Teremtésvédelmi szempontokkal válaszolt az egyházmegye a szegedi fakivágásos vádakra
2024. január 15. – 05:01
„Az egyházmegye beruházásainál kiemelt szempont, hogy a társadalmi hasznosság mellett a teremtésvédelmi szempontok is mindig érvényre jussanak, hiszen az emberiség csak ezekre ügyelve válhat jó és gondos gazdájává a rá bízott teremtett világnak” – írta válaszlevelében a Szegedernek a Szeged-Csanádi Egyházmegye, miután a helyi püspöki stadion melletti, a katolikus iskola építése miatt tervezett fakivágásról kérdeztük őket még karácsony előtt.
A szegedi városvezetés és a püspökség között heves jogi csata zajlik. A városvezetés megtartott volna a püspöki stadion mellett egy hathektáros erdőt, ahova az egyház iskolákat építene. Először novemberben cselezte ki a kormány a várost azzal, hogy kiemeltté nyilvánította a beruházást, majd a véderdő településképi védelmét tette semmissé úgy, hogy az ukrajnai háborúra hivatkozva felülírta a szabályokat decemberben.
A Kiss-Rigó László megyéspüspök vezette egyházmegye azt írta, a korábban említett „zöld szemlélet, az épített környezetünk fenntarthatóságáért tett lépések mentén” törekednek a katolikus általános iskola és gimnázium megépítésére, ahogy a LEED Silver zöld fenntarthatósági minősítéssel elismert Szent Gellért Fórum névre keresztelt stadion is épült még 2019-ben.
A sportkomplexumnál – a stadion mellett vannak edzőpályák, négycsillagos szálloda és fedett sportcsarnok – termálvizes rendszer fedezi az energiaigény 44 százalékát, és jelenleg is zajlik egy fotovoltaikus kiserőmű telepítése. Árnyalja viszont a képet, hogy itt nem visszasajtolásos termálvizes technológiát használnak, hanem egyszerűen kifolyatják a vizet, ami mégsem nevezhető teljesen zöld, megújuló megoldásnak.
Kiss-Rigó egyébként még az egyházmegye hivatalos válasza előtt egyszer Stefka István vendégeként megszólalt a Pesti Srácoknál, és azt mondta, „lesznek mindig ilyen emberek”, utalva itt az erdőirtás ellen tiltakozókra.
Az egyházmegye szerint nem igaz a sajtóban megjelent információ, miszerint „tarra vágnák a hathektáros erdőt” az építkezés miatt. A válaszban kitértek arra, hogy egy 2018-as kormányrendelet szerint legalább 30 százalék kell hogy legyen a zöldfelület mértéke.
„Az egyházmegye az értékes és megtartható növényzetet figyelembe fogja venni már a tervezés során is.”
A „teremtésvédelmi szempontokat” pedig úgy érvényesítik a kivágott fák esetében, hogy biztosítva legyen úgynevezett csereterület, ahol a korábbival megegyező vagy annál nagyobb zöldfelülettel pótolják a kieső mennyiséget. Bár a legutóbb megjelent rendelet és az egyházmegye válasza szerint is csak annyi fát vágnak ki, amennyi az építkezéshez szükséges, Nagy Sándor szegedi városfejlesztési alpolgármester szerint „nem lehet tudni, ki mondja meg, hogy mi a szükséges mérték”.
Az önkormányzat korábban javasolt más, a sportkomplexumhoz közeli állami területeket is az iskolák építésére az egyházmegyének, amire most azt írják, a „konstruktivitás jegyében” meg is vizsgálták ezeket, ám arra jutottak, hogy „a beruházáshoz tartozó teljes tervezett projekt nem fér el”, emellett funkcionalitásában sem illeszkedne a javasolt ipari közegbe, ami valóban igaz. Az egyházmegye érvei szerint a jelenleg már üzemelő Szent Gellért Fórum zöldenergiájának felhasználására sem nyílna lehetőség az új helyszínen. A kivágott fákért cserébe viszont
azon az állami tulajdonú területen ültetnek pótfákat, melyet az önkormányzat javasolt beépítésre.
„Ezzel egy jelenleg gondozatlan, rekreációra alkalmatlan, szennyezett terület helyett egy barnamezős ingatlan revitalizációjával a körtöltésen belül valósulna meg egy magas minőségű telepített, tervezett és gondozott háromszintes zöldterület, amely a gyakran hangoztatott városi hősziget hatásait is csökkentené” – érvelnek Kiss-Rigóék. Amennyiben nem lenne elég hely, ezen felül további területeket vonnának be a fapótlásba.
„Sajnos az Önkormányzat ez idáig nem fogadta el javaslatunkat, holott az a valódi teremtésvédelem szempontjainak szem előtt tartásával született: megőrzi a jelenlegi zöldterület legalább 30%-át a beruházási ingatlanon, épít a már meglévő megújuló-energiával bíró infrastruktúrára, összességében növeli a zöldterület mértékét, rekultivál egy ipari területet, miközben a lakosság számára egy elérhető zöld közparkot alakít ki” – zárta válaszát az egyházmegye.
A szegedi önkormányzat a Telexnek korábban azt nyilatkozta, azért védenék az erdőt, mert a város a fűtés és a közlekedés mellett a város körüli mezőgazdasági területekről a széllel befújt portól is szenved. Nagy Sándor alpolgármester úgy véli, az egyházi iskolák tervezett zöldteteje sehol nincs pormegkötő és hőszigethatást csökkentő képességben az erdőhöz képest. Az egybefüggő növényzet védi a levegő tisztaságát, a helyi Momentum – ők futtatják a véderdős programot is Szegeden – szerint az új fáknak évtizedekre van szükségük, míg ugyanakkora lesz a hatásfokuk, mint a kivágandó erdőnek.
A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.
A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.