BME-docens: Egyszerűen hülyének néznek minket, hogy ennyi pénzért itt dolgozunk

Sokkal jobban működhetne az egyetem, ha a dolgozóknak nem kellene másod-, harmadállásokat vállalni, hogy megéljenek – mondta Szieberth Dénes, a BME Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék docense a 444-nek azzal kapcsolatban, hogy az ELTE-hez hasonlóan a BME oktatói is nyílt levélben követelnek bérrendezést.

Az ELTE-n közel másfél ezer, a BME-n ezer, a Zeneakadémián pedig több mint 250 egyetemi dolgozó írta alá azt a levelet, amiben versenyképes béreket, azonnali béremelést, az anyagi megbecsültség hiányának megszüntetését követelik. A BME docense, aki a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) frissen megválasztott elnöke is, arról beszélt, hogy az ELTE nyílt levele gyújtóhatás volt a BME-n is, szerinte nem meglepő, hogy a BME rektora, Czigány Tibor is aláírta. Szieberth Dénes azt mondta, kevés anonim aláírás érkezett a Villamosmérnöki és Informatikai Karról, valamint a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karról, szerinte azért, mert ezek a karok „köztudottan az egyetemi modellváltás mellett vannak”.

Szieberth Dénes beszélt arról is, hogy az a pletyka kering az egyetemen, hogy a kancellár küldött egy morgós hangvételű levelet a rektornak a nyílt levél miatt. Szerinte két törésvonal húzódik az egyetemen, az egyik, hogy a rektor vagy a kancellár-e a főnök, a másik pedig, hogy hogy ki akar modellváltást, és ki nem. Arra a kérdésre, hogy még mindig téma-e az egyetemek alapítványi fenntartásba adása, a docens ezt válaszolta:

„Szerintem most altatás van, de a kormány eldöntötte, hogy minden magyar egyetemnek modellt kell váltania. Most kivárnak, amíg lecsillapodnak a kedélyek, a rektor mandátuma a nyáron lejár, jön a rektorválasztás, az önkormányzati választások. Ezeket megvárják, hogy ne legyen botrány. Nyilvánvalóan most csak tippelgetek, de az is egyfajta információ, ha nincs erről információ.”

A docens azt mondta a lapnak, hogy az egyetemen vannak olyan karok, ahol már az alapbéreket is pályázati pénzekből finanszírozzák, szerinte az alapkutatást szinte egyáltalán nem támogatja, pedig szerinte a tudomány akkor tud működni, „hogyha marha sokan csinálják azt, amit akarnak, ami eszükbe jut, mert általában a kreatív és relatíve szabályozhatatlan emberek működnek jól”.

A nyílt levélben, amit ezernél is többen írtak alá a BME-n, az oktatói fizetésekre is kitérnek, azt írják:

• egy PhD/DLA fokozattal rendelkező egyetemi adjunktus havi alapilletménye bruttó 277 200 forint, ami csak különböző munkáltatói kiegészítésekkel éri el a törvényben előírt bruttó 366 600 forintos diplomás bérminimumot;
• a vezető beosztású egyetemi docensek bruttó garantált havi bére is csupán 535 200 forint (ez nettóban 355 908 forint, kedvezmények nélkül);
• a doktoranduszok a tanulmányaik első két évében 140 000, második két évében 180 000 forint havi ösztöndíjat kapnak.
  

„A középiskolások nagy része már inkább külföldre, például Bécsbe megy egyetemre. De akik idejönnek, és nagyon jók, őket sem tudja megtartani az egyetem. Egészen egyszerűen hülyének néznek minket, hogy ennyi pénzért itt dolgozunk. Pedig a kutatói pálya egyébként tök vonzó lehetne, mert minden nap máson dolgozol, és nem csinál belőled ez a munka zombit” – mondta Szieberth Dénes.