Medián: A magyarok több mint fele már nem akar kormányváltást
2024. január 24. – 12:48
A kormányváltást akarók tavaly szeptemberi abszolút többsége idén januárra relatívvá, 52 százalékról 48 százalékra olvadt – derült ki a HVG számára készített januári Medián-elemzésből. Mindeközben a kormánypártok újból erősödni kezdtek, az ellenzéki pártok pedig gyengülni, miközben nőtt a bizonytalanok száma is.
Ma minden harmadik ember, a választani tudó „biztos” szavazók közül pedig minden második a Fidesz–KDNP-re voksolna.
A tavalyi kisebb visszaesés után januárban a szavazókorú népesség 32 százaléka szavazna a Fideszre. Ez a javulás még nem közelíti meg a tavaly februári 35 százalékos csúcsot.
A második legnépszerűbb párt még mindig a DK, de a párt támogatottsága jelentősen visszaesett januárra: a tavalyi 9-7 százalékról 6-ra. A DK-t a Mi Hazánk követi, 5 százalékos támogatottsággal (tavaly szeptemberben még 7 százalékon állt). De nem csak az övék, az összes ellenzéki párt támogatottsága csökkent egy-két százalékot januárra, egyedül a Jobbiké stagnált 4 százalékon.
A párt nélküliek száma viszont nőtt, tavaly februárban még 27 százalék volt a bizonytalanok aránya, idén januárban már 36.
A választani tudó „biztos” szavazók körében is tarol a Fidesz–KDNP, 53 százalék szavazna a kormánypártra. A DK-ra 11, a Mi Hazánkra pedig 8. Őket a Momentum (7 százalék) és az MKKP (6 százalék) követi.
„A lemorzsolódás ellenére – ha a választani tudó biztos szavazók mostani számából indulunk ki – a kevesebb mint fél év múlva esedékes európai parlamenti választásokon akár négy vagy öt ellenzéki párt is mandátumhoz juthat” – áll a Medián előrejelzésében.
A közvélemény-kutató intézet becslése szerint 14 fideszes, 2 mi hazánkos, 4 DK-s és 1 momentumos képviselő juthat európai parlamenti mandátumhoz idén júniusban.
Azt, hogy Magyarország az Európai Unió tagja, a teljes szavazókorú lakosság 83 százaléka támogatja. A tagság/bent maradás támogatóinak aránya csak a legalacsonyabb iskolai végzettségűek, a legalacsonyabb jövedelműek, a kistelepüléseken lakók és a politika iránt egyáltalán nem érdeklődők körében marad el a négyötödöstől.
A felmérést január 9. és 11. között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 1000 fős országos reprezentatív minta telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait súlyozással korrigálták, így az jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és végzettség szerinti összetételét. (Hibahatár ±3,5 százalék.)
A pártok tavalyi támogatottságának alakulását a közvélemény-kutatások főbb trendjeinek segítségével elemeztük részletes cikkben december végén. Bár a Fidesz rekordméretű inflációval és az elmúlt 13 évben nem látott gazdasági nehézségekkel találta szemben magát 2023-ban, és több százezer szavazót vesztett, ebből az ellenzék nem igazán tudott profitálni. Akkor azt írtuk, több parlamenti párt elvérezhet a júniusi EP-választáson, ha önállóan indul.