Bük ajánlatot tett Sopron vízműrészvényeire, csak ne kelljen átadni a vízművet az államnak

2023. november 30. – 14:55

Nagy Márta
Nagy Márta
Soproni tudósító

Másolás

Vágólapra másolva

A Vas megyei Bük önkormányzata, mint a Soproni Vízmű Zrt. egyik résztulajdonosa ajánlatot tett a soproni önkormányzat részvényeire, de választ sem kaptak – értesült a Telex. Bük vezetői ellenzik az önkormányzati vízművagyon ingyenes átadását az állami tulajdonban álló Nemzeti Vízművek Zrt.-nek, viszont megakadályozni nem tudják, a helyi cég többségi tulajdonosa ugyanis a soproni önkormányzat. Egyelőre tehát úgy tűnik, hogy bár Bük pénzt adna a vízműért, Sopron inkább az államnak adja – ingyen.

A vízművagyon átadásáról szóló megállapodást Sopron közgyűlése csütörtökön rendkívüli ülésen tárgyalja, ez rögzíti az átadás-átvétel szabályait és következményeit, sokat azonban nem fogunk megtudni a megállapodásról, a feleket ugyanis titoktartás köti.

A kormány tavaly, a rezsiárak elszabadulásakor kezdte meg azt az integrációs folyamatot, aminek célja, hogy az önkormányzati tulajdonú víziközmű-szolgáltatókat államosítsák, és a Nemzeti Vízművek Zrt. alá tereljék. Több önkormányzat elsőre beleegyezett a vízközművagyona ingyenes átadásába, de voltak ellenpéldák is, Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Kecskemét és Eger is nemet mondott.

A vízműveiket átadó önkormányzatok többsége attól tarthatott, hogy ha elszabadulnak az árak, az állam csak azokon a szolgáltatókon fog segíteni, amiket már sikerült beterelni a Nemzeti Vízművek alá. Sopron is az elsők között bólintott rá a dologra, csaknem egy éve, 2022 decemberében döntött a városi közgyűlés a Soproni Vízmű Zrt. közművagyona térítésmentes átadásáról. A határozati javaslat szerint minderre a „brüsszeli szankciók és a háborús infláció okozta energiaárak elszabadulása” miatt volt szükség. Fél év elteltével meg is érkezett az állami támogatás, 1,7 milliárd forint. Akkor a közgyűlésen elhangzott: az energiaválság nehéz helyzetbe hozta a soproni vízművet is, ezért a szolgáltatásának zavartalan biztosítása érdekében szükséges az állami gondoskodásba adás, ami már folyamatban van.

„Nem kellett volna idáig eljutni” – mondja a Telexnek erről egy szakember, aki jól ismeri az ágazat és a Soproni Vízmű Zrt. működését is. „A Soproni Vízmű egyidős a Soproni Sörgyárral, a GYSEV-vel, a századforduló előtt nagy lépésekkel fejlődő polgárváros ikonikus vállalataival. Ráadásul nemcsak kiváló minőségű vizet szolgáltatott több mint száz esztendőn keresztül, hanem a nehézségek ellenére még jól is működött.

A soproni az egyik legjobb vízfelhasználási mutatókkal rendelkező szolgáltató az országban, kimagasló ügyfélelégedettségi és minőségi paraméterekkel.

Gazdasági társaságként is jól prosperált, egészen a rezsicsökkentés bevezetéséig nem szorult támogatásra. Az állam segítő keze viszont ebben az esetben nem jelent mást, mint államosítási törekvést.”

A tervek szerint Sopron december 5-én írja alá a megállapodást vízi közműművagyonának ingyenes átadásáról. Bár a Soproni Vízmű Zrt. ötven önkormányzat tulajdona, Soproné a többségi, 54 százalékos tulajdoni hányad.

Az államosítás kormányzati tervek szerint a vízközműhálózat felújítását is könnyebbé tenné. A Századvég egyik, 2018-ban készített tanulmányában megállapította, hogy a hazai ivóvízellátó rendszerek 56 százaléka túlnyomóan kockázatos, további 30 százalékuk pedig kockázatos minősítésű. A közel 100 ezer kilométernyi vízvezeték-hálózat 45 százaléka a műszakilag hasznos élettartamán túl van. A rezsicsökkentés és a közműadó megvonta a forrásokat, elmaradtak a karbantartások, a rendszerek egyre inkább tönkremennek. Sopron helyzete az országos átlagnál jobb ugyan, de műszaki problémák azért vannak, jelöl ilyenek a Századvég tanulmánya is.

A vízművesek azt mondják, egyelőre csak a bizonytalanságot és a feszültséget érzik. Vannak, akik már másik állás után néztek, de a túlnyomó többség kivár. Jó munkahelynek tartják a Soproni Vízművet, nehezen engedik el. De attól félnek, hogy a választások után felgyorsul az államosítás, aminek vége – az eddig megismert kormányzati módszerek alapján – a teljes központosítás. Azután marad a városban egy szerelőcsapat, optimálisabb esetben kettő – és ennyi.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!