Öt év alatt megduplázódott a kapcsolati erőszak áldozatainak száma Magyarországon

A rendőrség adatai szerint a kapcsolati erőszakkal összefüggő bűncselekmények száma öt év alatt jelentősen nőtt, ugyanakkor a hatóság látókörébe került ügyek mindössze harmada végződött vádemeléssel – írja az Átlátszó.

A lap februárban adott be közérdekű adatigénylést az Országos Rendőr-főkapitánysághoz (ORFK), hogy többet tudjon meg arról, hogyan alakultak az elmúlt öt évben a kapcsolati és szexuális erőszak számai. A rendőrség statisztikái szerint

kapcsolati erőszakkal összefüggésben 2023-ban 783 sértettet és 640 elkövetőt tartott nyilván a rendőrség, szexuális erőszaknál ugyanez az arány 369 és 362, szexuális kényszerítésnél pedig 73 és 60.

2020-ban még csak 393 áldozatot regisztráltak kapcsolati erőszakkal összefüggésben, ami azt jelenti, hogy öt év alatt a kapcsolati erőszak-bűncselekmények áldozatainak száma duplájára nőtt. A elmúlt öt évben kapcsolati erőszak-bűncselekmény sértettjeként összesen 3354 főt regisztrált a rendőrség.

Bár a sértettek száma a szexuális bűncselekmények esetében is nőtt 2019-hez képest, tavaly minimálisan csökkent a 2022-es adatokhoz viszonyítva.

Mindhárom bűncselekmény sértettjeinek túlnyomó többsége nő volt, míg az elkövetőknél a férfiak jelentek meg nagyobb arányban a statisztikában.

Az áldozatok döntő többségénél a nyilvántartás szerint volt vagy jelenlegi partner követte el a bűncselekményt.

Tavaly a kapcsolati erőszak sértettjeinek 60,9 százaléka házastársi, élettársi kapcsolatban volt a bűncselekmény elkövetésekor vagy korábban az elkövetővel. Szexuális erőszaknál ugyanez az arány a hivatalos statisztikákban 6,2 százalék, szexuális kényszerítésnél pedig 0.

A volt vagy jelenlegi házastárs, illetve élettárs által elkövetett kapcsolati erőszak-bűncselekmények száma 5 év alatt 13 százalékkal nőtt.

A növekedésben szerepet játszhatott a koronavírus-járvány is, bár Magyarországon a járvány lecsengése óta is folytatódik ez a tendencia.

A tavalyi évben 7654, hozzátartozó sérelmére elkövetett bűncselekményt regisztrált a rendőrség nyilvántartásában, amelyből minden hetedik ügy kapcsolati erőszaknak minősült.

A hivatalos számok ugyanakkor nem fedhetik le teljesen a valóságot,

a NANE és a Patent Egyesület számításai szerint ugyanis a hivatalos statisztikában megjelenő számoknál jóval több, nagyjából 226 ezer nő él olyan párkapcsolatban, amelyben fizikai, szexuális erőszak áldozatává válik.

A rendőrség 2023-as évre vonatkozó jelentése is megfogalmazza, hogy a családon belül bekövetkezett bűncselekmények megelőzése, feltárása rendkívül nehéz feladat, nagyon ritkán vannak ugyanis közvetlen tanúk, és több esetben tapasztalható, hogy a bántalmazottak bizonytalanok azzal kapcsolatban, hogy szeretnék-e a hatóság beavatkozását.

A büntetőeljárások alig harmada végződött vádemeléssel

Az elmúlt öt évben a három bűncselekmény kapcsán indított büntetőeljárások 29 százaléka végződött vádemeléssel. A leggyakoribb befejezés a nyomozás megszüntetése volt, az ügyek 52 százaléka végződött így. Az eljárások 15 százaléka a feljelentés elutasításával végződött.

Leghatékonyabban a szexuális erőszakkal összefüggő bűncselekményekben nyomozott a rendőrség, 2019 óta az ügyek 34 százaléka zárult vádemeléssel. Kapcsolati erőszaknál ez az arány 27,5 százalék, szexuális kényszerítésnél pedig mindössze 24,4.

Az ORFK adatai alapján az elmúlt hét évben jellemzően ezer-kétezer körül alakult az elrendelt távoltartások száma. 2022-ig folyamatos emelkedésben volt ez a szám, ám a tavalyi évtől csökkenni kezdett: 2023-ban már csak 1812 esetben ítélte meg úgy a rendőrség, hogy szükség van az ideiglenes megelőző távolságtartásra családon belüli erőszakkal összefüggésben.

Az isztambuli egyezmény adhatna védelmet

Az Isztambuli Egyezmény a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló átfogó nemzetközi egyezmény, célja az áldozatok védelme és az elkövetők büntetlenségének megszüntetése. Egyértelműen kimondja, hogy a nők elleni és a családon belüli erőszak nem magánügy. Bűncselekményként határozza meg többek közt a kényszerházasságot, a fenyegető zaklatást, a kényszerabortuszt és kényszersterilizálást.

Magyarország 2014. március 14-én ugyan aláírta az egyezményt, de a mai napig nem ratifikálta.

Az Isztambuli Egyezmény ratifikálása azután vált ismét aktuálissá, hogy Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter verbális és fizikai erőszakról írt abban a posztban, amelyben a volt férje, Magyar Péter nyilvánosságra hozott hangfelvételére reagált. Eközben Vargát többen a családon belüli és kapcsolati erőszak ellen létrejött Isztambuli Egyezmény elutasítása miatt kérik számon.

Varga Judit igazságügyi miniszter korábban így indokolta a kormány elutasító álláspontját: „Az Isztambuli egyezmény politikai hiszti. A nők helyzete a legjobb állapotban van Magyarországon, nem kell választani a család és munka között, a kormány fellép a családon belüli erőszak ellen is. Az áldozatsegítésben, szociális és családpolitikában minden védelem adott.”

Az Átlátszónak tavaly nyilatkozó szakértő, Debreczy Eszter, a NANE munkatársa azt mondta, sok érintett tart attól, hogy nem fognak nekik hinni, nem tudják bizonyítani az erőszakot, vagy még ha meg is teszik a feljelentést, nem kapnak rögtön megfelelő védelmet. Mint mondta, a menedékházak száma például messze elmarad az isztambuli egyezményben javasolt, lakosságszámra vetített mennyiségtől, de fontos lenne a szexuális erőszak áldozatainak szóló központok létrehozása is.