Legalább a strucc jól érzi magát az egyre gyakoribb nyári hőségben az alföldi homokon

Az első közeli találkozáskor kissé meghökkentő a strucckakas mérete, hiszen magasabb az embernél, ráadásul kitartóan és rezzenéstelen tekintettel figyeli, mi történik körülötte. A kakas a karámon belül lépkedve, úgy két méter távolságban követi a kerítés mellett sétálókat. Nem támad, de figyelmeztetően sziszeg, ettől az az érzésünk támad, hogy elég egy rossz mozdulat, és odavág a csőrével egy nagyot.

Szerencsére semmi ilyesmi nem történt, amikor meglátogattuk Nagy Sándor strucctenyésztő Kiskunhalas szélén lévő tanyáját, ahol a gazda 45 felnőtt struccot tart. A telepen járva feltűnő, hogy ez az állat milyen tiszta, a nyári hőségben is teljesen szagtalan, és nem is zajos.

Nagy Sándor szerint egyáltalán nem kell félni a struccoktól. Bár eleinte nehéz felfogni, hogy a ma élő madarak között a legnagyobb testű ilyen magas, de nem veszélyes a gondozójára, megszokja az ember közelségét. Nagy 27 éve tenyészt struccot, ez alatt egyszer, az első évben rúgta meg egy kakas, mert a férfi rossz helyre állt, ami kellemetlen, hiszen az állatnak erős, vastag karma van. Ez megfelelő óvatossággal elkerülhető.

„Előrefelé rúg, és mind a két lábával tud, akár pillanatok alatt, nagyon gyorsan. De a strucc prédaállat, nem oroszlán; a helyét, a tojását, a tyúkot védheti, viszont ha olyan van, ami nem megszokott neki, inkább elszalad.”

A kakasok súlya elérheti a 150 kilót is, a magassága pedig a 3 métert. Az állat tehát gyorsan menekül, ha veszélyt érez, ezért arra vigyázni kell, hogy ne riadjon meg, ugyanis a fejvesztett, akár a 70 km/óra sebességet is elérő rohanás közben megsérülhet.

Meg kellett keresni a lehetőségeket

Nagy Sándor azért kezdett ebbe a vállalkozásba, mert előtte autókkal foglalkozott, ahhoz sokat kellett utazni, és az akkori barátnője szerette volna, hogy többet legyen otthon. Mezőgazdasági technikumot végzett, ezért a gazdálkodás kézenfekvő volt, az afrikai madarakat pedig azért választotta, mert a strucc különleges, nálunk ritka állat volt. A nagyszülei csirkéket és malacokat is tartottak, amikor az unoka elkezdte a vállalkozását, és az idősebbek nem nagyon hittek benne, hogy érdemes az afrikai madarakat tenyészteni.

Először Ausztriából hozott strucctojást.

„A nagyon drágán megvett első tizenhat darabból csak egyetlenegy tojás kelt ki. Erre azt mondták, hogy nem értünk hozzá, igazuk is volt, nem értettünk hozzá.”

Ő azonban nem adta fel, újabb tojásokat és madarakat vásárolt, megszerezte a leginkább szükséges alapismereteket, majd a gyakorlatban tanulta meg a strucctartást. Az elején sok pénzt kellett beletenni, és sok időt rááldozni, de három év után már az addigi nehézségek ellenére is jövedelmező lett a struccok tartása. Nagy a Kiskunhalas melletti tanyáján jelenleg 15 külön, háromfős családban tartja a felnőtt madarait, ezek a tenyészállatok. Egy régi kertes házban van az a telep, ahol a tojásokat egy erre a célra készített berendezéssel keltetik.

A strucc-családoknak elkerített karámok területe egyenként közel 600 négyzetméter, mert a nagy testű állatnak kell a tér, a mozgási lehetőség.

A strucctyúk kétéves korától kezd el tojni, a kakas pedig háromévesen válik ivaréretté. A tyúk minden évben tavasztól őszig tojik, általában kétnaponta ad egy tojást, de előfordulnak egy-kéthetes szünetek. A kakas védi a területét és a családját, ezért a tojásokat csellel kell begyűjteni: ennivalóval vagy mással elvonják a madár figyelmét, amíg a tojást kihozzák a karámból.

Jó körülmények között a strucc folyamatosan szaporodik

A hazai tenyészetekben háromféle struccot különböztetnek meg: a fekete, a kék és a vörös nyakút, nálunk leginkább az afrikai fekete nyakú fajta terjedt el. A nagy madarak a magyarországi körülmények között is jól érzik magukat, a Dél-Alföld, ha még nem is sivatag, de szinte ideális hely nekik. A napsütést, a meleget nagyon kedvelik, és a fészket, amelybe a tojást rakják, a homokba ássák.

„Ez a homok nagyon tetszik nekik, ebben tudnak fürdeni, azt szeretik.”

A csapadék ellen védő tetővel télen is tarthatók nálunk a szabadban, ennek az lehet a magyarázata, hogy eredeti élőhelyükön elég nagy hőingadozást kell elviselniük, így a hideghez is hozzáedződnek. A kicsiket 3-4 hónapos korukig meleg helyen kell tartani, azután már bármilyen időjárás esetén lehetnek a szabadban.

A másik gazdasági előnye, hogy megfelelő táplálás mellett a struccnak gyakorlatilag nincsenek betegségei, az immunrendszere remekül működik, megvédi mindentől. Arra vigyázni kell, hogy ne kapjon be valami rozsdás drótot vagy szöget, ami néhol lehet a földben, mert az ártana neki, tehát előzőleg át kell gereblyézni a helyét.

A gazdaságban a tojásokat lámpával átvilágítva ellenőrzik, tartalmaznak-e utódot. Amelyikben kiscsibe lesz, azt kikeltetik, amelyikben pedig nem, abból akár rántotta is készülhet. Egy átlagosan másfél kiló súlyú strucctojás 20-25 tyúktojásnak felel meg.

Egy tojásnak 40-45 napi keltetés kell, amíg a csibe előbújik belőle.

Nagy Sándor évente ötszáz és ezer közötti számú növendék struccot keltet ki és ad el, továbbá hozott tojásokat is keltet a telepén.

Mint a gazdasága honlapján látható, a legfiatalabb növendék madarak ára 20 ezer forintnál kezdődik, emellett tojást és nagyobb madarakat is lehet venni, utóbbiakat többféle életkorban is. A Telex kérdésére Nagy azt mondta, hogy a csibék 90 százalékát itthoni vevők viszik el.

A Facebookon van olyan magyar csoport, amelynek strucc- és emutenyésztők, -kedvelők a tagjai, majdnem hat és fél ezren vannak. Nagy Sándor oldalának pedig ezer kedvelője van. Szerinte sok érdeklődőnek tetszenek struccok, de egész Magyarországon csak 4-5 nagyobb, az övéhez hasonló méretű gazdaság van, ahol évek óta foglalkoznak velük. Ezzel szemben 5-7 ezerre becsüli a nálunk élő nagy madarak számát, ez tíz éve is ennyi lehetett. Ez azt jelentheti, hogy vannak, akik csak hobbiszinten tartanak néhány madarat, de nem tenyésztik. Az is előfordult, hogy valaki megpróbálta, de az első nehézségek hatására abbahagyta a strucctartást.

Drága és keresett a strucchús

A strucc vágósúlya 90–120 kiló között van, ezt egyéves kora körül éri el. Nagy Sándor az egyik hazai, vadakat is feldolgozó, szabványos vágóhídra adja be az állatokat, ott bérmunkában levágják. A húst szintén bérmunkában szállítják ki, majd a nyugat-európai országok nagykereskedői közvetlenül tőle, a tenyésztőtől veszik meg. Nyugatra élő madarakat is visz.

A húsnak olyan ára van, hogy itthon nem nagyon lehet eladni.

A táplálkozási szakértők szerint a strucc húsának fogyasztása egészséges az embernek, alacsony a zsírtartalma, és a fehérje mellett sok olyan nyomelemet tartalmaz, amire a testünknek szüksége van. Emiatt igen keresett élelmiszer: Németországban a filének átszámítva bőven 20 ezer forint felett van a kilónkénti felvásárlási ára, a boltokban pedig még drágább a fogyasztóknak. Az eladás útjait eleinte nem volt könnyű megtalálni, hiszen, amikor Nagy Sándor kezdte, akkor még kevesebben foglalkoztak struccok tartásával, de sikerült kapcsolatot kialakítani a külföldi felvásárlókkal, és ez már jól működik.

A struccnak a tolla is keresett termék, sőt a már üres, kifújt tojás héja is felhasználható. A struccbőrt felső kategóriás autókban is alkalmazzák kárpitozásnak.

Bár nagy testű állatok, nem fogyasztanak rengeteg eleséget. Többféle terményből összeállított takarmányt kapnak: felerészt aprított, friss lucernát, hozzá gabonát, például búzát vagy zabot és borsót, valamint tápot, időnként vitaminokkal dúsítva. Mindebből egy felnőtt állat 1,5–2,5 kilót eszik meg naponta, és persze vízre is szüksége van.

„Nagy kaland volt ez, a nulláról elkezdve ilyen szintre eljutni a struccok tartásával.”

Nagy Sándor elégedett a majdnem három évtizede folytatott strucctenyésztés eredményeivel. Fontos a megfelelő hely, és minél több takarmányt meg tud termeszteni a saját földjén a gazda, annál nyereségesebb az állattartás.

A levágott struccnál a legjobb esetben a tolla és a bőre eladása fedezi a költségeket, a többi pedig már tiszta hasznot jelent. A strucctartásra nincsenek állami mezőgazdasági támogatások, kivéve a fiatal gazdák által pályázható lehetőségeket. Nagy Sándor szerint így is érdemes az afrikai madarakat tenyészteni, ugyanakkor öt évnél rövidebb időtávra senkinek nem javasolja, hogy belekezdjen. Ehhez is, mint minden más vállalkozáshoz, kell a kitartás és a szorgalom.