Sziget lett a sok iszapból, nem tudnak megfordulni a teherhajók a Győr melletti kikötőben
2023. október 13. – 05:15
Bemegy a teherhajó, kirakodnak, majd ahelyett, hogy megfordulna, másfél kilométert tolat a Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötőben: a meder egy része ugyanis az elmúlt időszakban sártengerré vált, hatalmas iszapsziget áll a közepén. Mindenki tisztában van vele, hogy kotorni kellene, pénz azonban régóta nincs rá.
A 11 hektáros Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő elérhető közútról és vasútról is, hisz ez a nyugat-dunántúli régió legnagyobb intermodális (közúti, vasúti, vízi) logisztikai központja. Van azonban egy probléma. A hajók közvetlenül a part mellett be tudnak ugyan jönni a kikötőbe, de miután kirakodtak, ahelyett, hogy megfordulnának, másfél kilométert kell tolatniuk, hogy visszajussanak a Dunára, mondta Pintér Ákos, a Győr-Gönyű Kikötő Zrt. vezérigazgatója a Telexnek. A medencés kikötőben ugyanis annyi iszap halmozódott fel, hogy szabályos iszapsziget képződött, amitől már nem tudnak kanyarodni a hajók.
Az áldatlan állapot nem új keletű, most az alacsony dunai vízállás miatt lett még látványosabb.
Pintér Ákos szerint a kikötőnél a medret utoljára 2005-ben kotorták meg, akkor 150 méter szélessé vált ott a hajózható rész, így könnyen meg tudtak fordulni a vízi járművek.
Ezután azonban a torkolat előtt akkor még kiszélesedő Mosoni-Duna újra lerakta itt a hordalékát, ez a rész folyamatosan töltődött, majd mostanra már csak egy kisebb sávban hajózható.
A Győr-Gönyű Kikötő Zrt.-ben a tulajdonosok szinte az 1992-es alapítástól kezdve változatlanok: a részvényesek között megtalálhatók az érintett önkormányzatok – a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Önkormányzat mellett Győr és Gönyű – és a szolgáltatást használó magyar és osztrák szakmai befektetők. Érdekes konstrukció, mert törvényileg szabályozottan a terület az államé, a betelepülők létesítményei viszont magántulajdonban vannak.
A Mosoni-Duna és a Duna torkolatánál fekvő közforgalmú kikötőt 2022 nyarára alakították át medencéssé. Ez azt jelentette, hogy a Mosoni-Duna Győr felőli részét elzárták, a 28,5 milliárd forintból megépülő torkolati műtárgyra terelték a vizet, így a kikötőbe csak a Duna felől lehet behajózni. Ez a megoldás egyébként megtartja a folyót Győrnek, a Mosoni nem tud gyorsan elfolyni a mélyebben lévő Duna-mederbe.
A kiemelt kormányzati beruházás reményt adott, hogy annak keretében akár az iszapkotrásra is jut pénz, ugyanis már a Google-térképen felülről is látszik, hogy egy hatalmas sártenger a kikötői meder középső része, mely most, kisvizes időszakban megmutatta magát a parton sétálóknak is. Azt egyébként vízügyi szakemberek is hangsúlyozták korábban, hogy szükség lenne a kikötő kotrására, ám anyagiak híján a kivitelezésre nem volt lehetőség.
A torkolati mű tavalyi megépítése új helyzetet teremtett, de abba a projektbe nem sikerült „benyomni” a kotrást. Másik forrást kellene szerezni erre a munkára, ám egyelőre nem látszik, miből lesz pénz az iszapmentesítésre. Pintér Ákos szerint olyan előfordult már, hogy egy teherhajó nagyobb terhelésnél, ezáltal nagyobb merülési mélységgel már nem tudott bemenni a kikötőbe. Ez azt jelenti, hogy korlátozottan érhető el a létesítmény, de összességében a kikötő part menti szakasza a Dunával összhangban van. Vagyis ha ott tudnak közlekedni a hajók, akkor azokat a kikötő partjának szélén ide is be tudják kormányozni.