Piros pesti trolik tűntek fel a szegedi utakon

„Vigyázzatok rájuk!” – szólt egy húszéves forma srác a szegedi makkosházi trolibusz-végállomáson, miután érzékien megsimította a 224-es számú Ikarus 280-as troli hátulját. Ő és két barátja Budapestről érkeztek szilveszterezni, de a program központi eleme valójában az volt, hogy a nemrég szintén a fővárosból Szegedre hozott öreg járművel utazzanak.

Ezekkel a trolikkal most visszatértek a régi, hagyományos Ikarusok Szegedre, miután néhány éve már búcsút vett a város az ikonikus márkától. Mint megírtuk, a Szegedi Közlekedési Társaság a fővárosban már félreállított, 35 éves Ikarus trolikat bérel átmenetileg. A BKV kötelékéből négy piros gép érkezett Szegedre, ezek közül az egyik a 224-es, ami szilveszter napján a 19-es vonalon körözött, és az új év első hajnalán is kint volt végig.

Nem mai darabról beszélünk. A troli 1988 februárjában állt forgalomba Budapesten, amivel egyébként épp olyan idős, mint a legöregebb szegedi Škodák, amiknek meghibásodásai és állapota miatt volt épp szükség a pesti pótlásra.

Mielőtt forgalomba adták volna, néhány dolgot azért alakítottak az Ikarusokon: SZKT-s (Szegedi Közlekedési Társaság) jegykezelőket és matricákat helyeztek el, kaptak egy külső polírt, illetve kiszerelték a budapesti utastájékoztató rendszert, ami nem igazán kapott helyettesítést. Kívülről csupán egy papírlap mutatja a viszonylatot és a végállomásokat, belső hangos tájékoztatás nincs, mint ahogy a következő megállókat sem írják ki.

Vasárnap egyébként kisebb látványosságnak számított a 19-es vonalon cirkáló budapesti 224-es. A belvároshoz közeledve egyre többen kapták föl a fejüket, ahogy végigzúgott az utcákon. Az utazóközönség már talán kevesebb érdeklődéssel fordult a jármű felé, bár amennyire követhetetlenül vegyes újabban a szegedi közösségi közlekedés járműállománya, a fekete-piros üléshuzatok és a limezöld kapaszkodók már igazán nem tűnnek ki.

A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.