„Elfáradtam” – mondta a falusi háziorvos fél éve, azóta se jelentkezett senki a helyére

Manapság a települési önkormányzatok vezetőinek van egy rémálmuk, ami úgy indul, hogy a körzet háziorvosa fáradtságról panaszkodik, távozáson töri a fejét. Mert ha ő a fejét töri, akkor mindenki törni fogja hamarosan, manapság az egyik legnagyobb kihívás vidéki körzetbe háziorvost találni.

A Győrtől észak felé sorakozó alsó-szigetközi falvak jelentik erre a legújabb példát: szinte egy időben távozik a felnőtt háziorvos és a házi gyermekorvos.

Ez azt jelenti, hogy öt település 2400 gyereke marad állandó doktor nélkül, és teljes volt a kilátástalanság egészen mostanáig, mert pár napja legalább helyettesítők alkalmazásával tudták áthidalni a nehézséget – mondta a győrújfalui polgármester. Csakhogy ez az állapot ideig-óráig tartható, és pluszköltséggel is jár, miközben már eddig is százezreket voltak kénytelenek az ablakon kidobni hirdetésre. Senki nem akarja betölteni a lakással, kedvezményekkel járó gyermekorvosi praxist.

Úgy kezdődött, hogy rengeteg volt a beköltöző

Ha nem is annyira egységesen kedvező a nyugati régió helyzete, mint amilyennek az ország számos részéből nézve tűnik, az Alsó-Szigetköz nagy részét tényleg irigyelni lehet. Lakossága egyre fiatalodik és gyarapodik, a folyamat a válság után pörgött fel igazán, de már a kilencvenes évek végén elkezdődött, amikor hirtelen egekbe szöktek a nagyvárosi ingatlanárak. Akkor sokan felfedezték az akkor még olcsó telket kínáló Győrújfalut a Mosoni-Duna partján: öt percre Győrtől. A számok nyelvén ez így fest:

Győrújfalun

• 1986-ban 996-an laktak,
• 1997-ben 1047-en,
• 2007-ben 1255-en,
• 2010-ben 1424-en,
• ma a lélekszám 2500 fölött jár.

A vonzerő aztán faluról falura terjedt tovább a szigetközi főút mentén, és pár év alatt kedveltté tette Győrzámoly, Győrladamér, Dunaszeg telkeit is. Az ötödik a Dunaszeg melletti zsákfalu, Dunaszentpál, ez az áldásokon kevésbé osztozik, az orvosproblémában annál inkább.

Megháromszorozódott a gyerekek száma

Mivel a beköltözők nagy része fiatal, a gyerekek arányának növekedése a fenti számsornál is látványosabb. A Telex megkeresésére a távozó gyermekorvos, dr. Kelemen Ágnes ezt így érzékeltette:

„Amikor 2010-ben átvettem a praxist, 850 tajkártya tartozott hozzám. Most ez a szám 2300-nál tart.”

Az orvos nem kívánt bővebben nyilatkozni, annyit mondott:

„Elfáradtam.”

Kelemen doktornőnek egyébként négy éve van még hátra a nyugdíjig, és állítása szerint nyolc éve nem volt szabadságon. Végül elárulta azt is: nem hagyja el a hivatását, iskolaorvosként fog dolgozni.

Győrújfalu, Győrzámoly, Győrladamér, Dunaszeg és Dunaszentpál önkormányzata mindezt megértéssel fogadta, a családok szerették a szigetközi gyerekek „Ági nénijét”, de a kétségbeesés ettől csak még nagyobbra nőtt tavaly év elején, amikor döntéséről értesítette a településeket.

Szeptembertől pedig nincs állandó gyermekorvosa ennek az öt falunak, a két helyettesítő orvos győri, négy faluban rendel, a kis lélekszámú Dunaszentpál lakóinak át kell utazni a szomszédba – derül ki Nagy Imre Attila, Győrújfalu polgármesterének szavaiból.

Mindent adunk, csak legyél nálunk orvos!

Már egymillió forintra rúg az említett hirdetésekre költött összeg, de komolyabb érdeklődő nem akadt néhány telefonálón kívül. Ráadásul a hirdetési dömpinget folytatni kell, mert csupán időt nyertek, és nem is túl olcsó a jelenlegi helyzet, mert az ellátottak után járó kvóta nem fedezi a helyettesítést. Falvanként ez most havi százötvenezer forintba kerül.

Aztán fél év múlva kiderül, hogy tartós marad-e az átmenetinek hitt állapot, vagy lesz állandó betöltője a szigetközi állásnak.

Hat hónap után azért húzhatunk vonalat – fejti ki a polgármester –, mert jelenleg bárki is érdeklődne a praxis iránt, annak az eddigi orvostól kellene megvásárolni a praxisjogot. Ez pedig jó eséllyel még akkor is gátja a megállapodásnak, ha a betöltetlen állásra jelentkező doktor elvben legfeljebb 4 millió forintos állami támogatásra pályázhat. Ám ha a mostani orvos fél évig nem értékesíti a praxist, akkor az önkormányzat azt átadhatja másnak, és ezzel az új jelentkező nemcsak papíron lenne beljebb, hanem anyagi szempontból is, mert az önkormányzat ingyen adná az orvosi praxist.

Mellé pedig persze mindent, amit tud: a lakást, a benzint, a telefont, az internetet, csak jöjjön valaki orvosnak Győrújfalura, Győrzámolyra, Győrladamérra, Dunaszegre és Dunaszentpálra.

Megvizsgáljuk a kérdést, 2028-ig jelentkezünk

A polgármester bevallotta: azt azért nem gondolták, hogy ennyire nem lesz kapós az állás. A fejlettség – amire reményeiket részben alapozták – egyben a hátulütő is, hiszen a praxis amiatt nőhette ki magát. Kelemen doktornő elmondta a Telexnek: bízott benne, hogy az önkormányzatok törekvései sikerre vezetnek a praxisjogok megosztásával kapcsolatban, de a jelenlegi hazai gyakorlat éppen az ellenkező irányba mutat, vagyis a praxisösszevonások felé. Így nem sok esélyt láthatott arra, hogy idővel könnyebb lesz a helyzet.

Mert a polgármesterek már a Covid-időszak alatt is tanácskoztak arról, hogy ezt a Mosoni-Duna menti öt települést meg kellene osztani, és a testületek az új módozatot el is fogadták. Megállapodtak abban, hogy a gyermekorvost illetően egy helyett két praxiskódra kérnek engedélyt, a felnőttek esetében pedig – mivel ma mindössze két orvos látja el az öt település felnőttjeit – a két praxist ötfelé osztanák.

A kérdés azonban nem ők döntik el, és ez az illetékes Országos Kórházi Főigazgatóságnál (Okfő) elakadt – számol be róla a településvezető.

Győrújfalu idén januárban küldte véleményezésre rendelettervezetét az egészségügyi alapellátási körzetek módosításáról, és pár nap múlva egy olyan választ kapott, hogy azt a Mosoni-Duna mentén még sokáig emlegetni fogják. Az Okfő biztosította levelében a polgármestert, hogy megvizsgálják a kérdést, és az általuk citált rendelet értelmében 2028. (!) január elsejéig jelzik, ha ezzel kapcsolatban döntés születik.

Szó szerint is idézzük a bikkfanyelv kedvelőinek:

„A háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet 17/C § értelmében az Eatv. 21. §-a szerinti időpont 2028. január 1., így amennyiben ezen határidőn belül a megkeresésben foglalt alapellátási körzetek kapcsán ilyen irányú döntés születik, úgy az OKFŐ kijelölésre kerülő szervezeti egysége az illetékes önkormányzat és az érintett egészségügyi szolgáltatók irányába megkereséssel fog élni.”

Mindig oda utazunk a gyerekkel, ahol rendel az orvos

Mindezt aligha tekinthették az Alsó-Szigetközben biztatásnak, vagyis marad a mostani helyet, amiből az egyébként anyagilag érdekelt orvosnak és betegnek egyaránt elege lett.

„Az, hogy a felnőtt háziorvos egy háromezer lelkes településen heti kétszer két órát rendel, az finoman szólva vicc, nem finoman szólva meg egyszerűen botrány” – fogalmaz a polgármester.

Így a felnőttek, a gyerekek egyaránt – ahogy nyilván az ország számtalan településén – ahhoz szoktak, hogy mindig utaznak. Egy helyi anyuka azt mondta: a környék valamennyi településén ültek már gyerekükkel a rendelőben.

Megszólítottuk a tizenegy éves fiával, Ábrahám Ali Olivérrel érkező édesanyát az orvosi váróban. Ábrahám Rolandné szerint is túl rövidek a rendelési idők, és szinte teljesen mindegy, hogy az ember hol lakik, mert ha a gyerek beteg, akkor oda mennek, ahol az orvos rendel.

„Ha átmegyünk Győrladamérra és azt látjuk, hogy ott nagyon sokan vannak, akkor visszajövünk Győrújfalura, várunk és végül megpróbálunk megint a ladaméri rendelés végére bejutni négy kilométerrel odébb – avatja be a városban élőket a mindennapokba.

Ami pedig a felnőtt betegeket illet: aki Győrújfalun a település saját rendelője felé igyekszik, arról mindenki messziről tudja, hogy nagyon beteg lehet, mert kisebb panaszokkal a helyiek eleve átutaznak a szomszédos Győrzámolyra. Ugyanis ott heti 16 órát rendel a felnőtt háziorvos, náluk meg csak 4-et.

Átadták a modern rendelőt, akkor mondott fel az orvos

Mindehhez Győrújfalun egy ironikus helyzetet is rendelt az élet: szinte még vadonatúj a 200 millió forintból épült új rendelő, külön fertőzőbeteg-bejárattal, nagyobb várótermekkel, orvosi és védőnői rendelőkkel.

A TOP-os támogatásból épült intézményre már igen nagy szükség volt, így lett a sors fintora, ahogy a polgármester szavaiból is kiderül:

„Körülbelül fél éve adtuk át, és fél éve jelezte távozási szándékát a doktornő.”

A térség példája persze nem egyedi. Csak Győr környékén körbetekintve ott a szintén egyre népszerűbb lakóhelyként ismert Pannonhalma, ahol a régi doktornő egy ledolgozott élet után nem tud nyugdíjba vonulni.

És azt is tudjuk, hogy vidéken a legtöbb helyen szülőnek és gyermekének ugyanaz az orvosa, az Alsó-Szigetközből távozó Kelemen doktornő valójában az egyetlen gyermekorvos volt a Szigetközben Győr és Mosonmagyaróvár között.

Erről Juhász József, a közép-szigetközi Hédervár polgármestere kérdésünkre elmondta: hozzájuk csak havonta egyszer jön gyermekorvos Mosonmagyaróvárról, hogy prevenciós rendelést tartson és tanácsokkal szolgáljon. A beteg gyerekeket viszont a felnőttorvos, dr. Zsilavi Fábián vizsgálja meg. Persze másképp is fest a kérdés ott, ahol kevesebb a gyerek, és mi tagadás, igen elégedettek Héderváron a díszpolgárrá avatott doktor úrral, aki nyolcvanhárom esztendős, és azt ígérte, hogy időben szól, ha nyugdíjba készül.