Semjén szerint a DK egyházellenes propagandája miatt is nyilatkoztak kevesen a vallásukról a népszámláláson

A Demokratikus Koalíció parlamenti képviselője, Vadai Ágnes írásbeli kérdést tett fel Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszternek, hogy szerinte miért csökkent drasztikusan az elmúlt tíz évben Magyarországon a katolikus hívők száma. Vadai a népszámlálás adatai és lapunk alkalmi szerzője, Gégény István egy Népszavában megjelent cikke alapján kérdezte Semjént.

A népszámláláskor a vallásra vonatkozó, önkéntesen megválaszolható kérdésre a lakosság 60 százaléka válaszolt. A válaszadók fele katolikus volt, összesen 2,9 millióan vallották magukat görög vagy római katolikusnak, és ez egymillióval kevesebb, mint 2011-ben volt. A reformátusok és az evangélikusok aránya is csökkent.

Gégény szerint a nem válaszolók magas aránya (40 százalék) azzal függ össze, hogy Magyarországon a csapból is a kereszténykedés folyik, amit sokan elutasítanak.

Semjén szerint viszont nem tragikus a helyzet, és a 2022-es népszámlálás is megerősíti, hogy Magyarország keresztény ország, de ő is úgy gondolja, hogy magyarázatra szorul, hogy miért nőtt meg a nem válaszolók aránya.

„Semmiképpen sem kizárható, hogy sokakat megfélemlíthetett az Önök pártjának – főként a történelmi keresztény egyházakkal szemben megnyilvánuló – egyházellenes propagandája is” – írta Semjén egyik okként, de megjegyezte, hogy az is közrejátszhatott, hogy először nem anonim volt a kitöltés, és döntően online történt.

A miniszterelnök-helyettes ezután levezeti, a nem válaszolókat is önkényesen beskatulyázva, hogy Magyarországon ma 7 millió vallásos ember él, és ezek közül körülbelül 5 millió a katolikus.

Semjén idézi az Ipsos Global Advisor „Global religion 2023 – Religious beliefs across the world” című nemzetközi jelentését, amely 62 százalékra teszi Magyarországon a vallásosak arányát, és ennél csak Olaszországban (70 százalék) és Lengyelországban (76 százalék) van magasabb érték.