A Magyarországon élő norvég állampolgárok nagy része diák, főleg orvostanhallgató – tudta meg a Telex. Budapesten 1037 norvég állampolgár él, körülbelül 20 százalékuk az orvosi és az állatorvosi egyetemen tanul. De ha a vidéki egyetemeken tanuló norvég hallgatók létszámát is hozzáadjuk, akkor az látszik, hogy
közel 700 norvég diák tanul magyar orvosi egyetemeken.
A napokban kértük ki a Központi Statisztikai Hivataltól (KSH) a 2022-es népszámlálás eddig nem publikált adatait. Ebből nemcsak az derült ki, hogy a magyar fővárosban 98 319 külföldi állampolgár él, és a két legnépesebb diaszpóra a kínai és az ukrán, de sokakat meglephetett az is, hogy Budapesten több mint ezer norvég él.
Ez azért is magas szám, mert például 1884 lengyel, 1538 amerikai, 1519 spanyol nemzetiségű él a fővárosban. Először egy Norvégiában élő olvasónk hívta fel a figyelmünket arra, hogy mi indokolhatja a norvég kisebbség aránylag magas létszámát. Szerinte az ok egyszerű:
Norvégiában nagyon népszerűek a magyar egyetemek, különösen az orvosi és az állatorvosi karok.
Diákhitelből tanulnak itt a norvég hallgatók
Talán elsőre furcsának tűnhet, hogy miért akarnának a norvég diákok éppen Magyarországon orvosnak tanulni. Megkerestük a legnagyobb hazai orvosképzést nyújtó egyetemeket, hogy erősítsék vagy cáfolják meg olvasónk felvetését. Magyarországon négy orvosi egyetem van, Budapesten, Pécsen, Szegeden és Debrecenben. A budapesti Semmelweis Egyetemen a Telexnek küldött válaszuk alapján a 2023–2024-es tanév első félévére 156 norvég állampolgárságú hallgató iratkozott be.
A szintén fővárosi, és a külföldi diákok körében szintén népszerű Állatorvostudományi Egyetemen 57 norvég nemzetiségű hallgató kezdte meg tanulmányait ebben a félévben. És bár a KSH által a lapunk birtokába jutott adatok csak Budapestre vonatkoznak, az átfogóbb képhez érdemes megnézni, hogy a vidéki egyetemeken hány norvég diák tanul.
A Szegedi Tudományegyetem válasza alapján ebben a félévben 17 norvég hallgatónak van jogviszonya az egyetemen. Közülük tízen tanulnak a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Karon, négyen a Fogorvostudományi Karon, ketten az Egészségtudományi és Szociális Képzési Karon, és egy hallgató a Természettudományi és Informatikai Karon. A Debreceni Egyetem orvosi karán jelenleg négy norvég hallgató tanul.
A Pécsi Tudományegyetemen viszont 451 norvég hallgató tanul, közülük 449-en az orvosi karon.
Ezek a számok más nemzetiségű diákok létszámával összehasonlítva alátámasztják olvasónk feltételezését. A Semmelweisen például 57 amerikai, 36 spanyol állampolgárságú hallgató jogviszonya aktív. Tehát ez azt jelenti, hogy míg a Budapesten élő norvég népesség 15 százaléka tanul a Semmelweisen, addig például a fővárosban élő spanyol népességnek csak a 2,4 százaléka, az amerikai népességnek pedig a 3,7 százaléka.
Érdekesség, hogy ennél is nagyobb arányban tanulnak az itt élő irániak a Semmelweisen, ugyanis Budapesten 1596 iráni lakik, közülük 628-an tanulnak a Semmelweis Egyetemen, tehát a 39,3 százalékuk.
Az Állatorvostudományi Egyetemen a norvég diákok létszáma magasabb, mint az említett amerikai, spanyol és iráni diákok száma összesen: két iráni, 25 amerikai és két spanyol diák tanul az egyetemen. Ehhez képest, ahogy az imént írtuk, a norvég állampolgárságú diákok létszáma 57 fő.
Hasonló a helyzet a Pécsi Tudományegyetemen is: itt 367 iráni állampolgárságú hallgató tanul, 41 amerikai, 34 spanyol. Ez összesen 442, tehát az egyetemre járó norvég tanulók létszáma itt is magasabb: 451.
A Norvégiában praktizáló orvosok több mint 30 százaléka külföldi egyetemen szerzett diplomát
Megkerestük az ügyben a norvég nagykövetséget is, onnan azt válaszolták, a nagykövetség nem vezet nyilvántartást a Magyarországon élő norvégokról, így nincsenek arról pontos adataik, hogy hány norvég állampolgár él Magyarországon, és ők mivel foglalkoznak.
„Tapasztalatból tudjuk viszont, hogy sok norvég diák tanul Budapesten és Pécsen”
– tették hozzá.
És miért akarhatnak Magyarországon orvosnak tanulni a norvég diákok? Nem egyedi esetről van szó, mintegy 3000 norvég diák tanul európai országok orvosi karain, például Dániában, Lettországban, Szlovákiában, Lengyelországban. Bár Norvégiában négy egyetemen is van orvosi képzés, de olyan nagy az igény az orvosokra, hogy ezek a képzések nem tudják kielégíteni.
A legtöbb itt élő norvég diák diákhitelből finanszírozza a tanulmányait. A diákhitelt a Norvég Állami Oktatási Hitelalap folyósítja. Ezzel a diákhitellel az alábbi európai országokban tanulnak norvég orvostanhallgatók:
- Lengyelországban 1206-an;
- Magyarországon 520-an;
- Szlovákiában 468-an;
- Dániában 368-an;
- Csehországban 211-en;
- Lettországban 144-en;
- Horvátországban 37-en;
- Svédországban 27-en.
A Norvég Orvosi Kamara adatai alapján a Norvégiában praktizáló orvosok több mint 30 százaléka külföldi egyetemen szerzett diplomát. A legtöbb Magyarországon végzett norvég diák a diplomaszerzés után jellemzően hazamegy Norvégiába, és ott kezd el orvosként dolgozni.
A legtöbb egyetemen fokozatosan csökken, Pécsen nő a norvég diákok száma
A lapunknak elküldött adatokból még egy érdekes tendencia rajzolódik ki: a legtöbb egyetemen folyamatosan csökken a norvég hallgatók létszáma. A Semmelweis Egyetem válasza alapján a norvég hallgatók aránya 8-9 százalékkal csökkent az elmúlt öt évben. Az Állatorvostudományi Egyetemen a 2019–2020-as tanévben még 147 norvég diák tanult, számuk azóta minden évben csökkent, most 57-en vannak.
A Szegedi Tudományegyetemen is csökkenő tendencia figyelhető meg, 2018-ban még 24, azóta évről évre egy-kettővel kevesebb, 2022-ben már csak 19 norvég hallgatójuk volt. A Debreceni Egyetem Általános Orvosi Karán a 2018–2019-es tanévben még 19, a 2022–2023-as tanévben pedig két diák érkezett a skandináv országból.
Ezzel szemben viszont a Pécsi Tudományegyetemen egyre több norvég diák szeretne tanulni, 2018 óta dinamikusan növekszik az érkezők száma:
- 2018-ban 263;
- 2019-ben 294;
- 2020-ban 323;
- 2021-ben 377;
- 2022-ben 385;
- 2023-ban 451
norvég hallgatója volt az egyetemnek. A Semmelweisen a legnagyobb mértékben az ukrán, indiai és pakisztáni állampolgárságú hallgatók száma növekedett. Ez vélhetően az ukrán–orosz háború kitörése után létrehozott ösztöndíjprogramokra vezethető vissza. Az Állatorvostudományi Egyetemen az elmúlt években a legnagyobb mértékben a dél-koreai, indiai, francia, máltai, libanoni hallgatók létszáma növekedett.
A Pécsi Tudományegyetemen jelentősen nőtt a közel-keleti és észak-afrikai régióból érkezők száma az elmúlt öt évben, ez mára 1200 fő felett van (ezen belül kiemelendő Irán, Jordánia és Törökország). Szintén érdemben nőtt a kelet-ázsiai térségből érkezők száma, ez jelenleg 650 fő, és jellemzően kínai, japán és koreai hallgatókat jelent. Arányaiban jelentősen növekedett (négyszeresére emelkedett) a szubszaharai Afrikából érkezett hallgatók száma, itt két ország, Nigéria és Kenya emelhető ki.
Terézváros a legkedveltebb hely
A KSH népszámlálási adatai alapján azt is megnéztük, hogy a Budapesten lakó norvég állampolgárok melyik kerületekben élnek. Általánosságban elmondható, hogy a belső kerületekben laknak, ami talán nem lehet meglepő annak fényében, hogy sokan közülük egyetemisták. A norvég diaszpóra 36 százaléka, 374 ember él a VI. kerületben. De jelentős norvég kisebbség él a VII. és az V.. kerületben is: előbbiben 259-en, utóbbiban 140-en.
Cikkünk első változatában tévesen szerepeltek adatok a térképünkön, és így a cikk szövegében is, a hibát javítottuk, azért elnézést kérünk.