„Én ezt nem csinálom” – 40 perccel kell többet utazni a szegedi vonatpótlás miatt

„Egy darabig nem fogok jönni, én ezt nem csinálom”

– mondja egy ötvenes nő az ismerősének a szegedi Rókus vasútállomás előtti buszmegállóban állva. Budapest felé indul éppen, az intercityk helyett azonban Szeged és Kiskunfélegyháza között most busszal kell utaznia, kéthónapos pályakarbantartás miatt. Csakhogy a pótlóbuszok nem a szegedi nagyállomásról, hanem a kieső Rókus vasútállomásról indulnak. Ezért aztán a MÁV azt ajánlja az utasoknak, hogy ha egyáltalán ki akarnak jutni a pótlóbuszokhoz, használják a tram-traineket.

Örültem volna, ha elérem az órámat

Hétfő kora este van. Ez az első napja a szokatlan pótlásnak, ami egészen november közepéig eltart, egynéhány kivétellel minden héten hétfőtől csütörtökig. A két város között alapvetően 2 óra 22 perc a menetidő vonattal, ez most legjobb esetben is három óra a pótlás miatt. Ez pedig a tapasztalataink szerint vegyes érzelmeket váltott ki az utazóközönségből.

Mi este fél hatkor értünk a szegedi Rókus állomáshoz, ekkor már gyűltek az emberek a következő pótlóbusz indulására. A recept egyszerű: minden óra 6 perckor indul egy busz Kiskunfélegyháza felé, ami megáll Szatymazon és Kisteleken is, ahol az intercityknek is van megállója. Majd pontosan húsz perccel később, ‘26-kor elindul egy hat buszból álló konvoj is, ami már autópályán jut el Kiskunfélegyházára. A hét busz aztán egyszerre ér ide, innen pedig már vonattal lehet továbbutazni Budapest felé.

„Erre itt most ne szálljon fel, uram!” – szólt rá egy idős férfira kissé idegesen az egyik kalauz, miután az utas a rókusi állomásépület előtti legközelebbi buszra fellépett volna.

A kalauzok a 18:06-os buszra tehát nem javasolták a felszállást, de nem is tiltották meg azt senkinek. „Ahogy gondolják, de kérjük, ne telítsék el ezt a buszt, mert megy a következő” – mondta egyikük, hozzátéve, hogy a vonat Kiskunfélegyházáról „nélkülünk nem fog elindulni”, hiszen nemcsak a pótlóbuszon, de utána a vonaton is ők a személyzet.

Ahogy közeledtünk a ‘26-os konvojinduláshoz, egyre többen álltak már a járdán. „Gyere, mert annyian lesznek, mint az oroszok” – mondta egy ötvenes férfi egyetemistakorú ismerősének, majd az orosz karmesterekről kezdett értekezésbe, amiből hamar visszatért a pótlás rövid és tömör kiértékelésére: „Jól megszervezték azért”. Álláspontjával valószínűleg többen nem értenének egyet, köztük az ismerőse, az egyetemista lány sem, aki erre csak annyit mondott:

„Én örültem volna, ha elérem az órámat”.

A lány Kecskemétről ingázik az egyetemre, és a pótlóbuszozás miatt késte le az első óráját.

A békéscsabai vonat késése miatt végül a konvoj is késve, ‘33-kor startolt, és bár korábban a biztonsági őr azt mondta nekünk, hogy a buszok 70–75 százalékos telítettséggel járnak,

a hatból kettőn egy lélek sem utazott.

Ezután azt is megkérdezte, hogy egyáltalán van-e engedélyünk a MÁV-tól arra, hogy fotózzunk. Amikor emlékeztettük, hogy közterületen vagyunk, arról tájékoztatott, hogy a járda át lett minősítve MÁV-területté. Valóban hivatalosan átminősítettek egy nagyobb darab aszfaltot? – kérdeztük, mire, félig talán viccelve rávágta: „Igen, én most átminősítettem”.

Nemcsak az indulás késett meg, de azok a buszok is késtek, amik Kiskunfélegyházáról jöttek Szegedre: hétfő este hét helyett fél nyolc után gurultak be az állomásra. Néhány tucatnyian szálltak le róluk, egy részük elszivárgott. Akik innen szerettek volna visszajutni a szegedi belvárosba, azok közül körülbelül húszan még felszálltak az éppen Hódmezővásárhelyről begurult tram-trainre, ami ment is vissza a centrumba.

Kérdés volt hétfőig, hogy vajon sűríti-e a MÁV az egyébként csúcsidőben is csak húszpercenként járó tram-traineket, de erre úgy tűnik, nem is lett volna szükség. A legforgalmasabb napokon, pénteken és vasárnap pedig egyébként is rendesen közlekednek a vonatok Budapest és Szeged között.

Miért nem a belvárosból indulnak a buszok?

Ennek két oka van: egyrészt a Rókusra futnak be a tram-trainek Hódmezővásárhely felől, és ez a legalkalmasabb átszállópont rájuk a buszokról. Másrészt Békéscsaba felől is megáll itt a személyvonat, és így azok is át tudnak szállni itt a pótlóbuszokra, akik Budapestre mennének tovább.

Hogy miért nem a Nagyállomás előtti tágas térről indulnak a pótlóbuszok, arról egyébként megkérdeztük a MÁV-ot. Válaszukból kiderült, hogy a téren szűkös a hely, és ezért

a szegedi önkormányzat egyszerűen nem járult hozzá, hogy a hét járműből álló autóbuszkonvoj onnan induljon vagy oda érkezzen.

Rókuson viszont van hely, tram-train is, ami ráadásul keresztülmegy a városon, sok helyen megállva a belvárosban is, ezért optimálisnak tűnt a helyszín, írták.

A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.