Esztergomnál már elkezdődött a dunavirágzás
2023. augusztus 16. – 10:45
A Duna esztergomi szakaszán már elkezdődött a dunavirágok tömeges násza – írja a Sokszínű Vidék. A kérészrajzásról Dávid Balázs, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság esztergomi gátőre videót is készített.
Ahogy azt korábban megírtuk, hamarosan Budapesten is turistalátványosság lehet a kérészek halálos nászából, ugyanis augusztus elején az Árpád hídra is felszerelték azt a hungarikumnak is tekinthető, különleges fénysorompót, aminek köszönhetően a fővárosban is nőhet a védett dunavirágok egyedszáma, látványosabbá válhat a rajzásuk.
Takács Noémi, a főváros tájépítészeti osztály Természetvédelmi Csoportjának vezetője a Telex kérdésére elmondta, kedden este Budapesten még nem volt nyoma a dunavirágzásnak. A szakemberek egyelőre nem tudják megjósolni, hogy mikor kezdődhet el a fővárosban is a rajzás,
„mindenki figyeli a Duna fentebbi szakaszait. Amikor a tahitótfalui Tildy Zoltán hídnál megjelenik, akkor lehet számítani rá, hogy Budapesten is lassan elindul”.
A szakemberek szeretnének a Dunán egy előrejelző monitoringrendszert
kifejleszteni, mivel jelenleg csak megfigyelésen és riadóláncon alapul a rajzás idejének megjóslása. A dunavirágok ugyanis nem mindig ugyanakkor
rajzanak, a folyamat július második felétől egészen augusztus végéig bármikor beindulhat. A rajzás általában 10-14 napon keresztül minden este megtörténik, ha nem esik az eső. A monitoringrendszer nemcsak abban segíthetne, hogy a kutatók jobban fel tudjanak készülni a jelenség tanulmányozására, hanem abban is, hogy mikor kell a fénysorompókat fel- és lekapcsolni.
Mi az a dunavirág?
A kutatók több mint negyven év után először 2012-ben figyelték meg a dunavirágok tömegrajzását újra a Dunán. Azelőtt utoljára a hatvanas évek végén látták a fehér kérésznek is nevezett dunavirágokat (Ephoron virgo), amik jóval kisebbek, mint a tiszavirágok (mindössze 3 centisek), nem díszesek, hanem fehérek, és az élettartamuk is rövidebb (a tiszavirág lárvája három évig, míg a dunavirágé egy évig fejlődik). A dunavirágok azonban a korszerűtlen szennyvíztisztítás és a kedvezőtlen táplálékviszonyok miatt azután évtizedekre szinte teljesen eltűntek a Dunáról.
2012 augusztusának végén aztán kisebb csodával ért fel, amikor tucatjával érkeztek a lakossági bejelentések arról, hogy az Árpád hídnál százezernyi kérész rajzik. Akkor még azt hitték a kutatók, hogy ez csak egyszeri esemény volt, de egy év múlva és azóta is rendszeresen megismétlődik a jelenség.
Mivel ez a rovar nagyon érzékeny a víz tisztaságára – csak tiszta, oxigéndús vízben tud kifejlődni –, így a visszatérésük ökológiai jelzés volt arra, hogy a modern szennyvíztisztító berendezések beváltak, és a Duna vize egészséges mértékben megtisztult.
Ha szeretne még többet megtudni a dunavirágokról, akkor nézze meg a Filmdzsungel Stúdió gyönyörű természetfilmjét, A dunavirág mentőakciót:
