Nem engedi a tankerület, hogy Algyő használja az iskolai sportcsarnokot, a polgármester kettébontaná az épületet

A Szegedi Tankerületi Központ 2016-ban vette át az algyői iskola és a hozzá tartozó sportcsarnok vagyonkezelését. Hosszas viták után azonban a sportcsarnokot most se az önkormányzat, se a település sportegyesülete nem használhatja, miközben az ingatlan fűtése az önkormányzat dolga. Algyő most jogi útra terelné a dolgot.

„Bevallom őszintén, az utolsó napon írtam alá a vagyonkezelési átadást, mert nem volt szándékomban. Ez egyfajta vagyonvesztés az önkormányzatok számára. Nem láttam a garanciában, hogy ennek a vagyonnak a működtetése olyan kezekbe kerül, amivel egy önkormányzat megelégedhet” – mondta Molnár Áron, az egykor Szegedhez tartozó, ma újra önálló ötezres nagyközség, Algyő polgármestere.

A várostól nagyjából tíz kilométerre északra fekvő, olaj- és gázmezőiről ismert Algyőn 2011-ben adták át a Fehér Ignác Általános Iskolát és a hozzá tartozó sportcsarnokot. A projekt 1,7 milliárd forintos költségéből 200 millió forint egy EU-s pályázatból, a maradék 1,5 milliárd pedig az önkormányzattól érkezett. 2013-ban az intézmény először részben, majd 2016-ban szinte teljesen állami vagyonkezelésbe került. Miközben a tulajdonos az önkormányzat maradt, az ingatlan használatáról azóta már a Szegedi Tankerületi Központ dönt.

Az átadás környékén is akadtak kérdések, például abból adódóan, hogy a sportcsarnok és az iskola összeépült és közös helyrajzi számon van, de a vezetés és az önkormányzat akkor még jól együtt tudott dolgozni. Egy átmeneti időszak után aztán új igazgatót kapott az iskola Gondáné Pál Ildikó személyében, akit a polgármester elmondása szerint sem a szülők, sem az önkormányzat nem akart, de kénytelenek voltak elfogadni. Ekkor kezdődtek a problémák is. Mára a sportcsarnokot sem az önkormányzat, sem a település sportegyesülete nem használhatja, velük egy több mint tízéves szerződést mondott fel nemrég az iskola.

Ha a vezető rábólint

A vagyonkezelési szerződés szerint az átadáskor külön megállapodást kellett volna kötniük a feleknek a használatról, enélkül mindenről a tankerület dönt. Hiába kérte a település többször is, hogy állapodjanak meg újra, nem kaptak választ, pedig

csak azokra az időszakokra tartanának igényt a sportcsarnokban, amik köznevelési feladatot nem érintenek,

és mivel a fűtést is ők biztosítják, az üzemeltetés költségeinek egy részét is átvállalták volna. „Azt gondoltuk, hogy ez még egy pici segítség is lehet a fenntartásban, hiszen a sportcsarnokot akkor is fűteni kell, ha nincs benne senki” – mondja a polgármester.

Plesovszkiné Ujfaluczki Judit tankerületi igazgató kezdetben arra hivatkozva hárította el az önkormányzat kérését, hogy a 2016-ban létrejött vagyonkezelői szerződés tartalmazza a tornacsarnok használatának szabályait, így a központ nem látja indokoltnak a szerződés megváltoztatását.

Később ez módosult. A tankerületi központ lapunknak küldött tájékoztatása szerint a nyáron új keretmegállapodás-tervezet született a tornacsarnok használatára, mely a „jogszabályi előírások keretén belül biztosítja az önkormányzatnak az ingatlan használatát”, amitől nem lehet eltérni. Ennek tartalmi részére nem tértek ki, de a település vezetőjétől megtudtuk, hogy ez alapján az önkormányzat igénybe veheti a csarnokot, ha napokkal előtte jelzi a szándékát, majd az intézményvezető is rábólint.

„Ez az a kategória, amire nem igazán tudtunk pozitív választ adni” – mondja a polgármester. Szerinte ugyanis ez csak eseti megoldás, ők pedig azt szeretnék, hogy a sportcsarnok mindig a rendelkezésükre álljon. Tesztelték is az ajánlatot, a nyárra kértek engedélyt, de elutasították őket.

Fél évig nem fizettek

A fűtés problémája sem segítette a két fél viszonyát. Az ingatlant ugyanis úgy építették meg, hogy a helyi fürdőben lévő termálkút adja a fűtést – az utóbbi években ezzel kapcsolatban alakult ki nagy vita. „2022-ben, ahogy minden más önkormányzat, mi is kaptunk egy durván hétszeres gázárat. Mi ezzel szemben csak háromszorosára emeltük a szolgáltatás díját, de már az kiverte a biztosítékot, ügyvédi levelek sora kezdett jönni.

Tavaly volt, amikor fél évig vártunk arra, hogy fizessenek”

– panaszolja a polgármester. Szerinte az önkormányzatnak nemhogy nyeresége nem származott az emelésből, inkább ráfizetéses volt, mivel a téli időszakban a termálkút nem bírta el az egész rendszert, és gázrásegítéssel dolgoztak.

„Most ott tartunk, mint tizenöt évvel ezelőtt, hogy nem tudnak az algyői egyesületek az önkormányzat tulajdona felett rendelkezni.” A településvezető úgy látja, két közérdek ütközéséről van szó, amik csak látszólagos módon állnak szemben egymással. Álláspontja, hogy egy sportcsarnok nem a köznevelés szűkösen vett része, más iskolák enélkül is el tudják látni a törvényi kötelezettségeiket, a települést viszont a sport, ifjúsági és kulturális közfeladatainak ápolásában egyértelműen szolgálja.

Július közepén egy levelet is írtak a tankerületi központnak, amiben arra hívták fel a figyelmet, hogy ha nem tudnak előrébb lépni, bíróságra mennek a sportcsarnokért, bevonják a nyilvánosságot is. „Folyamatosan megkeresnek a lakosok, civil szervezetek, hogy miben tudnak segíteni az önkormányzatnak vagy nekem, hogy ezt az ügyet előmozdítsuk.” A polgármester úgy látja,

nem biztos, hogy kivárják a bírósági döntést,

hiszen a sportcsarnok ügye égetőbb. „Mindenkinek azt szoktam javasolni, hogy ki-ki vérmérséklete szerint olyan dolgot csináljon, amilyet szeretne, de önkormányzatként nyilván abban fogunk csak részt venni, ami egyértelműen vállalható.”

A helyiek mehetnek Szegedre

A kézilabda kiemelt sportág a településen, a helyi egyesület, az elmúlt években több sikert is elérő FKSE Algyő már a kezdetek óta edzett a csarnokban. Ez idén nyáron véget ért, a tankerületi központ vezetőjének elmondása szerint azért, mert lejárt a két fél közti határozott idejű szerződés. Máshogy emlékszik erre Bella Árpád, az egyesület ügyvezetője. Ő azt mondja, az iskola indoklást sem küldött, csak közölte, hogy a 2011-ben létrejött „határozatlan idejű együttműködési megállapodást az intézmény” felmondja és megszünteti.

„A Krétába feltöltött dokumentumban az jelent meg, hogy soha nem is volt együttműködési megállapodás közöttünk. Ez azért is furcsa, mert azt mondták fel” – mondta az sportegyesület ügyvezetője. A helyzet komikuma, hogy az épületben azóta a környékbeli sportolókat tömörítő Tisza Volán SC edz, míg a helyi gyerekek jó részének Szegedre kell átjárnia.

A településvezető már nem tud másra gondolni, mint hogy az igazgatónő hatalmi harcot folytat, ezért

az önkormányzat már megvizsgálta, hogyan tudná mind a közművek szempontjából, mind fizikailag leválasztani az épületrészt az iskoláról.

„Ezeket a munkálatokat el fogjuk végezni. Tulajdonosként úgy gondolom, hogy minden jogunk megvan hozzá. Hogy mi lesz a következménye, azt nyilván még nem tudom, de arra nem fog tudni senki hivatkozni, hogy a sportcsarnok nincs külön rendszereken és nem megközelíthető” – mondta a polgármester.

Vannak más olyan részek is, amik a településnél maradtak. Ilyen az iskolaorvosi szoba, illetve a konyha, ezeket az önkormányzat tartja fenn és szervezi bennük a mindennapokat, biztosítja az ételt és az orvost, de az étkezőhöz már nincs köze. Az, hogy több épületrészt is ők üzemeltetnek, a polgármester szerint további jogalapként szolgálhat a sportcsarnok megosztására, amihez hasonlóan az iskola előtti parkrész is egy helyrajzi számon van az épülettel, ott is megosztással működik a vagyonkezelés.

„Vannak élő példák arra, hogy az iskola és a sportcsarnok külön üzemeltetésben van. Közeli településeken is van ilyen, ahol az önkormányzat nem adta át, mert külön helyrajzi számon voltak, így meg tudták oldani mindenfajta gondolkodás nélkül.” Ezeken a településeken is működik a közoktatás, az önkormányzat lehetővé teszi az ingyenes használatot az iskolásoknak. „Ez egy teljesen bejáratott dolog.”

Az üggyel kapcsolatban kerestük Gondáné Pál Ildikót, az iskola igazgatóját is, aki nem válaszolt a kérdéseinkre.

A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.