Eltorzított hanggal, háttal a kamerának adott tévéinterjút a Budapest noir rejtőzködő írója

„Budapestet legalább olyan könnyű utálni, mint amilyen könnyű szeretni, és nekem nem volt kérdés, hogy ezt a várost az elejétől fogva szeressem-e”

– így nyilatkozott a fővároshoz fűződő viszonyáról Kondor Vilmos, a Budapest noir című, mára már 15 nyelvre lefordított regény szerzője az RTL XXI. század című műsorának. A tévéinterjú közben az anonimitását kezdettől fogva őrző krimiíró vagy csak hátulról látszik, vagy elhomályosítják az arcát, és a hangja is el van torzítva.

Az író legsikeresebb regényéből Budapest noir címmel magyar film is készült 2017-ben Gárdos Éva rendezésében, Kolovratnik Krisztián és Tenki Réka főszereplésével. A Kondor Vilmos név alatt publikáló szerző a péntek este látható portréinterjúban Budapest különböző pontjain beszél arról, milyen mélyen kapcsolódik a városhoz, és hogy ez hogyan hatott a könyveiben megjelenő történetekre.

Kondor az interjúban bevallotta, hogy ma már nem Budapesten él. A rejtőzködő krimiíró azt mondta, neki a város legérdekesebb, legvonzóbb és legszebb időszaka 15 évvel ezelőtt lezárult.

Ugyanakkor beszélt arról is, milyen inspirálóan hatott rá a magyar főváros. Mindig is biztos volt abban, hogy ha történeteket fog írni, azok helyszíne Budapest lesz.

Egyik művével kapcsolatban Kondor megemlíti az interjúban Sipos Pál sztoriját is, aki magyartanárként az általa szervezett nyári Epipo-táborokban kiskorúakat zaklatott.

„Olyan sokan gondoljuk, hogy vannak sérülések, traumák, amiket ki lehet heverni. És közben vannak, amiket nem lehet.”

Az interjú egyik legérdekesebb pontján a krimiíró meglepő őszinteséggel vallotta be azt, hogy a korai, Budapest noir előtti írásait egy az egyben elégette:

„Az összegyűjtött műveim jelenleg egy ötliteres befőttesüvegben, pernye alakjában vannak jelen.”

Kondor beszélt a könyvében megjelenő homoszexualitásról is, illetve egészen pontosan arról, hogy az 1960-as évek magyar törvényei európai viszonylatban is komoly progresszivitást mutattak. Nagy-Britanniát megelőzve döntöttek úgy 1961-ben a magyar törvényhozók, hogy többé nem büntetik az azonos neműek közötti kapcsolatokat. Nem meglepően feljön az interjúban az, hogy a mai magyar törvényhozás ehhez képest mennyire más trendeket mutat más európai országokhoz képest.

„Az, hogy egy társadalom mit kriminalizál, meg mit nem, az egy törvényhozói kérdés, pont.”

Kondor arról is beszélt, miért ragaszkodik az anonimitáshoz. „Amit a világról gondolok, az mind benne van a könyvekben” – mondta. Úgy gondolja, a magánéletének és az írói énjének semmi köze nincs egymáshoz, ezért se lenne túl előnyös az, hogy a kettő összemosódjon. A Kondor Vilmossal készült teljes portréinterjút péntek este adja le a csatorna.