7,5 milliárdból lassítanák a 40 méter magas szegedi szemétdomb hízását

Csaknem 50 százalékban fogják majd újrahasznosítani a szelektív hulladékot Szegeden egy most átadott hulladékválogató-üzem segítségével. A városban 2015 óta folyik a szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése és bővítése. A rendszert több fokozatban alakították át, hogy egyre több hasznosítható hulladékot lehessen kitermelni a begyűjtött szemétből. Ennek érdekében többször is pályáztak EU-támogatásra, amit fokozatosan használtak fel az elmúlt évek során például járművek, rakodógépek és tárolóedények beszerzésére.

A fejlesztés legnagyobb költségű eleme a most elkészült, hatmilliárd forintból felépült, 5300 négyzetméter alapterületű automata hulladékválogató-üzem, amelynek segítségével Szegeden az ország sok más településénél nagyobb arányban, majdnem 50 százalékban fogják újrahasznosítani a hulladékokat. Ugyanakkor az új gépsor használata az egyharmadával csökkenti a hulladékdombra kerülő szemét mennyiségét. A dél-alföldi hulladékgazdálkodási rendszer történetének eddigi legnagyobb fejlesztése most véget ért, ezzel a hulladékkezelés, a szállítás és a feldolgozás már a legmodernebb technológiával folyik tovább.

A projektzáró sajtótájékoztatón Mihálik Edvin, az önkormányzat Zöld város programért felelős tanácsnoka a Szegedi Regionális Hulladékkezelő Központ új válogató csarnoka előtt elmondta, hogy a programot az Európai Unió 6,75 milliárd forintos támogatása tette lehetővé, a magyar önrésszel együtt a beruházás teljes költsége 7,5 milliárd forint volt. A program során a szelektív hulladékgyűjtést már korábban bevezették a városban és a 27 környékbeli településen, amelyekről az önkormányzat cége, a Szegedi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. szállítja el a szemetet. A 28 település közösen hozta létre a Dél-Alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulást 20 évvel ezelőtt.

A szegediek és a város környékén élők már megszokták, hogy a papír, fém, műanyag hulladékot a többi szeméttől elkülönítve sárga kukákba dobják a magánházaknál, illetve sárga konténerekbe teszik a társasházak előtt, ezeket külön gyűjtőjáratok szállítják el a hulladékfeldolgozóba. A projekt része volt a mechanikai biológiai válogatómű, a csurgalékvíztisztító és egy hulladéklerakó kazetta létesítése, valamint 55 ezer sárga gyűjtőedény beszerzése és kiosztása.

A kertes szegedi városrészekben másik pályázatból 3100 új, barna kukát osztottak ki, abban gyűjtik a falevelet és a többi zöldhulladékot, amit szintén külön dolgoznak föl, főként komposzt lesz belőle.

"Minden a konyhában dől el, azon a mozdulaton, hogy melyik szemetet hova dobjuk" – mondta Makrai László.

A Szegedi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója szerint a legkorszerűbb válogatógépnél is többet tehet az ember, ha nem keveri össze a különféle hulladékokat. A szelektív hulladékgyűjtést már a 90-es években elkezdték, először iskolákban, a gyerekek felvilágosításával, és a módszer 2007-óta már jól működik Szegeden.

Most az új csarnokba beállított gépek teszik még hatékonyabbá a rendszert. Az új berendezések a hulladékot 10 fajtára válogatják szét, olyan szintű munkára képesek, mint például a kartonpapír és a vegyes papír elkülönítése, a víztiszta illetve színes PET palackok elválasztása, továbbá a mágnesezhető és az alumínium dobozok különválogatása – ez a további feldolgozás és az értékesítés szempontjából fontos.

A beruházástól az általános környezetvédelem mellett azt az eredményt is elvárják, hogy a következő években lassulni fog a hatalmas méretű szemétdomb növekedése. A jelenleg 40 méter magas hulladéklerakó-domb szintje a szabályok szerint még 8 méterrel emelkedhet majd, ez mintegy 5 év alatt várható. Azután újat kell majd nyitni, ami milliárdos költséget jelent. Az EU a jövőben nem támogatja új hulladéklerakók létesítését, hanem a szelektív gyűjtést és az újra felhasználást ösztönzi. Emiatt nagyon fontos, hogy minél több válogatott hulladék kerüljön be az újrahasznosítás körforgásába.

"Szegeden minden városrészben, összesen 9, és a környező 28 település mindegyikén, korábbi EU-s programokból létesült és kiválóan is működik a hulladékudvarok rendszere. Ez az országban a legnagyobb lefedettség, amelynek működését már a Mol-MOHU Zrt finanszírozza – jelentette ki Makrai László.

A sándorfalvi úti Regionális Hulladékkezelő Központ évente 55 ezer tonna vegyes hulladékot képes feldolgozni, ezen belül a bővített csarnok gépsorai évi 8 ezer tonna előszelektált hulladék átválogatására képesek.

A Mohu pontos mérést kér

Makrai László a Telex kérdésére azt válaszolta, hogy a Szegedi Hulladékgazdálkodási NKft.-nél nem okozott gondokat az átállás, amivel a MOHU MOL koncessziójának működéséhez csatlakoztak. A kommunális hulladék begyűjtésében régiókoordinátori alvállalkozóként, a létesítmények üzemeltetésében, a kezelés és feldolgozás munkafolyamataiban közvetlen koncesszori alvállalkozóként dolgoznak a MOHU-nak. A korábban a szolgáltatás ellenőrzésére, számlázására és a szolgáltatók felé való elszámolás teljesítésére létrehozott állami cég, a NHKV Zrt. beolvad a MOHU-ba.

A Mohu a hulladékgazdálkodás terén a korábbinál szigorúbb előírásokat alkalmaz, ezeket országszerte egységesítették. Az igazgató szerint a szegedi cég modern ügyviteli rendszere, és a korábban is használt belső szabályrendszere képes volt a MOHU előírásait teljesíteni. Szegeden már korábban is fejlesztették az adatnyilvántartásokat, így akár napi adatszolgáltatásokra is képesek voltak, ami most a MOHU elvárása. Makrai azt is elmondta, hogy a hulladékudvarokban új hídmérlegeket kell létesíteni, mert a MOHU minden egyes lakossági beszállításkor mérést, és ebből napi jelentést követel.