KSH: Júniusban 3,8 százalékkal csökkent az ipari termelés

Júniusban az ipari termelés volumene 3,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 6,1 százalékkal csökkent. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás májushoz mérten 0,9 százalékkal mérséklődött – jelentette pénteken első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az MTI szerint.

A termelés csökkenéséhez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult. A termelés volumene ezek közül leginkább a járműgyártásban nőtt, jelentősen bővült a villamos berendezés gyártásában is, viszont a számítógép, elektronikai, optikai termék, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában visszaesett.

A termelés az év első hat hónapjában 4,8 százalékkal kisebb volt, mint 2022 azonos időszakában.

Az ipari termelés júniusi részletes adatait augusztus 15-én közli majd második becslése alapján a KSH.

Az ipar gyengélkedése gazdaságilag azért kényes, mert a második negyedév gyenge adatai azt valószínűsítik, hogy a második negyedévben sem tudott kijönni a magyar gazdaság a recesszióból, írja a 444. Ez már csak azért is érdekes, mert Orbán Viktor tavasszal a kereskedelmi és iparkamara gazdasági évnyitóján azt mondta: olyan gazdasági stratégiát lát szükségesnek, amiben ipari fókuszú marad a gazdaság, a manufakturális szektor marad a hazai gazdaság kulcsa, hiszen mi, magyarok ehhez értünk.

A kiskereskedelem forgalmának volumene – jelentős bázishatás mellett – a nyers adat szerint 7,8, naptárhatástól megtisztítva szintén csökkent az előző év azonos időszakához képest, méghozzá 8,3 százalékkal. A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene viszont 0,7 százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest.

Az élelmiszer- és élelmiszerjellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 4,8 százalékkal kisebb lett az egy évvel korábbinál, ami január óta a legjobb adat, igaz, az élelmiszer-infláció még csaknem 30 százalékos volt még júniusban is, írja a 444. Az élelmiszer-kiskereskedelem 75 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 5,2 százalékkal, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 4,2 százalékkal mérséklődött.

A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 4,3 százalékkal csökkent.

Az eladások volumene a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 4,0 százalékkal nőtt,

a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben lényegében nem változott, míg a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 2,9, a használtcikk-üzletekben 5,3, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 11, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 12 százalékkal kisebb lett.

Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 7,7 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 4,5 százalékkal csökkent.

Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 24,2 százalékkal elmaradt az előző év azonos havitól, ezzel itt érzékelhető a leglátványosabb romlás.

A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 6,9 százalékkal mérséklődtek.

Az országos kiskereskedelem forgalma júniusban folyó áron 1560 milliárd forintot ért el.

Az országos kiskereskedelmi forgalom 49 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 35 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.

Január–júniusban a kiskereskedelem forgalmának volumene naptárhatástól megtisztítva 10,3 százalékkal kisebb lett az előző év azonos időszakához képest. A júniusi visszaesés nem erős ahhoz képest, hogy február óta a havi csökkenés mindig meghaladta a 10 százalékot. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 7,5, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 8,0, az üzemanyag-kiskereskedelemben 22 százalékkal visszaesett az értékesítés volumene.