Nálad nem megy el az áram, az erdő meg visszakapja a fáit
2023. november 7. – 05:58
Nagyjából ötvenhektárnyi terület erdősülhet be újra, mert a Budapest környéki hegyekben földkábelre cserélnek ötven kilométernyi középfeszültségű légvezetéket. A munkákat már tavaly elkezdte az E.ON, és még néhány évig biztosan eltart, aztán a természetnek is kell még néhány év a regenerációhoz. A projektet bemutató sajtótúrán egy villanyoszlopot is ledöntöttek a Budakeszi Vadasparkban.
A duzzadó budapesti agglomerációval a közművek kapacitását is folyamatosan bővíteni kell. Például a solymári alállomást, ami most az E.ON tulajdonában van, az 1970-es években 7500 fogyasztó kiszolgálására méretezték, azóta viszont kisebb népességrobbanás ment végbe a térségben, és így már 40 ezer fogyasztót kell ellátnia középfeszültségű árammal. Kisari Róbert, az E.ON Hungária Csoporthoz tartozó Elmű Hálózati Kft. budai üzemigazgatója azt is mondta, hogy az alállomás megújítása nemcsak a Nagykovácsi, Máriaremete, Remeteszőlős, Solymár, Pesthidegkút, Pilisszentiván, Pilisvörösvár, Piliscsaba településeken megjelent egyre több fogyasztó miatt volt szükséges, hanem az egyre több kiserőmű csatlakozása miatt is. Csak idén közel 800 napelemes csatlakozott rá a hálózatra, hogy energiát tápláljon be, összesen 4000 kiserőművet szolgálnak ki.
A beépítések azzal együtt is jártak, hogy a budai hegyek erdőségeit átvágva épültek ki a villamos vezetékek. A légkábelek miatt széles nyiladékok keletkeztek az erdőkben, elpusztítva az eredeti társulásokat és megváltoztatva az eredeti tájképet. Az hamar világossá vált, hogy a villanyoszlopok és drótok senkinek sem igazán előnyösek. Az erdőkben, bármilyen széles is a nyiladék, fakidőlések okozhatnak kábelszakadást, és az időjárás is hazavághatja a szolgáltatást. Kisari 2014-et hozta fel példaként, amikor a vezetékekre ráfagyó jég okozott kábelszakadást és ezáltal hosszabb áramkimaradást. Persze mindent meg lehet javítani, de a nehezen járható hegyi terepen azért sokkal tovább tart a hibaelhárítás, mint a síkvidéken vagy városi területen.
Az erdőkön átvitt légvezetékek akkor is problémásak, ha nincs haváriahelyzet, hiszen a nyiladékokban folyamatosan irtani kell a növényzetet, hogy ne veszélyeztessék a kábeleket és oszlopokat. Ez sok munkaóra és pénz, tehát a szolgáltató érdeke is, hogy kevesebb fenntartással járó, üzembiztosabb megoldást keressen. Ez pedig a földkábel jelen esetben, aminél ritkább és rövidebb ideig tartó üzemszünettel kell számolni.
Egy nagyjából kétmilliárd forintos projektben a Budai Tájvédelmi Körzetben, jellemzően Natura 2000-es védettség alatt álló területen négy év alatt összesen 50 kilométernyi középfeszültségű légvezetéket cserélnek le, miközben 450 darab oszlopot is kivesznek.
Miután eltűnnek a vezetékek és oszlopok, jöhet a természet öngyógyítása, de Rittling István, a Pilisi Parkerdő Budapesti Erdészetének erdészetvezetője azt mondta, hogy valahol muszáj beavatkozni ebbe. „Negatív szelekciót indított el a hálózat üzemeltetője azzal, hogy pár éve visszavágta a növényzetet. A nyiladékokban jellemzőbb invazív fafajok, mint az akác vagy a bálványfa foglalta el a cserek, tölgyek területét, míg a lágyszárúak közül a keserűfű okoz problémákat. Ahol ez a fertőzés kialakult, ott nem szabad ebben a formában magára hagyni a természetet. Segíteni kell abban, hogy ezt a szelekciót visszafelé tudjuk vezényelni. El kell távolítani ezeket a fajokat a területről, hogy vissza tudja venni a főszerepet a lassabban növő cser vagy a tölgy. Ha odáig tudjuk segíteni ezt a folyamatot, hogy a számunkra kedvező fafajok maguk alá tudják szorítani ezeket az invazívokat, tehát ne kapjanak fényt, akkor már megoldottuk a problémát.”
Rittling szerint csak ez öt-tíz évbe fog telni, de összességében inkább évtizedes távlatban érdemes gondolkodni. „A távvezetékek mellett akár százéves fák is állhatnak. Hatalmas nagy a kontraszt, hogy egyik területen akár egy nyírt fű van, mellette meg egy százéves fa. Hogyha ezt a lyukat szeretnénk betömni, akkor oda száz évre lenne szükség” – mondta.
Az erdész azt mondta, nem is biztos, hogy az a célravezető, ha az összes, már oszloptalan és vezetéktelen nyiladékot beültetik fával, a biodiverzitás szempontjából egy tisztás, gyepterület még értékesebb is lehet. „A természet megoldja majd ezt a kérdést, de akkor is fönn tudunk tartani egy olyan külön kis szigetet az erdőn belül, ami a természetes élőhely-színesítés szempontjából nagyon fontos” – mondta Rittling. A földkábelek nem a légvezetékek nyomvonalát követik, és általában a fektetésük kisebb zavarással is járt. Az engedélyeztetés során nem merült fel olyan helyszín, ahol valamilyen természeti érték veszélyeztetésével járt volna a földkábelek elhelyezése, mondta Rittling, aki szerint együtt kell élniük a több száz hektárnyi területet elfoglaló közműhálózati elemekkel, de üdvözlendő, ha azokat ki tudják váltani a természetnek kedvezőbb megoldásokkal.
Az oszlopok kivétele, döntése éppen a hegyi terep miatt nem egyszerű és gyors munka. Ahová nem tudnak munkagéppel odaférni, ott marad a kézi erő vagy éppen a helikopteres kiemelés. Az E.ON hétfőn a Budakeszi Vadaspark területéről távolított el egy oszlopot, a betonalap tetején elvágták a négy lábát, majd egy daruval a földre fektették a vastorzót. Kisari azt mondta, a betonalapot nem minden esetben távolítják el, a terület tulajdonosainak kedve szerint foglalkoznak vele, mert például egy bográcsozóhely alapjaként is megmaradhat a jövőben.
