Másfélfok: Tízszer gyakrabban fordulhatnak elő pusztító tüzek a jövőben a klímaváltozás miatt itthon is

Ma még az emberi figyelmetlenség és gyújtogatás okozza a tüzek 99 százalékát Magyarországon, az erősödő globális felmelegedés azonban itt is olyan folyamatokat indíthat be, hogy a jelenleginél akár tízszer gyakrabban is előfordulhatnak olyan körülmények, amelyek például a 2012-es és 2022-es nagy tüzekhez vezettek – derül ki a Másfélfok új, saját kutatáson alapuló cikkéből. Itthon az Alföld, azon belül is a Kecskemét–Hortobágy–Békéscsaba–Szeged-négyszög a leginkább kitett a vegetációtüzeknek.

Ezek idén több országban is megmutatták pusztító erejüket: a görögországi tüzekben közel harmincan, Hawaiin több mint százan haltak meg, Kanadában pedig két magyarországnyi méretű erdőterület égett le, ami a legnagyobb a modern mérések kezdete óta, írják a cikk szerzői.

„Ha nem cselekszünk, akkor azokon a területeken is jelentősebb tűzveszélyre kell felkészülni, ahol ilyen eddig egyáltalán nem fordult elő, illetve az Alföld délkeleti felén legalább 4, de nagyobb területen akár évi 10-15 nappal is nőhet a közepesen tűzveszélyes napok száma (ahol eddig csupán évi 1-2 napra számíthattunk)” – olvasható a cikkben.

Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza, és Pongrácz Rita meteorológus, hidrológus, az ELTE Meteorológiai Tanszékének adjunktusa szerint viszont a folyamat nem szükségszerű: ha azonnal visszafogjuk a kibocsátásokat a Párizsi Megállapodásban rögzített klímacélok alapján, akkor a mostaninál akár ritkább is lehet a tűzveszély, és csak kis területen lehet évi 1-2 napos növekedésre számítani. Arról, hogy mit kell még tenni ahhoz, hogy a 2012-es és 2022-es extrém tüzek ne váljanak az új normává a század végére Magyarországon, a teljes cikkben olvashatók részletek.

Szeptember közepén az Európai Unió Copernicus Légkörfigyelő Szolgálatának (CAMS) kiadott jelentéséből derült ki, hogy az idei erdőtüzek rekordmennyiségű szén-dioxid-kibocsátást okoztak az északi féltekén.