek megfelelően készülni az érettségire – mondta Kovács Péter, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium magyartanára a Telexnek. Szerinte „ez biztos, hogy nehézséget jelent, ilyenkor az üres lyukak betömködése megy, mindenki a sötétben tapogatózik”.

A középszintű magyar írásbeli egyik feladata az volt, hogy a diákoknak egy megadott témában kellett írniuk egy rövid érvelő szöveget, motivációs levelet, könyvajánlót, köszöntőt, vitaindítót. Ehelyett most egy 20 pontot érő irodalmi feladatlapot kell megoldaniuk. Az irodalmi feladatlap inkább a lexikális, tárgyi tudást méri fel, mintsem a szövegalkotási képességeket. A műveltségi feladatsorban a kötelező olvasmányok is előkerülhetnek.

„Ez teljes abszurdum 2024-ben, mindennel szembemegy, amit mi szakmailag gondoltunk. Sokan mondják, hogy az ember magára zárja az ajtót, és úgy tanít, ahogy akar. Ez egy ideig megoldást jelent, de most az érettségi követelmények változása miatt nagyon megnehezült, hogy modern tudást kapjanak a diákok” – mondta korábban a Telexnek Gadanecz Éva, a Madách Imre Gimnázium magyartanára.

Kovács Péter szerint eddig a középszintű magyar írásbeli alapvetően arra épült, hogy a diákok négy év alatt milyen kompetenciákat sajátítottak el, most viszont több lexikális tudást kérnek számon.

A feladatok típusának változásával párhuzamosan a tananyag mennyisége is nőtt. A szóbelin például idén a húsz tételből tíz kötelező szerzőt kell tudni, korábban elegendő volt hatot ismerni.

Kovács Péter szerint ezekkel a változtatásokkal a középszintű érettségi közelít az emelt szintű érettségi színvonalához, ahol mindig a lexikális tudás számonkérésén volt a hangsúly.

A másik nagy változás, hogy az esszéfeladatoknál megszűnik az összehasonlító műelemzés, a diákok vagy egy mű elemzését, vagy egy témakifejtő esszé megírását választhatják.

Kovács Péter szerint eddig az összehasonlító elemzés és a műelemzés jobban körvonalazható volt: általában az egyik egy epikus szöveg volt, a másik egy lírikus. Emiatt a diákok specifikusan arra tudtak készülni, amelyik jobban ment nekik. Viszont most teljesen kiszámíthatatlan, hogy egy verset vagy egy novellát kell majd értelmezniük.

Megváltozik a helyesírási hibák pontozása is. Eddig két extra pont járt a szép írásképre, nyolc pont a jó helyesírásra, most negatívba fordítják a dolgot: ezeket hiba esetén levonják a maximálisan megszerezhető száz pontból. Emiatt azok, akik szeretnének legalább 80-90 százalékot elérni, könnyen leronthatják a százalékukat, ha sok helyesírási hibát vétenek. Kovács Péter szerint itt egy attitűdbeli változásról van szó, vagyis arról, hogy valamit inkább büntetnek, mint jutalmaznak.

25-30 pont is múlhat a változtatásokon

„Ha pusztán a feladattípusokat nézem, akkor arra számítok, hogy rosszabbul fognak sikerülni az idei érettségik, mint a tavalyiak” – mondta a Fazekas tanára. Tapasztalatai szerint a diákok félnek és aggódnak az új magyarérettségi miatt.

Kovács Péter szerint ezeken a változtatásokon akár 25-30 pont is múlhat, ami akár egyjegynyi eltérést is jelenthet.

A Fazekas tanára azért bízik abban, hogy még nem fognak annyira szigorú tesztet összeállítani, mivel most lép hatályba az újfajta vizsgakövetelmény. Ha lesz is memoriter az érettségin, akkor valószínűleg egy olyan egyszerű, mindenki által ismert művet fognak kérdezni, amilyen a Himnusz. Ezt például úgy fogják számon kérni, hogy megadnak verssorokat, és abból fel kell ismerni, melyik szerepel az adott műben. (Erre a cikk végén láthat is egy példafeladatot.)

Kovács Péter szerint azért is valószínű a könnyebb feladatsor, mert nem mindegy, hogy egy most bevezetett változtatást hogyan tudnak kifelé kommunikálni. Ha sokaknak sikerülne rosszul a vizsgája, akkor az azt jelenthetné, hogy a bevezetett változtatásokkal van a probléma.

Kovács Péter szerint Magyarországon hagyománya van a lexikális tudásra épülő tananyagnak. Ugyanakkor a nyugati példák azt mutatják: ez nem korszerű hozzáállás, más jellegű tudásra lenne szükség.

Ez szerepet játszhat abban is, hogy a magyar iskola nem az életre készíti fel a diákokat. Oktatási szakértők szerint a szigorúan meghatározott központi tanterv, az egyre több tananyag mellett alig-alig marad idő a legfontosabbakra: a csoportmunkára, az egyéni fejlesztésre, a kreativitás kibontakoztatására. Hiába próbál a kormány új tantárgyak bevezetésével lépést tartani a korral, éppen nem a tantárgyak bővítése lenne a cél. Nahalka István oktatáskutató szerint az érettségi egy össznépi hazugság, és a társadalom fel lenne háborodva, ha azt mondanák, hogy ezt abba kéne hagyni.

A felkészülésből még több mint egy hónap van hátra, de már letesztelheti, mennyire tudná könnyen megoldani az új kerettantervnek megfelelő magyarérettségit. Mind a három feladat a 2024-től bevezetett új vizsgakövetelmények szerinti mintafeladatokból van. A teljes feladatlapot és megoldásaikat az Oktatási Hivatal honlapján tették közzé.