Meglepően sok norvég él Budapesten, de nem tudjuk, mennyi a tongai

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2022-es népszámlálási adatai szerint két budapesti kerületben, a Terézvárosban és Belváros-Lipótvárosban majdnem minden negyedik lakos külföldi állampolgárságú, írtuk nemrég. Azt viszont az önkormányzatok nem tudták megmondani, hogy kik ezek az emberek, vagy legalábbis hogy milyen országból jöttek. Mivel erről eddig a KSH sem publikált adatokat, külön lekértük ezeket a hivataltól.

A népszámlálás adatai szerint 2022-ben Budapesten 98 319 külföldi állampolgár élt.

A fővárosi diaszpóra sokszínűségét jól illusztrálja, hogy az itt élő külföldi állampolgárok közül 13 505-en, a teljes diaszpóra 13,8 százaléka a statisztikában külön nevesített 39 országon felül „egyéb ázsiai/európai/afrikai/stb.” országból érkezettként van csak feltüntetve.

Ausztrália és Óceánia országaiból például 259-en élnek Budapesten, de hogy közülük hány ausztrál és hány tongai, az még a részletes adatsorból se derül ki.

A 2011-es népszámlálás idején még a román állampolgároké volt a legnépesebb csoport, ami azóta csaknem kétharmadával, 4874-re csökkent. A jelenséget magyarázhatja a külhoni magyar állampolgárság intézményének bevezetése, a Romániából érkezettek javarészt magyarok, akik élhettek is az állampolgárság megszerzésének lehetőségével.

2022-re így a kínai lett a legnagyobb fővárosi diaszpóra, létszámuk bő egy évtized alatt megduplázódott, 14 953 főre nőtt. A budapesti ukrán népesség megnégyszereződését nyilvánvalóan a szomszédban dúló háború magyarázza, lélekszámuk most 13 791. A Romániából érkezetteket lélekszámban már a vietnámiak is előzik 4928 fővel.

Érdekes, hogy míg tízből kilenc vietnámi és nyolc kínai Pestet választja, az ukránok negyede Budán él.

Az ukránok három kedvenc városrésze (sorrendben) Újlipótváros, Újbuda és Józsefváros. A kínaiak Kőbányán élnek a legtöbben (2848-an), de ők is kedvelik a 13. és a 8. kerületet is. A budapesti vietnámiak Kőbányát, Kispestet, valamint a XV., a XVI. és a XIX. kerületet részesítik előnyben, a Romániából érkezettek pedig Józsefvárost, a XIII. kerületet és Kőbányát.

Négy országból vándoroltak be háromezernél valamivel többen Budapestre: Németországból 3677-en, Oroszországból 3618-an, Szlovákiából 3310-en, Franciaországból 3106-an. A németek legszívesebben a pesti belső kerületekben, azaz Erzsébetvárosban, Józsefvárosban, Terézvárosban laknak, valamint szeretik a II. kerületet is.

Az oroszok kedvence egyértelműen a XIII. kerület, de a terézvárosi és a II. kerületi lakásokat is kedvelik. A szlovákiaiak valamiért a XI. kerületben szeretnek legtöbben lakni, de a XIII. és a VIII. kerület is jól megfelel sokuknak. Arányaiban igen sok francia tömörül a II. kerületben, de a pesti belváros is jól fekszik nekik.

Kétezres lélekszám felett reprezentálják magukat Budapesten az olaszok (2418 fővel) és az indiaiak (2115 fővel). Több mint ezren élnek a fővárosban a lengyelek (1884 fő), a britek (1833 fő), a dél-koreaiak (1810 fő) és a törökök (1764 fő). Az 1596 főt számláló iráni, az 1538 fős amerikai, az 1519 fős spanyol, pláne

az 1038 lelkes mongol vagy az 1037 fős norvég diaszpóra mérete sokakat meglephet,

ahogy az is, hogy bár 2015 óta a kormány folyamatosan a migrációval rémisztget, a szír diaszpóra 1163 főt számlál. Az utolsó, 1000 főnél nagyobb létszámú csoport az egyiptomiaké, ők 1002-en vannak. Afrikából a második legtöbben Nigériából költöztek a fővárosba, a népszámlálás adatai alapján 772-en. Amit talán sokan nem tippelnének meg: Budapesten 984 brazil és 770 japán állampolgár is él.

A KSH kerületi bontásban is megküldte a külföldi lakosokra vonatkozó népszámlálási adatokat. Cikkünk apropóját a Terézváros adta, ahol 23,1 százalékkal a legnagyobb a külföldi népesség aránya, vizsgáljuk meg hát ezt részletesebben.

A Terézvárosban 900 ukrán él, ez a kerületben lakó külföldiek 10,2, a kerület teljes népességének 2,4 százaléka. Dobogós a 674 fős kínai, az 500 fős francia diaszpóra – a budapesti francia diaszpóra hatoda él a VI. kerületben. A norvég diaszpórának meg a 36 százaléka, 374 ember.

A kerület amúgy is népszerű a nyugati diaszpórában, norvégból, olaszból (344), spanyolból (279), britből (238) és svédből (128) is itt, Budapest negyedik legkisebb népességű kerületében él a legtöbb. A nyugat-európai és EU-s polgárok a kerületi bevándorlók 29 százalékát teszik ki.

A 2022-es népszámláláskor kérdőívet töltettek ki mindenkivel, aki Magyarországon él. Ebbe beletartoztak azok a külföldiek is, akik legalább 3 hónapja Magyarországon tartózkodnak. A kérdőívet azoknak is ki kellett tölteniük, akik 12 hónapnál rövidebb ideig külföldön éltek, de van magyarországi lakcímük. Feltehetően ebben a körben is voltak itt élő külföldi állampolgárok.

A Központi Statisztikai Hivatal 2022-es népszámlálási adatai szerint Budapesten 98 319 külföldi állampolgár él. Ez azt jelenti, hogy az 1 685 342 fővárosi lakos 5,8 százaléka külföldi. Érdekes, hogy az EU-n belüli szabad letelepedési lehetőség ellenére

a mintegy 100 ezer külföldi majdnem 70 százaléka EU-tagországon kívüli helyről érkezett ide.

Országosan jóval kisebb a külföldiek aránya: Magyarország 9 603 634 lakosából 218 061 a külföldi, ami csak 2,2 százalékot tesz ki. Ebből az is következik, hogy az országban élő külföldiek közel fele Budapesten él. A teljes adatsort ebben az oldalra görgethető táblázatban böngészheti:

Korrekció: Megtréfált a technika ördöge, a táblázatkezelőt összezavarta, hogy a fővárosi kerületeket római számokkal írtuk, így az adatok rendezésénél pár kerület adatai összekavarodtak. A cikkbe eredetileg beágyazott térképünkön ezért téves információk szerepeltek. A hibát javítottuk, elnézést érte.