Majdnem megfeleződött a vállaltan katolikusok száma, de Semjén szerint Magyarország még mindig erős bástya a keresztény világban

Szeptemberben írásbeli kérdéssel fordult Vadai Ágnes képviselő Semjén Zsolt miniszterelnök-helyetteshez, a nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszterhez „Ön szerint miért csökkent drasztikusan a katolikus hívők számára az elmúlt 10 évben Magyarországon?” címmel. A kérdést a DK-s képviselő annak fényében tette fel, hogy a 2022-es népszámlálási adatok értelmében a magukat katolikusnak mondók száma Magyarországon az elmúlt húsz évben kb. a felére csökkent – 5,6 millióról 2,9 millióra.

Hétfői válaszában Semjén arra emlékeztetett, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben a 2022-es népszámlálás kérdéseire már nem anonim módon válaszoltak a magyarországi lakosok. A miniszter részben ebből következtet arra, hogy az emberek mindössze 60 százaléka volt hajlandó megválaszolni a vallásra, felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdést. Semjén szerint ugyanis a magyarokat tragikus történelmi korokra emlékezteti az, ha be kell vallaniuk, hogy milyen felekezethez tartoznak – itt felhozta az 1944-es deportálásokat és a kommunista diktatúra egyházüldözéseit is.

A kereszténydemokrata politikus (és szociológus) elmagyarázta, hogy a válaszadást megtagadók nem tehetők be rögtön a vallástalanok kategóriájába. Szerinte jobb, ha azokat vesszük alapul, akik válaszoltak, és őket a teljes népességre vetítjük ki. Hasonló logika mentén értelmezte kormány a 2016-os érvénytelen kvótanépszavazásának eredményeit is.

Mivel a népszámlálás vonatkozó részében a választ adók 73,1 százaléka vallotta magát valamilyen felekezethez tartozónak, ezért Semjén szerint ha ezt a teljes népességre kivetítjük, akkor több mint 7 millió vallásos polgár van Magyarországon, és közülük 5 millió a katolikusok létszáma.

A miniszter fogalmazása szerint „a magyar társadalom vallásossága tekintetében minden ellenkező erőhatás ellenére sem következett be számottevő negatív változás”.