Egyetemi matek sem mindig elég az elméleti alapjai megértéséhez, mégis az ötévesek a legjobbak benne
2023. november 8. – 04:59
Ruff János matematikus életében a hármasnak hatványozottan fontos szerepe van: hármas ikrek édesapja, most pedig egy három azonos figura megtalálásáról szóló társasjátékot készített. Az ötlet nem a magán-, hanem a szakmai életéből jött: a Pécsi Tudományegyetem adjunktusaként projektív síkokkal, véges geometriával foglalkozik – és egy ideje már kártyákkal is.
Ruff Jánossal régóta ismerjük egymást, így figyelemmel követhettem az elmúlt években a Møbee nevű játék alakulását. A hivatalos megjelenés előtt ki is próbálhattam, és bármennyire egyszerűnek hangzanak a játékszabályok, és bármennyire bonyolult a mögötte rejlő matematika, elfogultság nélkül állíthatom, hogy a játék nagyon is szórakoztató.
Amikor először mutattad a játékot, említetted is, hogy a világszerte népszerű Dobbléra hasonlít. Miben más?
Az alapszabály nagyon hasonló, de itt a Dobbléval ellentétben nem kettő, hanem három lapon keresünk közös figurát. Elsőre egy kicsit úgy tűnhet, mintha ugyanaz a játék lenne, de miután játszol 5-10 percet, kiderül, hogy máshol kezd el fájni a fejed tőle.
Kikerülhetetlen, hogy sok ember meg se várja ezt a pontot, hanem reflexből azt mondja, hogy ez ugyanaz.
Igen, ez gyakori reakció, de mindig, mindenhol elmondjuk, hogy ez nem az. És nem azért mondjuk, mert át akarjuk verni az embereket, hanem azért, mert tényleg másképp nézel három lapra, mint kettőre. Tehát egy kicsit nehezebb, és a játékélmény is más. A matek mögötte meg teljesen más, egyáltalán nem ugyanaz, mint a Dobble játékmechanikája.
Mi az az egy-két mondatos pitch, amivel be szoktátok mutatni, promotálni a játékot?
Van, amikor még ennyi idő sincs, hanem tényleg csak egy másodpercünk van elcsípni azt, akit szeretnénk. Például az Asmodeehoz, vagyis a Dobble kiadójának a képviselőjéhez úgy mentünk oda az esseni játékkiállításon, hogy ez a játékuk következő szintje, vagyis a Tripple. Ők ebből rögtön meg is értették, hogy miről van szó.
Ezek szerint több szituációban, több korosztályon is teszteltétek. Milyen visszajelzéseket kaptok?
A dizájn úgy készült, hogy ne csak gyerekeknek legyen jó, és ne csak a gyerekek, családok szeressék a figurákat, hanem fiatal felnőtteknek is vonzó legyen. A játékélményről pedig nagyon jók a visszajelzések.
Hogyan szoktad a szabályokat röviden elmagyarázni?
Három pakli van a dobozban. A bemelegítő pakliban laponként hét, a közepes pakliban laponként 12, a legnehezebben pedig laponként 20 figura van. Az első pakli nyolclapos, a középső 10, és a legnagyobb 17. A játék menete végig ugyanaz: felcsapunk három lapot, és meg kell keresni a közös figurát. A leggyorsabb játékos szerez pontot. Tehát lényegében ez egy formafelismerő játék.
Az első paklival nagyon kicsi gyerekeknek is játszhatnak már. A közepes szerintem mindenkinek szórakoztató, a harmadik viszont már tényleg nehéz, ott már erősen koncentrálni kell, és nem annyira pörgős, szerintem nagyjából az emberek negyedének fog tudni örömet szerezni. A szabályrendszer viszont egyszerű, négy-öt éves gyerekek is játszottak vele az esseni kiállításon. Az én gyerekeim is játszották már ötévesen.
Viszont a matematika mögötte nem egyszerű. Azt is el lehet röviden magyarázni?
A Dobbléhoz véges projektív síkok kellenek; hogy ez micsoda, azzal jó esetben tisztában van mindenki, aki egyetemi szinten tanult matematikát. A Møbeehez viszont egy másik geometriai struktúra kell, ami sokkal speciálisabb, főleg kombinatorikával foglalkozók és véges geométerek szokták ismerni. Más is tudhatja a matekját persze, de azért nincs ott mindenkinek a tudatalattijában, hogy „ja, igen, a Möbius-síkok”. Mert ide Möbius-síkok kellenek, ahonnan a név is jön.
Megnéztem egy-két húszperces videót a Dobbléról, amiben elmagyarázzák a matekot, és azt gondolom, hogy most már nagyjából értem, miről van szó. A Møbeeről is lesz ilyen videó, és érteni fogom?
Elérhető egy félórás előadásom. Ebbe már belefér, hogy egy kívülálló megértse a dallamát. Aki matematikával foglalkozik vagy, mondjuk, matematikát tanult, mert például matematikatanár, azok még gyorsabban meg tudják érteni a lényeget. Nem fogja tudni otthon legyártani, megcsinálni, de érteni fogja a konstrukció működését.
Honnan jött az inspiráció?
Egy szakdolgozómnak kerestem témát. A Dobble kapcsán a véges projektív síkokról és környékéről nagyon sok szakdolgozat született és születik, azt gondoltam, hogy ne legyen még egy. Innen egy teljesen természetes ötletként jött, hogy tudunk-e olyan paklit gyártani, ahol nem az igaz, hogy bármelyik két lapon van egy közös figura, hanem az, hogy bármelyik három lapon van egy közös figura. És aztán persze lehet tovább menni, hogy tudunk-e olyan paklit gyártani, ahol bármelyik négy lapon van egy közös figura, és így tovább ötössel, hatossal. A négyessel még jól játszható játékot kapunk. Legalábbis valakik számára. Nem nekem, ugyanis engem már a hármas verzióban, sőt a Dobbléban is szétvernek a gyerekeim. De ez általában is igaz, hogy a kisgyerekek az ilyen típusú játékokban nagyon jók.
Az ötlettől a játékig hogy nézett ki a termékfejlesztés folyamata? Mik voltak a nehézségek?
A legnagyobb nehézség az volt, hogy amikor elkezdtünk ezzel foglalkozni, egyáltalán nem voltunk tisztában azzal, hogy ez nem csak annyi, hogy keresünk valakit, aki jól rajzol, és ő majd megcsinálja nekünk. Aztán meg rögtön bekerülünk valami játéknagykerbe, és kész. Ezek a dolgok nagyon nem így működnek.
De onnan kell indítanom, hogy az ötlet a szakdolgozat kapcsán megszületett. Ezután legyártottam a neten talált figurákkal, majd kipróbáltuk családdal, barátokkal és végül hallgatóknak is megmutattam. Kiderült, hogy nemcsak szemléltetőeszköznek jó a véges geometriai tanulmányokhoz, hanem élvezettel lehet játszani. Ez nagyjából három éve volt. Aztán nagyjából egy évvel ezelőtt keresett meg egy régi barátom, Pálinkás Ervin, hogy mi lenne, ha megjelentetnénk a játékot. Tehát kiadnánk mi magunk. Ekkor elindult a tapogatózás, hogy ennek mi az útja, mennyi pénz kellene hozzá. Összejött egy kreatív társaság körülöttünk, így a termékfejlesztés valójában fél évre rövidült. Közben lett dizájner, szövegíró és marketinges, és most pedig már beindult a gyártás és a webshop is. Meglátjuk, hogy a magyar piac hogyan reagál, de közben – talán érthető okokból – inkább a nemzetközi piac felé kacsingatunk. Szerencsére megvan az az előnyünk, hogy nyelvfüggetlen a játék.
Várható további fejlesztés, akár más figurákkal, akár nagyobb paklikkal?
A fejlesztés során már eleve több paklival számoltunk, ezért is nagyobb a doboz. Van még egy pakli a tarsolyunkban, ami minden lapon 30 figurát tartalmaz, ezt később tervezzük kiegészítőként kiadni. De persze van lehetőség más figurákkal, akár tematikus dizájnnal gyártani újabb paklikat a meglévők helyett.
Van jó stratégia, módszer a nyeréshez? Lehet csalni?
A matematikai struktúra annyira szimmetrikus, „egyenletes”, hogy így biztosan nem lehet csalni. Azt viszont látom, hogy a jó játékosok divergensen nézik a leosztásokat, azaz valahogy egyszerre figyelik mindhárom lapot. Én először két lapon keresem az azonos figurákat – ezekből ugye több is van –, és csak utána megyek a harmadik lapra. Ez módszeres stratégia ugyan, de nem gyors és hatékony.
A cikk szerzője a Pécsről szóló Mecseki Müzli hírlevél szerkesztője.
A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.