A németek nem értik, miért kell a magyar gyárukban egy év alatt két számjegyű béremelést adni

A Hódmezővásárhelyen 1967 óta működő Alföldi Porcelángyárat 1992-ben vásárolta meg a német szakmai befektető, a Villeroy & Boch. A német vállalat az idén ünnepli fennállásának 275. évfordulóját. Ebből az alkalomból a város főterén a cég történetét bemutató tablókiállítás nyílt. A vállalatcsoport főként kerámia- és porcelántermékeket készít: edényeket, tálaló- és étkészleteket, továbbá fürdőszobai berendezési tárgyakat, mosdókat, vécékagylókat és hasonlókat.

A sajtótájékoztatón a Villeroy & Boch történetét bemutató előadásában Georg Lörz, a cég fürdőszoba és wellness üzletágának igazgatója elmondta, hogy egykor náluk találták fel a kerámia padlóburkolatot, amit a Mettlach város közelében előkerült római villa mozaikpadlójának mintájára alkottak meg. A ma már közismert mettlachi burkolatot 1879-től gyártják, még a híres Titanic luxus-óceánjárón is ezt alkalmazták.

Az igazgató szerint az utóbbi évek eredményei között meglepő sikerek is voltak: a koronavírus-járvány időszakában a korábbinál sokkal több terméket tudtak eladni, vélhetően azért, mert az emberek a járvány miatt többet voltak otthon, és sokan döntöttek úgy, hogy felújítják a fürdőszobájukat. A hódmezővásárhelyi cég a termékei ötödét itthon értékesíti, emellett a fő piacai Németország, Franciaország és a skandináv országok. Magyarországon az Alföldi és a Villeroy & Boch márkák termékeivel is kereskednek.

A vásárhelyi üzemben, amely a legnagyobb a 13 európai gyáruk közül, tavaly 24,3 milliárd forint volt a forgalmuk. Az idén azonban nem számítanak kiemelkedő eredményre, mert az építőipar termelése egész Európában éppen úgy visszaesett, mint Magyarországon. A cégnél 2025-re várják az újabb európai fellendülést.

A hódmezővásárhelyi gyárban az elmúlt harminc évben folyamatosan fejlesztettek, az utóbbi években mintegy 5,4 milliárd forint értékben. Georg Lörz elmondta:

figyelik és keresik a magyar pályázati lehetőségeket, állami támogatást is kértek és kaptak is a vásárhelyi gyár fejlesztésére.

Ennek részleteit azonban nem ismertette. A korszerűsítés során két ipari robotot állítottak be a termelésbe, és még az idén másik kettő is dolgozni kezd. Ezzel könnyítik a fizikai dolgozók terheit, mert a nehéz munkadarabokat már nem az emberek, hanem a gépek emelik át a különböző munkafázisok helyeire és a szállítókocsikra. A készülő termékek itt nem futószalagon haladnak, mint egy autógyárban. A vásárhelyi üzemben a kerámiavécék világszinten az egyik legkorszerűbb, úgynevezett magasnyomású technológiával készülnek. A vállalat Hódmezővásárhely egyik legnagyobb munkaadója, jelenleg 750 ember dolgozik ott, emellett magyar kisvállalkozások is beszállítók, illetve alvállalkozók.

Tízszeresére drágult a gáz

Az előadást üzemlátogatás követte, az újságírók megnézhettek néhány munkafolyamatot, amelyeket ipari robotok segítenek. Az előzőleg érkezett hidegfront hatása után nem volt kellemes belépni a gyárcsarnokba, ahol a hőszigetelt, mégis forró kemencék megtartották a nyári hőséget, amit az üzem működése még párával és porral is feldúsított. A gyárban mégis mindenütt rendet és tisztaságot lehetett látni.

Az üzemlátogatás után Hideg Gábor, a vásárhelyi gyár ügyvezetője válaszolt a Telex kérdéseire. Mint elmondta, az utóbbi években az energiaválság próbára tette a céget, mert az összköltségen belül 12-16 százalékot kitevő energiakiadásuk majdnem a kétszeresére nőtt.

A legnehezebb időszakban hét-tízszeres volt a gáznál az áremelés.

A kerámiákat kiégető kemencéket gázzal fűtik, így az összes energiafelhasználásuk kétharmad része gáz, évente majdnem 8 millió köbmétert használnak el. A gyár a hazai vezetékhálózatból vételezi a gázt, de külföldi kereskedőtől vásárolja meg. Ezért figyelik a tőzsdei árakat, és azt látják, hogy az elmúlt két-három év hullámzó árváltozásai után most már megnyugodni látszik a gázpiac árszintje. Áramból évi 12 millió kilowattórát fogyaszt a gyár. Ezért saját napelem-erőművet építtettek 1,4 millió euróért, a kétszer 500 kilowattot előállító blokk egyik fele már működik, a másikat is hamarosan bekapcsolják.

Az elmúlt tíz évben szinte folyamatos volt a növekedés az értékesítésben, de az idén már kismértékben korlátozni kellett a termelést.

Az eladások az összes piac közül a hazai kereskedelemben csökkentek a legnagyobb mértékben. A magas magyar infláció nagymértékben visszavágta a keresletet, ez már tavaly ősztől érzékelhető volt, az idén pedig fokozódott.

Béremelés és imaszoba

A magas infláció másik hatása, hogy a dolgozók megtartása érdekében két számjegyű béremeléseket kell adni – magyarázta Hideg Gábor, és hozzátette:

ez Németországból nézve enyhén szólva is furcsa.

A vásárhelyi gyárban most ősszel évi 10 százalékos emelésnél és plusz 6 százalékos bérkiegészítésnél tartanak, de arra számítanak, hogy még ezzel sem tudják majd teljesen ellentételezni az inflációt, azaz értéken tartani a fizetéseket.

A gyár bérszínvonala 40 százalékkal magasabb, mint a környezetében lévő más cégeké.

Mégis küzdenek a munkaerőhiánnyal. A dolgozók megtartása igen fontos lehet, mert – bár ezt külön most nem említették – tavaly karácsony előtt a szakszervezet által kért inflációs bérkiegészítésnél sokkal nagyobbat, dolgozónként bruttó 250 ezer forintot fizettek ki az infláció ellentételezésére a vásárhelyi gyárban.

Nemrég volt olyan időszak, amikor attól tartottak, hogy nem lesz elég emberük. Az alkalmazottak mintegy 60 százaléka heti hét napon át dolgozik, közülük a többség három műszakban. A távozók aránya alacsonyabb, mint a területi átlag, de még így is magasnak tartják a vezetők.

Hideg Gábor úgy véli, a fiatalok többsége ma már azt mondja, nem éri meg neki, hogy heti hét napon át dolgozzon a három műszakban elérhető plusz százezer forint többletért, mert az azt jelenti, hogy az ember magánélete erősen korlátozott.

Emiatt is nehéz új dolgozókat találni és a távozókat pótolni. Három évvel ezelőtt kezdtek külföldi munkaerőt alkalmazni, de az első próbálkozás nem sikerült. Vietnámiakat hívtak, és Hideg Gábor szerint utólag kiderült, hogy ez rossz döntés volt.

Toboroztunk harminc embert Vietnámból. Amikor megjöttek a repülővel, egy busszal felmentünk értük Budapestre. Kijöttek a reptérről, és a harmincból huszonnyolcan azonnal egy másik buszra szálltak fel, ami egyenesen Németországba vitte őket, ahol már nagy létszámú vietnámi közösség él. Nem is találkoztunk velük. Mivel a magyar munkába álláshoz már megkapták a schengeni vízumot, szabadon utazhattak, így nem tehettünk semmit.

Ezért vietnámiakat többé nem hívnak, inkább Indonéziából vesznek fel munkásokat, közöttük nincs lemorzsolódás. A gyár mostani létszámának 12 százaléka jött Indonéziából. Rajtuk kívül Ukrajnából és Szerbiából is vannak itt néhányan. A külföldiek bére ugyanannyi, mint a magyar dolgozóké.

Többet nem hívunk, mert többe kerül, mint a magyarok alkalmazása, és a nyelvi akadályok nagyon megnehezítik az együttműködést.

Abban az üzemrészben, ahol csak Indonéziából jött emberek dolgoznak, minden fontos tudnivalót ki kell írni az ő nyelvükön, a tájékoztatókat is fordítással kell nekik megtartani. Ők muzulmánok, de nem ortodox irányzathoz tartoznak. A szállásukon van külön imaszobájuk, és a gyárban is kialakítottak nekik egy saját imaszobát. Amikor a magyar munkások rövid szünetet tartanak a műszak közben, esznek, dohányoznak vagy kávéznak, az indonéziai dolgozók bevonulnak az imaszobába, és ott nyugodtan gyakorolják a vallási szokásaikat. Hideg szerint ebből nem keletkezik semmiféle feszültség sem a cégen belül, sem a városban.

Hideg Gábor azt mondta, nagyon fontos megérteni, hogy nem a magyar munkások helyett jönnek a külföldi dolgozók, hanem azért, hogy a gyár többet tudjon termelni. Ez mindenkinek jó, hiszen csak akkor jut mindenkinek több pénz, ha a cég eredményesen működik. Emiatt felesleges a vendégmunkások alkalmazásából politikai kérdést csinálni.

Németországban már évtizedek óta megszokott a vendégmunkások alkalmazása, manapság egész Európában dolgoznak az unión kívülről érkezett külföldiek, mert az elöregedő európai társadalmak nem képesek elegendő munkaerőt biztosítani a termeléshez, és már nálunk is ez a helyzet.

Ami azonban nálunk most érdekes kérdés: a külföldi munkások után ugyanannyi járulékot fizet be az államnak a cég, mint a magyarok után. A külföldiek orvosi ellátásra jogosultak, amíg itt dolgoznak, de aligha kapnak majd magyar nyugdíjat, azaz állami többletbevételt jelent a foglalkoztatásuk.

Az állami támogatásokról Hideg Gábor elmondta, a cégcsoport beruházásainak megtervezésekor fontos szempont a német anyacégnél, hogy melyik gyáruknak tudnak helyben pénzt szerezni a fejlesztéshez. A hódmezővásárhelyi üzemnek előnyt jelent a más országokban lévőkkel szemben, hogy a magyar állam pályázati lehetőségeket biztosít a fejlesztésekhez. Ha a beruházás megtérülése az állami támogatás miatt Magyarországon gyorsabb, itt fogják a termelést bővíteni vagy korszerűsíteni.

A cég vezetői ezt ugyan nem részletezték, de sajtóértesülés szerint korábban sikeresen pályáztak a Külgazdasági és Külügyminisztériumnál, 283 millió forint fejlesztési támogatást nyertek el.