Mindössze tíz ember ment kémiatanár szakra az egész országban

Miközben a kormány szerint az elmúlt hat évben idén jelentkeztek a legtöbben pedagógusképzésre és lesz bőven utánpótlás, az ország legnagyobb tanárképzőjén, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Tanárképző Központjában, az ötéves osztatlan tanárképzés keretében mindössze 5 új hallgatót sikerült felvenni kémiatanár szakra valamilyen szakpárosításban – írja a Népszava a felvi.hu adataira hivatkozva. Kémia-matek szakra egy, kémia-magyar szakra szintén egy, biológia-kémia szakra három ember nyert felvételt.

Más természettudományos tantárgyak sem voltak sokkal népszerűbbek az ELTE-n: biológiatanárnak 42-en tanulhatnak tovább valamilyen szakpárosításban, matektanárnak 41-en, fizikatanárnak pedig 12-en.

A Debreceni Egyetemen (DE) leginkább csak az angollal párosítva lehet természettudományos tanárnak tanulni: összesen 65-en jutottak be angolos szakra, közülük angol–biológia szakra 1, angol–földrajz szakra 5, angol–matek szakra 4, illetve magyar–matek szakra 1 fő nyert felvételt, míg angol–fizika és angol–kémia szakra senkit nem vettek fel. A DE-en egyébként a tanárnak készülők közül a legtöbben angol–történelem (17) és magyar–történelem (15) szakokon tanulnak tovább.

A Szegedi Tudományegyetemen is az angol tarolt (55), közülük 3-an készülnek angol–biológia, 2-en angol–földrajz tanárnak. Angol–matek szakra senkit nem vettek fel, magyar-matek szakra 1 főt, kémiatanári képzést pedig meg sem hirdettek. A legtöbben itt is angol–történelem (15 fő) és angol–magyar (12 fő) tanári képzésre jutottak be.

A Pécsi Tudományegyetemen szintén az angol tanári szakok domináltak, 72 embert vettek fel. Közülük angol–biológia szakra 4-en, angol–matekra 3-an jutottak be, angol–fizikára és angol–kémiára pedig senkit nem vettek fel. Biológia–etika szakon 1, biológia–magyar szakon 2, biológia–német szakon 1 ember tanulhat tovább. Több szakpárosításban indítottak külön fizika- és kémiatanári szakokat, de ezekre még csak nem is jelentkezett senki. A legtöbb tanárnak készülő hallgatót magyar–történelem (19 fő) és angol–magyar (14 fő) szakpárokra vették fel.

Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen 2 diák tanulhat tovább angol–biológia, 2 angol–matek szakon, az angol–fizika és az angol–kémia senkit nem vonzott, az osztatlan tanári képzésben a legtöbb hallgatót (8) pedig az etika–történelemtanár szakra vették fel.

A Miskolci Egyetemen 11-en tanulnak tovább földrajz–történelem tanári szakon, fizika, kémia, biológia tanári képzés nem indul. Itt a legtöbb tanárszakos hallgatót (20) magyar–történelem szakra vették fel.

A Nyíregyházi Egyetemen matek–történelem szakpárra 4 fő jutott be, kémia, biológia és földrajz szakokra pedig senki. A legtöbb hallgatót (8) magyar–történelem szakra vették fel az osztatlan tanári képzésben.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen semmilyen szakpárosításban nem hirdettek meg természettudományos tanári képzést.

Mindebből a Népszava szerint jól látszik, hogy az ötéves osztatlan tanári képzésen belül rendkívül alacsony azoknak a tanárjelölteknek a száma, akik természettudományos tantárgyakat oktathatnak majd, ha egyáltalán lediplomáznak vagy tanári pályára állnak. Nem véletlen, hogy a kormány az új pedagógustörvény végrehajtási rendeletében már arra is lehetőséget adna, hogy 5 évig olyanokat is lehessen tanárként foglalkoztatni, akiknek nincs pedagógus végzettségük, de valamilyen természettudományos diplomával rendelkeznek.