Sándor használt Jaguarja átment az eredetiségvizsgálaton, majd kiderült, hogy a spanyol rendőrség 14 éve körözi

Sándor biztos volt a dolgában, amikor november 28-án bement az egyik budapesti okmányirodába, hogy kiváltsa a rendszámot és a forgalmi engedélyt ahhoz a 2004-es évjáratú Jaguar XK8 Convertible-höz, amit előzőleg Ausztriában vásárolt egy magánszemélytől. Bár az autó november 24-én átment az eredetiségvizsgálaton, sőt, előzőleg sikeresen szerepelt a hatósági műszaki vizsgán is, az okmányirodában közölték olvasónkkal, hogy az autó lopott. Még aznap rendőrök jelentek meg Sándor autókereskedésében, és lefoglalták a Jaguart, amelyet azóta sem kapott vissza.

Az autók motorméretétől függően 17-20 ezer forintba kerül a kötelező eredetiségvizsgálat, amelyből évente körülbelül egymilliót végeznek el az erre szakosodott cégek a Belügyminisztérium megbízásából. Ez a vizsgálat elvileg megvédi a használtautó-vásárlókat az átverésektől, mert ellenőrzik, hogy nem hamis-e az alváz- vagy a motorszám, illetve nem szerepel-e a jármű a körözési nyilvántartásban. Valójában szerencse is kell ahhoz, hogy egy lopott autó megbukjon az ellenőrzésen, mert a módszerek elavultak és korlátozottak, a csalóknak pedig bőven volt idejük alkalmazkodni ehhez.

A budapesti autókereskedést vezető Sándor a vásárlás előtt a Carvertical nevű független autóelőélet-lekérdező szolgáltatással is ellenőrizte a 2004-es Jaguar múltját, amelyet tavaly augusztusban 15 ezer euróért (kb. 5,7 millió forint) hirdettek eladásra. Ezért döntött olvasónk a vásárlás mellett, majd az autót egy ismerőse hozta trélerrel Magyarországra.

A Carvertical túlígérte magát

Az autó lefoglalása után olvasónk először panaszlevelet írt a Carverticalnak, ahonnan hamarosan érdekes választ kapott. Ezt alighanem a Google segítségével fordították magyarra, legalábbis az első mondatnak semmi értelme, idézzük:

Láthatjuk, hogy az ön által beküldött jelentés meglehetősen informatív volt, és automatikus üzenetet kapott, amely azt jelzi, hogy ez a jelentés ingyenes, mert nem rendelkezik elegendő információval.

Sándor állítása szerint 9 ezer forintot fizetett a jelentésért, de nem vigasztalja a Carvertical válaszának folytatása sem. A cég azzal magyarázta, hogy nem találtak feljegyzést a Jaguar körözéséről, hogy csak azokból az országokból tudnak erre vonatkozó információkat szerezni, amelyekben a rendőrség kiadja ezeket, és nem látnak rá az Interpol körözési nyilvántartására, legalábbis azt írták, hogy ha ez az országok fölött álló szervezett köröz egy járművet, az szintén nem derül ki a jelentésekből.

A Jaguar előéletéről szóló jelentésben valóban csak Olaszország, Szlovákia, Szlovénia, valamint Svédország, Finnország és Románia, valamint Kanada és Csehország szerepel forrásként, vagyis éppen a használt autós szempontból legfontosabb európai uniós tagországok, például Németország, Franciaország, Ausztria vagy Spanyolország hiányzik a felsorolásból. Már pusztán ezért is bátor a Carvertical honlapján szereplő szöveg, amely szerint a cég több millió, nemzetközi és helyi bűnüldöző szervektől származó feljegyzés alapján bizonyosodik meg arról, hogy egy adott járművet egyetlen országban sem tartanak nyilván lopottként.

A litván szolgáltató megkeresésünkre azt a választ adta, hogy tíz ország rendőrségével működnek együtt, illetve mintegy 900 különböző adatbázisból tájékozódnak, és ezekből a forrásokból állítják össze a jelentéseket. A Carvertical hozzátette, hogy a jelentések tartalmát nem tárolják hosszú ideig, amikor pedig nem tudnak érdemi segítséget nyújtani a jelentéssel, visszafizetik az árát. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a lekérdezés megrendelője kap egy újabb, ingyenes lehetőséget a keresésre.

Sándor számára akkor vált világossá, hogy mi történhetett, amikor december végén újabb határozatot kapott a rendőrségtől. E szerint megszüntették a Jaguar lefoglalását, így hamarosan visszakaphatja. Az indoklásban leírták, hogy a XVI. kerületi kapitányság felvette a kapcsolatot a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központtal, hogy kiderüljön, mi a szándéka az autóval a spanyol rendőrségnek, amely 2009-ben kezdeményezte a nemzetközi körözést.

Szintén ebből a levélből derült ki, hogy egy német turista, bizonyos H. Baum jelentette be 14 éve, hogy ellopták az autót. A spanyol rendőrök nem találták meg az eredeti tulajdonost amikor a magyarok jelezték, hogy előkerült a Jaguar, Sándor és cége pedig jogszerűen, reális áron vásárolta meg, állapította meg a BRFK vizsgálata. Mivel a magyar kereskedő a forgalomba helyezés előtt minden hatósági ellenőrzést elvégeztetett, mindez jóhiszemű vagyonszerzésnek minősül, ezért az eljárás végén visszakaphatja az autót. Ez cikkünk befejezéséig nem történt meg, amivel kapcsolatban a Budapesti Rendőr-főkapitányság azt a magyarázatot adta a Telexnek, hogy Sándornak meg kell várnia a jogorvoslati határidő végét.

Nyugtalanító, hogy egy külföldről származó használt autóval kapcsolatban néhány napon belül két, egymással ellentétes hivatali határozat születhet Magyarországon, ezért kérdéseket küldtünk az eredetiségvizsgálatokat felügyelő Belügyminisztériumnak. Évente több mint 100 ezer magyar import használtautó-vásárlót érdekelhet joggal, hogy miért nem vették észre az eredetiségvizsgálat során, hogy az autót külföldön körözik, ha néhány nappal később az okmányirodában már tudtak erről.

Belügyminisztérium: Az eredetiségvizsgálaton nem látják a nemzetközi körözési rendszert

A válasz szerint a nemzetközi körözésekhez használt Schengeni Információs Rendszerben (SIS) történő ellenőrzésre kizárólag a származás-ellenőrzési, a forgalomba helyezési és az ideiglenes rendszámtábla kiadásával kapcsolatos eljárásban van lehetőség, az előzetes eredetiségvizsgálaton, valamint a műszaki vizsgán nincs. A BM válasza szerint ez utóbbi két ellenőrzés során kizárólag azt nézik meg, hogy egy autó szerepel-e a magyar körözési nyilvántartásban. Ha viszont a forgalomba helyezés során kiderül, hogy az autó szerepel a SIS-rendszerben, a folyamatot megállítják, és értesítik a rendőrséget, ahogy ez Sándor ügyében is történt.

A Belügyminisztérium azzal zárta a Telexnek küldött levelét, hogy az Európai Unió erre a területre vonatkozó rendeletét közvetlenül kell alkalmazni a tagországokban, ezért a helyi jogalkotás kizárólag a rendelet végrehajtásával kapcsolatos szabályozást érintheti. Tehát a mostani szabályokon nem lehet egyszerűen változtatni. Mindez leegyszerűsítve azt jelentheti, hogy ha egy kintről származó használt autóra nemzetközi körözés vonatkozik, arról leendő gazdája nem feltétlenül értesül majd időben, tehát a vásárlás előtt, ha a körözés valamiért nem került be a magyar nyilvántartásba is.

Újabb levelet küldtünk a minisztériumnak, mert erre az ellentmondásra logikus megoldást jelenthetne az is, ha bárki kérhetne információkat a SIS-rendszerből arról, hogy az általa megvásárolni kívánt használt autót nem körözik-e külföldön. Csakhogy az újabb válasz szerint erre egyszerű állampolgárként nincs lehetőség, a SIS üzemeltetőitől csak azt kérdezheti meg bárki, hogy nem tárolnak-e róla információkat, illetve a személyes információk pontosítását is lehet kérni.

A minisztérium kétféle megoldást javasolt a kintről származó használt autók ellenőrzésére. Az egyik, hogy a vevő tájékozódjon az adott ország hatóságainál, hogy milyen feltételekkel adnak információkat a kiszemelt autóról. Ilyesmivel próbálkozik a Carvertical üzemeltetője is, a jelek szerint kevés sikerrel. A BM válaszának végén, közhivataltól szokatlan módon mégis éppen a fizetős előélet-lekérdező szolgáltatásokat ajánlották figyelmünkbe, de nem a Carverticalt, hanem a szintén ismert AutoDNA-t említették példaként, amely cikkünk írásakor 6900 forintot kért volna a Jaguarra vonatkozó jelentésért. Nem éltünk a lehetőséggel.

A minisztérium válasza ellenére teljesen logikátlan, hogy a Jaguar annak ellenére nem szerepelt a magyar körözési nyilvántartásban, hogy a spanyol rendőrség 2009 óta kereste, és ez a Schengeni Információs Rendszerben is látható volt, legalábbis akkor mindenképpen, amikor Sándor gyanútlanul bement az okmányirodába a rendszámokért. A körözési nyilvántartás működésével kapcsolatos újabb kérdésünket a BRFK az Országos Rendőr-főkapitányságnak továbbította, az eredetiségvizsgálatokkal kapcsolatban pedig az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz irányítottak, amely azzal reagált a megkeresésre, hogy a téma a belügyhöz tartozik.

Informatikai hiba történt, vagy a spanyol rendőrök mulasztottak?

Megkerestük Némedi Gábort, a rendőrség gépjárműbűnözés elleni csoportjának korábbi vezetőjét, hátha létezik elfogadható szakmai magyarázat a történekre. Mint elmondta, a SIS-rendszerben nemcsak eltűnt gépjárműveket, de egyéb tárgyakat és személyeket is nyilvántartanak, és az ebből származó információk automatikusan bekerülnek a magyar Körözési Információs Rendszerbe (HERMON), akárcsak az Interpol körözései. A korábbi nyomozó szerint az adatbázisok rendszeres összefésülése miatt elvileg nem fordulhat elő olyan eset, hogy ha valamit vagy valakit egy másik országban köröznek, azt nem látják magyarországi ellenőrzéseken. Az adatbázisok egyeztetésének legfontosabb funkciója, hogy a külső schengeni határokon dolgozók szintén a magyar körözési rendszerből dolgoznak. Ott látják, láthatják azt is, ha egy autót vagy bármi mást itthon köröznek, esetleg az Európai Unióra vonatkozó a SIS-ben vagy az Interpol nagyobb területi lefedettségű körözési nyilvántartásában szerepel.

Némedi Gábor azzal egészíti ki ezeket az összefüggéseket, hogy a magyar körözési nyilvántartás naponta frissül, vagyis elég gyorsan bekerülhetnek olyan autók az itteni nyilvántartásba, amelyeket az előző napon vagy korábban kezdtek körözni egy másik országban.

Érdekes magyarázata van annak, hogy miért nem felel meg teljesen a magyar körözési nyilvántartás az Interpol nyilvántartásnak. A szakértő szerint bizonyos esetekben előfordulhat, hogy egy személyt, tárgyat vagy egy autót más országban köröznek, de Magyarországon olyan bírósági döntés születik, amelynek értelmében az eljárás végén például kiadnak egy lefoglalt autót annak, akitől lefoglalták, ahogy ez lehet a mostani ügyben szereplő Sándor, a budapesti autókereskedő kálváriájának lezárása is, ha valóban visszakapja a Jaguart. Az ilyen befejezések persze nem teljesen megnyugtatóak Némedi szerint, mert ha valaki lefoglalást szenvedőként kap vissza egy autót, az ettől függetlenül továbbra is szerepelhet az Interpol körözési listáján, vagyis az új tulajdonos külföldön számíthat rá, hogy lefoglalják tőle.

Némedi Gábor hozzátette, hogy a SIS-rendszer ebből a szempontból másként működik. Ha egy mostanihoz hasonló esetben a magyar hatóságok megtalálnak egy más országban ellopott autót, értesítik az eredeti körözést elrendelő ország rendőrségét, amelynek vissza kéne vonnia a körözést. Eközben bizonyítási eljárást is lefolytatnak, hogy kiderüljön, kit illet a megtalált autó. Azokban az esetekben, amikor az autó rendszáma vagy más azonosítószáma vagy okmánya hamis, büntetőeljárás kezdődik, mert feltehető, hogy a hamis azonosító számot vagy dokumentumot felhasználták a forgalomba helyezés során. Ezekben az ügyekben az állam érdeke is sérül.

Amikor egy lopott vagy lízingből elcsalt autót csak átutaztatnak Magyarországon, de sem az okmányait, sem az azonosító számait nem hamisították meg, és így találja meg az itteni rendőrség vagy más hatóság, szintén értesítik a körözést eredetileg elrendelő ország hatóságát. Ez segíthet eldönteni, visszaadják-e az autót az eredeti tulajdonosának, esetleg a biztosítónak, ha már megtérítette a tulajdonos kárát, vagy megtarthatja az, aki jóhiszeműen megvásárolta.

Némedi Gábor úgy látja, hogy ha a 2004-es évjáratú Jaguar XK8 Convertible körözését a spanyolok 2009-ben szabályosan, tehát a rendszám és az alvázszám megadásával rendelték el, akkor a körözéssel kapcsolatos információ valamilyen informatikai hiba miatt nem került be időben a magyar körözési nyilvántartásba. Előfordulhat, hogy az eredetiségvizsgálat idején nem működött a körözési nyilvántartás eredetiségvizsgálók által használt része, esetleg eleve nem töltötték fel a Jaguar adatait, mert túlságosan régi SIS-bejegyzésben szerepeltek. A harmadik eshetőség, hogy a spanyol rendőrség hibázott, amikor 14 éve körözni kezdték az autót.

Az autó ellopása és a budapesti autókereskedő emlékezetes forgalomba helyezési kísérlete közt eltelt hosszú idő miatt Némedi azt feltételezi, hogy ez az ügy már Spanyolországban is elévült. Ebből a szempontból az sem döntő, hogy egy eredetileg nagy értékű autóról van szó. Némedi Gábor szerint spanyol hatóságok esetleg elfelejtették törölni a körözést a nemzetközi nyilvántartásból. A gépjárműbűnözés elleni csoport korábbi vezetője szerint ilyesmi Magyarországon nem fordulhat elő, persze az emberi és informatikai hibát teljesen nem is lehet kizárni. Az persze kérdés, hogy hol töltötte ez az autó az elmúlt 14 évet és miért voltak osztrák papírjai.

Az eredetiségvizsgáló szerint nem egyedi eset

Sándor csak azért kapja vissza a Jaguart, mert a spanyol hatóságok nem találták meg a német tulajdonost, de ezek az ügyek máskor egyáltalán nem végződnek ilyen szerencsésen Leposa Zsolt szerint, aki több mint húsz évig vezette az egyik nagy budapesti eredetiségvizsgáló állomást, amely forgalomba helyezéssel is foglalkozott. Beszélgetésünkben négy olyan ügyet említ, amelyekben sem az eredetiségvizsgálaton, sem a műszaki vizsgán nem derült ki, hogy egy kintről származó használt autó szerepel a Schengeni Információs Rendszerben, vagyis valamiért körözik egy másik országban.

Leposa szerint értelmetlen, hogy mindez az általa ismert ügyekben csak akkor derült ki, amikor a szabályosan megvásárolt és Magyarországra hozott autók itteni tulajdonosa már befizette a regisztrációs adót és a forgalomba helyezés egyéb költségeit, majd csak az itteni rendszám kiváltása előtt foglalta le az autókat a rendőrség. A szakértő beszélgetésünk során egy Audi Q5-tel kapcsolatos ügyet emelt ki, amelyet két évre lefoglaltak, ennyi idő alatt tudták tisztázni az ügyet a magyar és a kinti hatóságok. Mások nem voltak ennyire szerencsések és soha nem kapták vissza a lefoglalt autót vagy motorkerékpárt.

Sándor és a Jaguar esete tartogat még egy fontos kanyart. A BRFK lefoglalás megszüntetéséről szóló határozatában azt is leírták, hogy bár a magyar rendőrség kérte a spanyolokat, hogy töröljék a rendszerből a Jaguar körözését, ezt december 29-ig, vagyis a határozat megszületéséig nem tették meg. Ezen a ponton válik fontossá Némedi Gábor felvetése, amely szerint komoly gondja lehet egy ilyen módon megszerzett autó jogos tulajdonosának külföldön. Más országok rendőrei ugyanis azt fogják látni a rendszerben egy ellenőrzés során, hogy a megállított autó körözés alatt áll.

Ezeket a félrecsúszott autóvásárlási ügyeket egyszerűen meg lehetne előzni, ha az Európai Unió létrehozna egy olyan lakossági felületet, amelyben bárki megtudhatna mindent a megvásárolni kívánt használt autóról. Egy ilyen egységes felületen nemcsak a körözési információkat oszthatnák meg a hatóságok, de az is követhetővé válna, hogy mikor milyen futásteljesítménnyel járt műszaki vizsgán egy-egy autó, milyen javításokat végeztek rajta legális műhelyekben, részt vettek-e vele a gyári visszahívási akciókon, valamint hogy összetörték-e a korábbi gazdái, vagy sem. Amíg az unió nem dönt az anonimizált járműadatbázisok összefésüléséről és a közérdekű információk közzétételéről, addig marad a zavaros helyzet a használtautó-piacon.