Lánczi Tamás szerint a hazaárulás erkölcsi fogalom és büntetőjogi kategória, de modernizálni kell, mit értünk alatta

Lánczi Tamás arról beszélt, hogy nem tudjuk, hogy a hazaárulásnak, ennek a büntetőjogi kategóriának mi a tartalma, ugyanis a jogalkotó nagyon szűkszavúan fogalmaz – tudósított az MTI.

Emiatt nem lehet tudni, hogy erről a bírók, jogászok, ügyészek pontosan mit gondolnak, hogyan értelmezik azon paragrafusokat, amelyek szerint az a magyar állampolgár követi el a bűncselekményt, aki Magyarország függetlenségének, területi épségének vagy alkotmányos rendjének megsértése céljából külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel, vagy tart fenn – jegyezte meg.

Szerinte a társadalomnak van egyfajta tájolója, mely szerinte jól érzi, hogy azok, akik következetesen azért dolgoznak, hogy Magyarországot a neki jogosan járó uniós támogatásoktól megfosszák, azok az emberek mégiscsak valamiféle normasértést követnek el.

Lánczi Tamás szerint ugyanakkor nem állítható, hogy ha valaki ezen az alapon eljárást kezdeményezne, feljelentést tenne, akkor ez büntetőjogilag is ilyen megítélés alá esne, elítélnék-e az illetőt. Ezért tisztázni kellene a hazaárulás kérdéskörét, hiszen – mint mondta – annak megfogalmazása avíttas, huszadik századi.

Lánczi szerint

a világ sokat változott, és ma már a Magyarországot és az ország szuverenitását érintő kihívások nagyon árnyaltak, kifinomultak lettek, és számos olyan jogintézmény és cselekmény van, melyekkel a valódi, Magyarországnak ártó szándékokat el lehet leplezni, le lehet tagadni

A Velencei Bizottság azon véleményére, amely többek között a Szuverenitásvédelmi Hivatal létét is kifogásolta, Lánczi Tamás elmondta, tárgyalt a bizottság Magyarországra látogató képviselőivel, akiknek elmondta, hogyan fog felépülni a hivatal, hogy az nem egy hatóság, így nincs büntető jogköre, nem szankcionálhat. Arra jött létre, hogy védje Magyarországnak a szuverenitását, alkotmányos önazonosságát, illetve a választásokat a külföldi befolyástól – mondta.

Szerinte

a következő időszakban kiemelten fogják figyelni az európai parlamenti és önkormányzati választásokat.

Azt sem rejtette véka alá, hogy hol lát veszélyt, hiszen utalt 2022-re, („rejtett módon, ügyeskedve, a magyar pártfinanszírozási szabályokat kijátszva, külföldről milliárd forintokkal próbálták meg befolyásolni a magyar választást”.

Hivataláról azt mondta, hogy, ha valaki ettől fél vagy azt gondolja, hogy ez veszélyt jelent a demokráciára, akkor az a demokráciának a lényegét nem érti.

Elmondta, a jogi értelemben február elsején létrejött Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása jelenleg is zajlik, és abban bízik, június-július körülre befejeződik a hivatalépítés. De azt is elmondta, hogy, nem kértek türelmi időt, és jelenleg is dolgoznak, rajta vannak a választásokon is,.