Agyhúgykövet kapok attól a mondattól, hogy nem kell a női kvóta, mert csak a teljesítmény számít

Hiába van egyre nagyobb igény női politikusokra a magyar közéletben, döntéshozó szerepben kevés nő kap helyet. De mi ennek az oka? A pártelit vagy inkább a választók bizalmatlansága miatt alacsony a női képviselők száma Magyarországon? És vajon Novák Katalin és Varga Judit lemondása után csak még nehezebb lesz nőként érvényesülni a politikai életben?

Többek között ezeket a kérdéseket vitatta meg Orosz Anna, a Momentum elnökségének tagja, országgyűlési képviselő, Baranyi Krisztina, az IX. kerület polgármestere, Lendvai Ildikó, az MSZP korábbi elnöke és Szabó Tímea, a Párbeszéd – A Zöldek Pártjának ügyvezető társelnöke a Republikon Intézet eseményén, amit Nők a politikában, nők a közéletben címmel hirdettek meg a fővárosi Magvető Caféban.

A politika esti műfaj

A meghívott vendégektől Benyó Rita újságíró először azt kérdezte, szerintük miért ennyire kicsi a nők belépési hajlandósága. „A politika esti műfaj. Olyankor vannak a fogadóórák, el kell utazni vidékre, és egy nő, akinek gyereke vagy gyerekei is vannak, nehezebben vagy egyáltalán nem tudja ezt megoldani” – mondta Lendvai Ildikó.

Míg Baranyi Krisztina szerint a témától is függ, hogy a nőket mennyire érdekli a közélet. „Ahhoz képest, hogy a választók több mint fele nő, nagyon elenyésző azoknak a száma, akiket valójában érdekel, akár hajlandó cselekedni is. Én azt tapasztalom, hogy abszolút a témától függ, hogy egy nő mennyire érdeklődik a közélet iránt. Ilyenek a gyermekjogok, környezetvédelmi ügyek, közterületek fenntartása, felújítása, a legtöbben a mikrokörnyezetünkben kezdenek el aktívnak lenni.”

Erre reflektálva Lendvai azt mondta, hogy a nők legtöbbször olyan területekért felelősek a közéletben, ahol kevés a pénz, ugyanakkor sokat kell dolgozni.

„Nem a pénzosztó bizottságokba kerülnek, hanem egészségüggyel, oktatással és kultúrával foglalkoznak, ahol viszont nincs anyagi forrás. Elvétve vannak csak jogalkotó és gazdasági területeken nők.”

Orbán is kezdte megérezni, hogy erre van igény, amikor Novák Katalint nevezte ki köztársasági elnöknek

Abban mindenki egyetértett, hogy egyre nagyobb az igény a női politikusokra, azonban a feléjük támasztott elvárások és az érvényesülési lehetőségeik is mások. Az utóbbin javított volna a kvótarendszer, ami papíron növelte volna a női képviselők arányát a magyar parlamentben – ahol 2021-es adatok szerint a legkisebb a női politikusok aránya az unióban.

Azonban nem mindenki ért egyet azzal, hogy csupán azért kerüljön valaki felelős pozícióba, mert történetesen nő. „A teljesítményben hiszek. Hiszem, ha valaki jó, az ki fog emelkedni. Én ehhez tartom magam liberálisként, és nem hiszek a női kvótában a politikai színtéren” – mondta Baranyi Krisztina.

Ellenben Szabó Tímea szerint a kvóta lehetőséget ad azoknak a nőknek, akik a hazai, tesztoszterontól fűtött politikai elitbe nehezen jutnak be.

„Agyhúgykövet kapok attól a mondattól, hogy nem kell a kvóta, mert csak a teljesítmény számít. Nézzük meg a Fidesz-frakciót. Attól, hogy valaki férfi, még nem biztos, hogy képes elvégezni a feladatát.

Több uniós országban is bevezették ezt a rendszert, és ettől jobb, sokszínűbb, empatikusabb lett a közélet.” Idővel pedig már nem is volt szükség a „kvótázásra”, hisz a progresszív társadalmak rájöttek arra, hogy bízhatnak a női politikusokban, és rájuk szavaztak anélkül, hogy ezt bárki kötelezővé tette volna – tette hozzá Szabó.

Magyarországon azonban más a hozzáállás a női politikusokhoz – és nem is feltétlenül a civilek részéről. „A választók szerintem szívesen választanak nőket, szerintem a pártok részéről van inkább nagyobb ellenállás. Ők is próbálnak reagálni a növekvő igényre, ezért is van több női vezető, mint Donáth Anna vagy Dobrev Klára. Orbán Viktor is kezdte megérezni, hogy női politikusokra van igény, amikor Novák Katalint nevezte ki köztársasági elnöknek” – magyarázta Szabó.

A női politikusok megalázást kiszervezték a Megafonnak

A vendégek szerint a nők ellen irányuló diszkrimináció a parlament falain belül az utóbbi években csillapodott. A nőket még mindig nem kezelik egyenlő félként, emberként, csak ezt már nem mondják ki hangosan, mert tudják, hogy az ilyen viselkedést már a saját választóik is megmorogják – magyarázza Lendvai Ildikó.

„Nem annyira explicit már a diszkrimináció, de a sorok között ott van. Például, amikor a bizottsági ülésen a férfi elnök engedi Tordai Bencét kétszer kérdezni, engem pedig nem.

A minap Semjén Zsolthoz léptem oda a parlamentben, akit kegyelmi ügyről kérdeztem. Mire elkezdte a vállamat és a karomat simogatni, majd arrébb tolt. Mondtam neki, hogy ne simogasson, hanem válaszoljon a kérdésre, mire azt válaszolta, hogy ő nem simogat, csak én mentem hozzá túl közel”

– részletezte Orosz Anna a Momentum elnökségének tagja, országgyűlési képviselő.

Hasonló élményekről számolt be Szabó Tímea is, aki egyszer egy fideszes képviselőtől egy kérésére azt a választ kapta, hogy „ne szólj bele kisanyám”. Szerinte a női politikusok gyalázást már kiszervezték a holdudvarnak, és a Megafonnak, akik szándékosan elképesztően előnytelen fotókat használnak, többek között róla is.

Baranyi Krisztina szerint a fordulópont akkor jött el, amikor a kormányban két jelentős pozícióba is nő került. „Amikor Novák Katalin és Varga Judit ki lettek emelve, és elkezdtek építeni a női profilokat is, a nők nyilvános alázást abba kellett hagyni. Ezért szervezték ki többek között a Megafonnak is ezt a feladatot.”

Ebben a rendszerben, amiben mindenki Orbán irányába néz, bárki aláírta volna ezt a gyalázatos döntést

Az elmúlt hetekben a napvilágot látott kegyelmi ügy miatt a kormány két női politikusát is elvesztette vagy beáldozta – attól függően, ki hogy értelmezi az eseményeket. „Orbán Viktort a kegyelmi ügy csak abban erősítette meg, hogy a nők nem valók a politikába. Nekem az a kérdésem, hogy máshogy alakult volna-e a helyzet, ha ha köztársasági elnök férfi” – fejtette ki véleményét Baranyi Krisztina.

Orosz Anna szerint az Orbán-rendszerben, nemtől függetlenül, bárki aláírta volna ezt a gyalázatos döntést. „Sokkal nehezebb nőként nemet mondani, mert erősebbek a belső megfelelési és alkalmazkodási kényszerek. De úgy gondolom, hogy ebben a rendszerben, amiben mindenki Orbán Viktor irányába néz, bárki aláírta volna ezt a gyalázatos döntést.”

Ezen az állásponton volt Szabó Tímea is.

„Nem gondolom, hogy az ügy és a lemondás attól függ, hogy milyen nemű emberről beszélünk. A Fidesz egész személyzeti politikája kontraszelektív, ott mindenki beáldozható, Schmitt Pált is beáldozták.

Én inkább arra hegyezném ki a vitát, hogy a kormány úgy gondolja, Novák és Varga lemondásával ez az ügy el van intézve, le van zárva.”