Schmidt Mária: A fasizmus, a nácizmus és a kommunizmus baloldali, szocialista ideológia

Nevezzük a dolgokat a nevükön: Magyarországon nem szocializmus, hanem kommunizmus volt, az áldozatok emléke pedig megköveteli a tiszta, világos beszédet és a megalkuvás nélküli fellépést a kommunizmus és a nácizmus ellen is – fogalmazott Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, a Fidesz egyik fő ideológusa a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen az MTI beszámolója szerint.

Schmidt Mária azt tapasztalja, hogy az utóbbi években „egyre nagyobb erővel kísérleteznek (...), hogy elválasszák egymástól a kommunista és a náci ideológiát, mintha ennek a két aljas világnézetnek semmi köze nem lenne egymáshoz, mintha külön sarjadtak volna, külön utakon jártak volna, és különbözne a természetük”.

Holott – folytatta –

„a fasizmus, a nácizmus és a kommunizmus baloldali, szocialista ideológia”, „kéz a kézben jártak és járnak, számíthattak és számítanak egymásra, egymásból építkeztek és építkeznek”.

A Terror Háza főigazgatója szerint csakis az emlékezés és az emlékeztetés óv meg bennünket attól, hogy újra diktatúrák és diktátorok uralma alá kerüljünk. „Ne törődjünk bele abba, hogy egyesek különbséget tesznek hóhér és hóhér között, ne engedjük, hogy akik csak az egyiktől szenvedtek, felmentést adjanak a kommunista hóhéroknak” – fogalmazott.

Schmidt azt mondta, hogy nyugaton Marxnak és Leninnek állítanak szobrot, ezzel pedig a nyugatiak „magukat akarják győztessé tenni, minket pedig vesztessé”, valamint meg akarnak „fosztani bennünket a kommunizmus felett aratott diadaltól”. Szerinte azonban ezzel azt is ellehetetlenítik, hogy közös erkölcsi alapra épülő jövőben gondolkodhassunk velük. A NER fő történésze arra nem tért ki beszédében, hogy Marxnak Moszkvában is van a mai napig szobra, mint ahogy azt sem említette meg, hogy az oroszok által megszállt ukrán területeken Lenin-szobrokat állítanak szovjet zászlókkal.

Ehelyett arról beszélt, hogy egy „nyelvpolitikai trükkel” akarják a kommunizmus eszméjét tehermentesíteni, amikor átnevezik szocializmusnak. Ezzel azt sugallják, hogy a kommunizmus egy jobb, igazságosabb világot akart, de csak a szocializmus valósult meg belőle, amely azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Érdekes, hogy a nácizmussal kapcsolatban ilyen nyelvpolitikai megkülönböztetés fel sem merül – jegyezte meg Schmidt, hozzátéve: a „fedőnevek” azonban nem téveszthetik meg azokat, akik a kommunizmusban éltek, mert ők pontosan tudták, hogy a kommunisták uralkodnak felettük.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára is arról beszélt, hogy nincs nagy különbség a nácizmus és a kommunizmus között, hiszen mindkettő a kereszténységet és a polgári demokráciát tagadta, ezért indokoltnak tartja a közös emléknapot a két diktatúra áldozatainak.

A két rendszerben az államtitkár szerint közös a vagyonelkobzás, az ellehetetlenítés, a politikai perek, a munkatáborok és a vallásellenesség is, a két ideológiához azonban a mai napig kettős mérce kapcsolódik. Európa nyugati felén még mindig nem teljesen értik, mire is emlékezünk augusztus 23-án – mondta Rétvári. Szerinte ezt bizonyítja, hogy az Európai Bizottság az emléknaphoz kapcsolódó közleményében az orosz–ukrán háború folytatására biztat, márpedig az áldozatok emléknapján „arról beszélni, hogy minél több áldozata legyen egy háborúnak, azt mutatja, hogy nem értették meg, miről szól ez a nap”.

„Ha az Isten, haza és család hármasa az iránytű, amelyet követünk, akkor nem tévedünk el semmilyen szélsőség irányába, és megóvjuk nemzetünket a diktatúráktól és a szabadság elvesztésétől” – fogalmazott a KDNP-s politikus.

A totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapját magyar–lengyel–litván kezdeményezésre augusztus 23-án tartják, arra emlékezve, hogy 1939-ben ezen a napon írták alá a Molotov–Ribbentrop-paktumot.