Kényszernyugdíj, lejárató kampányok: ezekről beszélt a bírói függetlenségért díjat kapó magyar bírói tanács

A 94 országot tömörítő Nemzetközi Bírói Egyesület, a bírák legnagyobb világszervezete a magyar Országos Bírói Tanácsnak (OBT) ítélte idén oda a bírói függetlenségért járó díjat. A díjat egy afgán bírónő és egy tunéziai bíró kapta még meg, írja a Szabad Európa.

A díjátadón kiemelték, hogy a magyar bírói tanács minden esetben fellépett a demokratikus értékek védelme érdekében. „Magyarország azon kevés országok egyike volt, ahol új módon kérdőjelezték meg az igazságszolgáltatás függetlenségét, ami aztán modellként szolgálhatott más országok számára” – kezdte beszédét a díj átvételekor Matusik Tamás, az OBT elnöke, példákat sorolva arra, mikkel találkoztak Magyarországon, melyek a bírói függetlenséget sértették:

• jogszerűtlen kényszernyugdíjazások, szabálytalan bírói és vezető bírói kinevezések;
• a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása;
• igazságtalan fegyelmi kezdeményezések;
• lejárató kampányok, munkahelyi diszkrimináció;
• valamint jelenleg nálunk a legalacsonyabb a bírói fizetés az Európai Unióban.

Arról is beszélt, hogy a szerencsésebb országok bírái azt gondolhatják, a bírói függetlenség csorbítása velük nem történhet meg, de ő ezzel nem ért egyet. Szerinte az a szomorú hír, hogy a jogállamiság elleni trükkös manőverek bárhol felbukkanhatnak, még a régi demokráciákban is.

Megalakulása után, 2018-ban az Országos Bírósági Hivatal akkori elnöke, Handó Tünde lényegében teljesen megszakította az együttműködést az OBT-vel, kétségbe vonta a törvényes működését is. Abért János törvényszéki bíró, az OBT egyik tagja arról beszélt, hogy megalakulásuk nehéz időszak volt, tagjaikat többször is lemondásra szólították fel.

Az OBT 2019 májusában kezdeményezte Handó Tünde leváltását az Országgyűlésnél, sikertelenül, 2019 októberében azonban leváltották Handót, nyugodtabb időszak következett: az OBT így sem tudta a szükséges jogkörök nélkül ellátni feladatait teljesen, amely Abért szerint önmagában is veszélyeztette a bírói függetlenséget.

Több alkalommal jelezték, hogy a bírói álláspályázatoknál, a bírósági vezetői pályázatoknál átlátható rendszerre van szükség. Vitatták a kirendelések módját is.

Másik emlékezetes kiállásuk volt, amikor meghallgatták a Kúria elnökének jelölt Varga Zs. Andrást – mondta Abért János. Szakmai életútjának elismerése mellett az OBT nem tudta támogatni a Kúria elnökévé történő kinevezést, mert az volt – és jelenleg is az – az álláspontjuk, hogy ez kizárólag személyre szabott jogalkotással jöhetett létre, törvénymódosítás volt szükséges ahhoz, hogy Varga Zs. András legyen a Kúria elnöke.

Az OBT-tagok hatéves mandátuma januárban jár le, új tanács fog létrejönni. Ebbe a folyamatba próbált Abért szerint beavatkozni a Fővárosi Törvényszék elnöke, Tatár-Kis Péter azzal, hogy a jogszabályok által nem ismert bírói tanácskozásokat hívott össze a jelöltállítás ügyében. Az OBT azonban jelezte, ez szembemegy a szabályokkal. Az OBT korábban jelezte, jelenlegi tagjai nem indulnak újra a pozícióért, mire Gulyás Gergely egy korábbi kormányinfón azt mondta, „majd figyeljék meg, hogy mind elindulnak”.

Az OBT szóvivője szerint nem helyes, ha a politika bármilyen módon befolyásolni szeretné az OBT tagjainak megválasztását. „Minden ilyen megszólalás önmagáért beszél az OBT-tagság konzekvensen képviselt álláspontjával szemben” – mondta Abért János.

A kérdéses vezetői kinevezések, az elburjánzó bírói kirendelések vagy éppen a legnagyobb magyar bíróság elnökének érintettsége a Völner–Schadl-ügyben, illetve az idevágó vizsgálat titkosítása is szakmai és egzisztenciális ellehetetlenüléstől való félelmet kelthet valamennyi magyar bíróban – ezekről beszélt nekünk az Országos Bírói Tanács korábban, a Telexnek adott interjújában.

Az OBT közleményét a díjátadóról itt lehet elolvasni. Matusik beszéde ezen a linken érhető el [PDF], angol nyelven.