Teniszütővel csapták le a Magyarországon megtelepedett első ázsiai lódarazsakat
2023. szeptember 11. – 18:23
Szeptember elején rossz hírt kaptak a magyar méhészek: az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) közölte, hogy Magyarországon is megjelent az ázsiai lódarázs. Az elsőt a Szigetközben észlelték.
Márta Tamás méhész volt az, aki megfigyelte és befogta az első hazai példányokat. Ezek rögtön be is kerültek a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményébe, lassan pedig a tudományos folyóiratokban is ott lesznek.
Remélik, hogy csak egy fészkük van
Mártának már a dédszülei is ezzel a szakmával foglalkoztak, ő maga 2005 óta méhészkedik Kimlén. Kerestük, de nem tudtuk elérni. Az OMME mosonmagyaróvári szervezetének vezetője, Varga Tamás Imre viszont azt mondta: ő segítette az azonosítást, vitte be a mintákat a központba.
A Telexnek arról beszélt, várható volt az ázsiai lódarázs megjelenése, de azt gondolták, ez csak 3-5 év múlva következik be, és addigra valamilyen megoldást találnak a rovar elleni védekezésben.
„A franciák és a spanyol méhészek sokat szenvedtek vele.
Abban reménykedünk, hogy itt, a Szigetközben csak egy fészkük lehet, és ha azt elpusztítjuk, időt nyerhetünk, gátolhatjuk a gyors terjeszkedést.
Ugyanis ha az anyák tavasszal saját fészket építenek, akkor jövőre jóval több ázsiai lódarázs lehet a környéken” – magyarázta Varga Tamás Imre.
Azt is mondta, a lódarazsak befogásában azt tapasztalták, a légycsapó ide kevés, a leghatékonyabb eszköz erre egy teniszütő – most is ezt használták. Több példányt agyonütöttek vele, de volt, amelyiket élve kapták el: előbb leszorították őket, majd befogták. „Etanolba tettem hármat, úgy vittem fel Budapestre. Emellett az egyesület is kért egyet” – tette hozzá.
Pánikra nincs ok
Vas Zoltán biológus, a Magyar Természettudományi Múzeum főmuzeológusa szerint az ázsiai lódarazsat 2004-ben hurcolták be Franciaországba, azóta folyamatosan terjeszkedik Európában. Évről évre közeledett Magyarország felé.
Pánikra azonban nincs ok: ez a faj valamivel kisebb termetű (2,5–3 centiméter), mint a nálunk élő európai lódarázs, és nem agresszívabb, mint az őshonos társas darázsfajaink. Lakossági, közegészségügyi szempontból lényegi különbséget nem fog okozni.
„Sajnos azonban az ázsiai lódarázs előszeretettel vadászik házi méhekre, így a szükségtelen félelem és félelemkeltés helyett szorítsunk inkább a hazai méhészeknek, hogy a faj megjelenése minél kevesebb kárt okozzon nekik és a beporzó rovaroknak ” – írta a biológus a múzeum Facebookján. A bejegyzés szerint fontos, hogy a híradásokban az ázsiai lódarazsat ne keverjék össze az óriás lódarázzsal, ami szintén Ázsiában él, és tényleg hatalmas (akár 5–6 centiméter), de sosem telepedett meg Európában.
Most tehát a legfontosabb feladat az ázsiai lódarázs fészkének megtalálása a Győr-Moson-Sopron megyei Kimlénél. Ebben segítenének a környékbeli méhészek, de ez Varga Tamás Imre szerint az elképzeltnél sokkal nehezebb feladat. Ha ugyanis észreveszik a rovart, hiába futnának utána egy darabig, a Mosoni-Duna keresztezi az útjukat, és nagyon gyorsan kellene úszniuk ahhoz, hogy a folyó felett is tartsák vele a tempót. Ráadásul nádas és ártéri erdők is nehezítik a beazonosítást.
Emiatt külföldi mintát követve abban gondolkodnak, hogy egy élve elfogott példányra rovarjelölő csipet tesznek, majd a jelet követve találnák meg a fészket. Ígéretet is kaptak az országos egyesülettől, hogy segítik ennek beszerzését.
A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.