Öt és félezerrel kevesebb diák jelentkezett az egyetemekre, mint tavaly
2024. március 14. – 11:49
Közel 121 ezren, összesen 120 990-en adták be jelentkezésüket az idén szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre – közölte az Oktatási Hivatal.
A jelentkezők száma 5459 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban, de még mindig több, mint 2022-ben és az azt megelőző években – írja a Népszava. A 2010-2011-es felvételi eljárásban még több mint 140 ezren szerettek volna bekerülni egyetemekre, ezután csökkenni kezdett a felsőoktatás iránti érdeklődés, ami a lap szerint nem kis mértékben az olyan kormányzati intézkedéseknek volt köszönhető, mint a forráskivonás, a férőhelyek korlátozása, a központi ponthatárok emelése, egyetemi szakok megszüntetése vagy összevonása.
A jelentkezők száma 2020-ban süllyedt soha nem látott mélypontra és 2011 óta csak tavaly haladta meg először a 120 ezret.
Ehhez ismét kormányzati beavatkozásokra volt szükség, ám a korábbi szigorításokkal és korlátozásokkal ellentétben jelentősen megkönnyítették az egyetemekre való bekerülést: egyebek mellett eltörölték a minimumponthatárokat, a felvételihez szükséges emelt szintű érettségi, valamint a diplomaszerzéshez szükséges nyelvvizsga kötelezőségét. Mindemellett
számos – főleg vidéki – egyetemre rekord alacsony pontszámokkal is be lehetett kerülni tavaly.
A döntésekben szerepet játszhatott az is, hogy míg az unióban évről évre emelkedett, Magyarországon csökkent, illetve stagnált a diplomások aránya a 25-34 éves korosztályban: 2022-ben 32 százalék volt, ami az EU-ban a harmadik legrosszabb arány.
Az alapképzések közül első helyen a legtöbben gazdálkodási és menedzsment, pszichológia, kereskedelem és marketing, mérnökinformatikus, illetve óvodapedagógus képzést jelöltek meg
– olvasható az Oktatási Hivatal oldalán. A pedagógusképzésbe idén 17 833-an nyújtották be jelentkezésüket. Ez csak kicsivel marad el a tavalyi számtól, amikor 18 673-an jelentkeztek a pedagógusképzésbe. A területen belül az óvodapedagógus (4667 fő) és a gyógypedagógus (4694 fő) szak vonzotta a legtöbb jelentkezőt tavaly, az ötéves osztatlan tanári képzésbe viszont csak 3357-en, egyéb tanári szakokra 3069-en, tanító szakra 2523-an jelentkeztek 2023-ban.
A végzősök közül nem lesz mindenki pedagógus: az Oktatási Hivatal adatai szerint
a 2023/2024-es tanévben csupán 2231 pályakezdő pedagógus kezdett dolgozni a köznevelésben,
miközben a 2018-as felvételi eljárásban – ekkor nyújthatta be jelentkezését a 2023-ban diplomát szerzők többsége – a mostanihoz hasonlóan, 17 800-an jelentkeztek a pedagógusképzésbe.
Az idei felvételi eljárásban változott az alap- és osztatlan képzések esetében a pontszámítás: az egyetemek, főiskolák határozzák meg, hogy milyen eredményekért, követelményekért adnak úgynevezett intézményi pontokat (legfeljebb 100 pontot) a tanulmányi és az érettségi pontok mellé (maximum 400 pont).
Az elmúlt évekhez képest az érettségi pont számítása esetében az emelt szintű érettségiért járó pontokat 100%-os értéken, a középszintű érettségiért járókat pedig 67%-os értéken számítják át. A változások az ügyintézési folyamatokat is érintik, melyről bővebb információ az E-felvételi felületén olvasható.
A ponthatárokat várhatóan 2024. július 24-én hirdetik ki.
