Multikulti Budapest: két kerületben már majdnem minden negyedik lakó külföldi

A 2022-es népszámláláskor kérdőívet töltettek ki mindenkivel, aki Magyarországon él. Ebbe beletartoztak azok a külföldiek is, akik legalább 3 hónapja Magyarországon tartózkodnak. A kérdőívet azoknak is ki kellett tölteniük, akik 12 hónapnál rövidebb ideig külföldön éltek, de van magyarországi lakcímük. Feltehetően ebben a körben is voltak itt élő külföldi állampolgárok.

A Központi Statisztikai Hivatal 2022-es népszámlálási adatai szerint Budapesten 98 319 külföldi állampolgár él. Ez azt jelenti, hogy az 1 685 342 fővárosi lakos 5,8 százaléka külföldi. Érdekes, hogy az EU-n belüli szabad letelepedési lehetőség ellenére

a mintegy 100 ezer külföldi majdnem 70 százaléka EU-tagországon kívüli helyről érkezett.

Országosan jóval kisebb a külföldiek aránya: Magyarország 9 603 634 lakosából 218 061 a külföldi, ami csak 2,2 százalékot tesz ki. Ebből az is következik, hogy az országban élő külföldiek közel fele Budapesten él.

Legnagyobb arányban a Terézvárosban élnek más országból érkezettek: arányuk 24,8 százalék, ami azt jelenti, hogy lényegében minden negyedik lakos külföldi ebben a kerületben. Nem volt ez mindig így: 2001-ben az arányuk még csak 3,1 százalék volt, majd tíz év múlva 8,4 százalék.

Eddig tehát tízévente megháromszorozódott az arány, és ha eljátszunk a gondolattal, hogy a trend folytatódik, akkor néhány év múlva nem elképzelhetetlen, hogy Terézvárosban a külföldiek többségben lesznek a magyar állampolgárokhoz képest.

A kerületet a friss népszámlálási adatok arra sarkallták, hogy a helyi újságot angol nyelvű különszámmal jelentették meg. A Terézváros magazin különszáma tizenkét oldalon angolul, tizenkét oldalon pedig magyarul olvasható.

Terézváros tagadhatatlanul egy multikulturális kerületté vált, olvasható a kerület közleményében.

Soproni Tamás momentumos polgármester a Telexnek azt mondta: a közterületeken és más pontokon is arra fognak koncentrálni, hogy a külföldi lakosok megfelelő tájékoztatást kapjanak angol nyelven.

Hasonló a helyzet az V. kerületben, ahol szintén kiemelkedően nagy, 23,5 százalék a külföldi lakosok aránya. 2001-ben itt is 3,6 százalékról indultak, ami 2011-ben 7,9 százalékra nőtt, majd az háromszorozódott meg az elmúlt 11 évben. 10 százalék feletti arányszámot még három kerület produkált 2022-ben: Erzsébetváros (17,9 százalék), Józsefváros (14,2 százalék) és Ferencváros (11,9 százalék).

Ha nem a külföldiek kerületi lakosságszámhoz mért arányát, hanem a számát nézzük, akkor más sorrendet kapunk, hiszen a kerületek különböző nagyságúak. Ebben a listában Józsefváros vezet 9920 külföldi lakossal, a XIII. kerület pedig a második 9868 külföldivel. Őket követi Terézváros (8790 külföldi lakos), majd Erzsébetváros (8741 külföldi lakos) és Ferencváros (7096 külföldi lakos).

A külső kerületekben jóval kevesebb külföldi él. A legkevésbé vonzó számukra Csepel, ahol az arányuk húsz év alatt 1,2-ről mindössze 1,7 százalékra nőtt. De a 2 százalékos arányszám alatt maradt Budafok (1,8 százalék) és Soroksár (1,8 százalék), valamint Újpest (1,9 százalék) és a XVII. kerület (1,9 százalék) is.

Arról, hogy kik ezek az emberek, vagy legalábbis, hogy milyen országból jöttek, a KSH nem közöl friss információkat a honlapján. Csak azt lehet tudni, hogy EU-s vagy nem EU-s országból érkeztek, és például a terézvárosi önkormányzatnak sincs erről pontosabb információja. Mivel a népszámlálási kérdőíven van erre utaló kérdés, megkerestük a KSH-t a részletesebb, országonkénti adatokért. Ha megérkezik a válasz, frissítjük vele a cikket.

A fővárosban élő külföldiek összetételét illetően most egyedül a 11 évvel ezelőtti adatokból tájékozódhatunk, de a helyzet azóta jelentősen változhatott. 2011-ben a 1 729 040 fővárosi lakosból 56 632 volt külföldi, azaz akkor még csak a lakosok 3,27 százaléka.

Budapestre 11 éve legtöbben a jelentős magyar kisebbséggel rendelkező szomszédos államokból érkeztek, azaz Romániából (13 724-en), majd Ukrajnából (4161-en), Szlovákiából (2121-en) és Szerbiából (1861-en), de Németországból (2783-an) és Oroszországból is jöttek (1438-an) szépen. Egyéb európai országokból származó állampolgárok összesen 9087-en voltak.

Tíz évvel ezelőtt ázsiai országokból 15 741-en (ebből a két legnagyobb Kína – 7021, és Vietnám – 2141), az amerikai kontinensről 2595-en, Afrikából pedig 1393-an érkeztek Magyarországra.

Érdemes lesz figyelni arra, hogyan változtak meg ezek az arányok 2022-re.