Valaha Győr legszebb épülete volt, lassan romhalmazzá válik

Van egy nagy, gazdagon díszített és szörnyű állapotban lévő épület, amit biztosan látott már az, aki Győr legszélesebb főútján áthaladt. Egy teljes nemzedék nőtt föl a városban úgy, hogy a volt pénzügyi palotát csak omló vakolatáról ismeri. Nemrég azonban kínos lépést kellett tennie a tulajdonosoknak: szalagokkal zárták el a járdákat és „omlásveszélyre” figyelmeztető táblák szúrják a szemet. A szégyenteljes állapot beismerése nem lehetne ennél látványosabb, még egy zebrát is elzártak a gyalogosoktól, a fő homlokzatot pedig faállványzattal szerelték fel az életveszély elhárítása érdekében a Szent István út 51. alatt.

Mindig is különleges volt és mára egyedül maradt évszázados patinájával az eklektikus palota a köréépült szocreál lakóházak között, szemben az ezredfordulón épült iparkamarai székházzal. Az udvarral együtt valamivel több mint 80-szor 40 méteren terül el, két utcafrontja és két bejárata van. Már az idősebbek sem igen emlékeznek, milyen volt felújítva.

A szalagokat azután helyezték ki, és zárták le a járdát, hogy a győri önkormányzat az épület faláról folyamatosan hulló vakolatot látva 2022 novemberében megkereste a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályát. Nagy Nagyné dr. László Edit jegyző válasza szerint a hivatal a jogszabályban előírt jókarbantartási kötelezettség teljesítését kérte, amely kiterjed többek között jó műszaki állapot fenntartására, a rendeltetésszerű és biztonságos használhatóság biztosítására, a kármegelőzésre, a kárelhárításra. Ám a helyi kormányhivatal nem járhatott el hatóságként, mert maga is érintett. Iratokat őriz a palota pincéjében, így egyik vagyonkezelője az állami tulajdonrésznek.

Ezért a kötelezettség teljesítésének ellenőrzését a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztálya folytatta le, és szakértői vélemény alapján ez a szerv kötelezte 2023. augusztus 17- én a tulajdonosokat a jókarbantartó tevékenység elvégzésére, amely azonban csak az életveszély elhárítására irányult, közölte a jegyző.

Az épületnek ma három tulajdonosa van. A győri önkormányzat nincs közöttük, de egészen 2018 júniusáig a városnak is volt majdnem 29 százaléka, amelyet eladott az egyik magántulajdonosnak. Ez a munkásszállókat üzemeltető magáncég már több mint 50 százalékot birtokol, míg az ingatlan 46,5 százaléka a magyar államé. Az állam vagyonkezelőjeként érintett a karbantartásban a Legfőbb Ügyészség, a kormányhivatal és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság. A harmadik tulajdonos amolyan kakukktojás, a Mediaworks lapbirodalom a Kisalföld megyei napilap kiadójának 2019-es beolvasztásával vált a 2,9 százaléknyi hányad birtokosává, mivel itt működött valaha a Kisalföld szerkesztősége.

Megkérdeztük a jegyzőt arról, hogy amíg a város is résztulajdonosa volt az ingatlannak, tett-e valamit a karbantartás érdekében? Nagyné válasza szerint igen, „az Önkormányzat a saját tulajdona vonatkozásában az épület jókarbantartásáról gondoskodott”, vagyis felújítást végzett a fűtési és a villámvédelmi rendszeren, és 2016-2017-ben javította a tetőszerkezetet.

Újságíró és munkásőr – az igazi rossz szomszédság

Mielőtt pontokba szednénk, néhány érdekességet is kiemelünk a 120 éve, a pénzügyminiszter megbízásából Zobel Lajos tervei alapján épült, 3500 négyzetméteres épület történelméből.

A századelőn például erőteljes tehénbőgés és nyerítés uralhatta a környéket, mert a főbejárat a vásártérre nézett és tudjuk például, hogy az 1939-es ünnepi kirakodóvásárra több mint 500 lovat, 1000-nél több marhát hajtottak ki. A most faállványzattal körbeácsolt főbejárat hajdan vörös márvánnyal burkolt oszlopai a két oldali lépcsősorral tekintélyt sugároztak a Dr. Kovács Pál megyei könyvtár Győri Szalon című online kulturális magazinjának cikke szerint.

Ez lett 1956 után a munkásőrség otthona. Amikor az egyik szárny második emeletére költözött ’74-ben a Kisalföld napilap szerkesztősége, a szomszédság groteszk helyzeteket teremtett. Jutasi Ferenc nyugdíjas újságíró mesélte a Telexnek, hogy amíg csattogtak az írógépek, lent a belső udvaron a géppisztollyal felszerelt munkásőrség tartott alaki kiképzést. „Egyszer Tibor kollégámmal jöttünk felfelé a lifttel és két munkásőr is beszállt. Egy láda kézigránátot vittek és ahogy kiléptek, leejtették a ládát. Tibor nagyot ugrott a rémülettől és rettentő dühbe gurult. Megmondta nekem, hogy ezt megbosszulja” – meséli Jutasi Ferenc.

„Nem sokkal később az udvaron sorakoztak a munkásőrök, ő meg az ablakból lehajított egy petárdát. A munkásőrök szérspricceltek. Persze feljöttek kérdezősködni, hogy ki volt az, de senki nem árulta el Tibort” – mesélte Juhász. Tőle tudjuk, hogy a Kisalföld 1997-es kiköltözése előtt is hullott már a vakolat a most omladozó épületről. Azóta nem javult a helyzet.

Csontvázak a pincében, az ÁVÓ-t emlegették

Dr. Vántus Rabán 17 éven át dolgozott a megyei főügyészség nyomozó csoportjából és a katonai ügyészség belügyi osztályából 1990-ben létrehozott ügyészségi nyomozóhivatal ügyészeként a volt pénzügyi palotában. A látvány már a 90-es években is méltatlan volt, ahogy a kőrácsokkal díszített ablakok újságokkal voltak kitömve a galambok miatt, a mellékhelyiségek állapotáról nem is szólva – idézte fel fiatal éveit dr. Vántus Rabán. Ám a rendszerváltás utáni években – amint fogalmaz – szinte szerelmesek voltak a munkájukba, így „a bútorozottság silánysága a sűrűbb terepmunkára ösztönözte őket.”

„A villanyhálózat nagyon rossz állapotban volt, heti rendszerességgel történtek zárlatok. Miután beköltöztünk, 1993-ban történt egy felújítás az első emeleten, de az épület egészét ez nem érintette” – mondja. Dr. Vántus idézte fel azt is, amikor nem sokkal a beköltözést követően a volt katonai bíróság irodáiban a régi K-vonalas, '50-es évekbeli piszkos-almazöld vezetői telefonkészülékekkel szembesültek. A sorkatonai szolgálat megszűnéséig pedig az Árpád út felőli bejárat mögött a portaszolgálatra sorkatonákat osztottak be, még egy kis körletük is volt emeletes ágyakkal.

Arra pedig még többen emlékezhetnek, amikor az alagsori felújítás során emberi csontokat találtak a pincében a rendszerváltás idején. Mivel ekkoriban kerültek nyilvánosságra az ÁVO sötét titkai, az MDF párt győri szervezete 1990-ben sürgős vizsgálatot kért a városi tanács elnökétől és a rendőrségtől, a lelet pedig érthető módon borzolta a kedélyeket. Ám az épületben soha nem működött Államvédelmi Hivatal győri csoportjának központja, írja a Győri Szalon.

A talált koponyákról és más maradványokról kiderült, hogy több száz évesek, vagyis a palota alapozása előtt kerültek a földbe. A magyarázatot a hajdan itt húzódó rác temető jelentette, amelynek földjébe 1912-ig temettek, de csak az ötvenes évek elején számolták fel teljesen. Nagyon kevés földi maradványt helyeztettek át az 1912-ben nyílt új köztemetőbe, erről tanúskodik, hogy az elmúlt 25 évben emelt modern épületek alapozása során több mint ezer csontvázat adott ki magából a föld.

Amikor pedig a palotával szemben épült Nádor aluljárót tervezték 2006-ra, Balogh József akkori polgármester nem engedett teret annak az elképzelésnek, hogy a belvárosba vezető nyomvonal miatt lebontsák az egyébként nem védett pénzügyi palotát. Így hát ma is áll, de hogy a lassú haláltól is megmenekült-e, nem tudhatjuk. Az infovilag.hu című győri hírportálnak öt évvel ezelőtt az egyik vagyonkezelő úgy nyilatkozott, hogy évekkel korábban felvetődött az épület komplex hasznosításának igénye, de a tulajdonosok nem tudtak megegyezni.

Az egészen biztos, hogy sokmilliárd forintot igényelne egy teljes felújítás, amire a tulajdonosoknak nincs pénze. Kerestük természetesen őket, de egyelőre nem ígértek választ, ezért reméljük, később visszatérünk a témára és előremutató információval is szolgálhatunk.

A 120 év története 13 pontban

1. Átadása másnapján, 1904. április 21-én beköltözött az adóhivatal, azt követte a pénzügyi hivatalok zöme, de csak félév múlva szereltek telefont az épületbe.
2. Az 1919-es Tanácsköztársaság idején a Pénzügyi Palota melletti térségről indult a másfél órás belvárosi felvonulás május 1-jén.
3. Kvirsfeld László pénzügyi főtanácsos javaslatára az épület Fácán (ma Gárdonyi) utcai épületszárnyát a belső udvar felé kétemeletesre emelték a zsúfoltság enyhítése érdekében, a bővítéssel 1923 májusára végeztek. A kivitelezők rosszul rakták vissza a tetőt, három emeleti szoba elázott.
4. 1944 áprilisában a győri és vármegyei zsidóktól elvett vagyontárgyak begyűjtését a pénzügyi igazgatóra bízták, és mintegy 2000 bejegyzésről vettek fel jegyzéket a palotába rendelt tanítók. Az épület pincéjében, szobáiban raktározták el a tárgyakat.
5. Az 1944. szeptember 20-án indított légitámadás során súlyosan megsérült az épület tetőzete és oldalfala, az első emeleti szint teljesen kiégett. A helyreállítás, a felújítás és az épület kétszintessé alakítása 1948-ra történt meg. A hasznosítható terület az új szintnek köszönhetően 8000 négyzetméterrel nőtt.
6. Az ötvenhatos forradalom után kocsik sora vitte nyugatra az épület elől a disszidálók tömegeit. A határon elfogott, visszairányított vagy Ausztriából visszatért menekültek gyűjtőtelepét a pénzügyi palotában állították fel.
7. 1957-től 1972-ig katonák állomásoztak az épületben, a palota karhatalmista laktanya lett, itt működött a katonai ügyészség is.
8. 1957-ben itt alakult a 350 fős győri munkásőrség is, amelyet „önkéntesekből” „a szocialista rend védelmére” hoztak létre a forradalom után. 1972 végétől kapták meg az első emelet két szárnyát, az udvart és az udvari melléképületeket.
9. 1972-1973-ban átépítették a palotát, a karhatalmista laktanya megszűnt (mivel a karhatalmi feladatok rendőrségi hatáskörbe kerültek), a munkásőrség mellett helyet kapott a katonai bíróság, a tanítóképző kollégiuma, a KISZ-bizottság és a Hírlapkiadó Vállalat. Ez volt Kisalföld megyei napilap székháza 1974. november 28-tól egészen 1997 februárjáig.
10. Több iskolai kollégium is otthont kapott, a tanítóképzős lányoknak 800 négyzetméter jutott, helyükre később a Révai-gimnázium diákjai költöztek. 1990 novemberétől laboratóriumot alakíthatott ki a Pattantyús ipari szakközépiskola.
11. A katonai ügyészség 1972 előtt már itt működött és a 2012-es átszervezését követően is ez volt az otthona. A katonai bíróság 1972-től 1992-ig székelt az emeleten, 1992-től már a megyei bíróság katonai tanácsává vált és átköltözött a mai törvényszékre.
12. A katonai bírák helyét az ügyészségi nyomozó hivatal foglalta el, amely többek között a rendőröket érintő eljárásokban folytatott nyomozást. Feladatkörét éppen 10 éve átvette a Központi Nyomozó Főügyészség regionális osztálya, később regionális nyomozó ügyészsége, amely mind a korábbi ügyészségi nyomozóhivatal, mind a katonai ügyészség hatásköreit ellátja.
13. A Győri Regionális Nyomozó Ügyészség 2022-ben kiköltözött az épületből, napjainkban már a Domb utcában működik.

(Forrás: www.gyoriszalon.hu)