Tasó László szerint az Integritás Hatóság koncepciós eljárást folytat ellene a lombkoronasétánya miatt

Tasó László fideszes országgyűlési képviselőt a koncepciós eljárások hangulatára emlékezteti az Integritás Hatóság jelentése a magánerdejébe uniós forrásból építtetett lombkoronasétányról – írja a Hajdú-Bihar vármegyei képviselő közleménye alapján a Hvg.hu.

A hatóság még februárban jelentette be, hogy ismeretlen tettes ellen feljelentést tesznek, mert súlyos szabálytalanságokat találtak több lombkoronasétány építése körül. Ezek közül egy a Tasó erdejében épült sétány.

„A (…) felhívás keretében támogatott közjóléti projektek vizsgálati összegzését a hatósági egyeztetéseket mellőzve az érintettek érdemi bevonása nélkül honlapján tette közzé, melyet vele közel egyidőben a baloldali-liberális hírportálok is azonnal lehoztak”

– írja a közleményben.

A képviselő azt is megjegyezte, hogy bár a kiírásnak megfelelően járt el, nem kapta meg a megpályázott összeget, pedig a beruházás nem termel neki jövedelmet, bár megjegyzi, hogy „a nyíradonyi Dinnyési Kirándulóhely erdő közjóléti beruházás a több ezer látogató örömére a térségben és a választókerületben a családok, gyermekek, óvodás és iskolás csoportok, közösségek és természetkedvelők legkedveltebb erdei kirándulóhelye”.

Visszautasítja a szerinte koncepciós eljárást, amit a hatóság ellene és más pályázók ellen folytat. Azt gondolja, hogy az Integritás Hatóság egy Brüsszelnek jelentő szervezet, Hadházy Ákos pedig „aljas hazugságokra építve egy eltorzult küldetéstudattal rendelkező undorító spicliként” hozta nyilvánosságra az információkat, ami miatt most boszorkányüldözés indult. Attól tart, hogy ha nem történik valami, akkor eldurvul a valóság, és a verbális erőszakot le fogja váltani a fizikai erőszak.

Az Integritás Hatóság a vizsgált projekteknél a folyamat minden fő állomásán olyan súlyos szabálytalanságokat tárt fel, amelyek sértik az európai uniós támogatások felhasználásra vonatkozó előírásokat. Megállapították, hogy:

• A kedvezményezettek nagy csoportja között fennáll az összejátszás gyanúja: a pályázók nagy része 2 vármegyére (Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg) korlátozódva, azonos tartalmú támogatási kérelmeket nyújtott be, megegyező projektleírással, műszaki tartalommal, tervezővel és kivitelezővel, gyakorlatilag ugyanolyan összköltségvetéssel és hasonlóan jelentős mértékben túlárazva a projekteket.
• Már a pályázati kiírás is szabálytalan volt, a folyamatból pedig hiányoztak az ellenőrzési mechanizmusok, kontrollok. A kiírás a kezdeti helyes iránytól eltérve, több módosítás után végül úgy került publikálásra, hogy csak a pályázók egy szűk körének kedvezett.
• Az irányító hatóság nem alakított ki objektívan elbírálható értékelési keretrendszert. Gyakorlatilag nem voltak olyan tényszerűen elbírálható mérőszámok, amelyek alapján összehasonlítható lett volna a pályázatok szükségessége vagy létjogosultsága.
• Sérülhetett az egyenlő bánásmód elve is, mivel a pályázókat egyenlőtlen feltételek teljesítése elé állították például a hiánypótlási lehetőséggel vagy annak hiányával.
• A támogatás nyertesei a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzések során vélhetően korlátozták a versenyt.