Több ezer egyetemi oktató követel azonnali béremelést

Gyakorlatilag 2008 óta inflálódik a felsőoktatási dolgozók bére – írja friss cikkében a G7, mely arról számolt be, hogy három nagy, úgynevezett modellváltást elkerülő egyetem – az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (Zeneakadémia) – oktatói küldtek nyílt leveleket az intézmények fenntartóinak a tarthatatlan bérek és az oktatási helyzet miatt.

Eszerint az ELTE-n közel másfél ezer, a BME-n ezer, a Zeneakadémián pedig több mint 250 egyetemi dolgozó írta alá a levelet, melyben versenyképes, egyetemi dolgozói béreket, azonnali béremelést, az anyagi megbecsültség hiányának megszüntetését, továbbá a zavartalan és színvonalas oktatás biztosítását kérik a fenntartótól. A fentieket túl az állam fenntartásában van még a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a többi intézményt pedig állami finanszírozás mellett helyezték egy speciális alapítványi fenntartásba.

A cikk szerint az ország legnagyobbjának számító ELTE-n egy 2023-as nyomásgyakorlás után intézményi minimálbért vezettek be, így történt, hogy a tanársegédeknek minimum bruttó 380 ezer forintot, az adjunktusoknak minimum bruttó 420 ezer forintot, az oktatást-kutatást támogató munkakörökben bruttó 362 ezer forintot kel keres. Azt írják, hogy a docensi és egyetemi tanári fokozatokhoz nem rendelt ilyen minimumot a fenntartó, de a docensi bruttó átlagbér a nyílt levél szerint 504 480 forint, ami így kevesebb lett, minta pedagógusgyakornokként elhelyezkedő pályakezdők tanári bére.

Az ELTE által indított levélhez februárban csatlakoztak a Budapesti Műszaki Egyetem dolgozói, ahol az egyetemi adjunktusok alapbére bruttó 277 200 forint. Ez a munkáltatói döntésen alapuló, valamint a garantált bérminimumra történő kiegészítéssel együtt is csak bruttó 366 600 forint. Az egyetemi docensek a BME-n garantáltan bruttó 535 ezer forintot keresnek. A kezdeményezéshez márciusban csatlakoztak a Zeneakadémia dolgozói.