Orbán szerint neki az a sorsa, hogy értse, mi történik, és elmagyarázza az embereknek, mit kell tenni

A közönség kérdéseiből az egyik így hangzott:

„Mennyire nehéz nap mint nap a legnagyobb árral szembemenni a hazáért, értünk, magyarokért? Kitartást, mindenért hálásak vagyunk”.

„Köszönöm, jól vagyok”, felelte röviden, majd felhozta, „meglehet, hogy a kérdező valóban arra lehet kíváncsi, hogy vagyok, de lehet, hogy arra, meddig bírom”.

Ezután arról beszélt, szerinte a hatalom őrli az embert, de fontos, hogy a hatalmat jól definiálja az az ember, aki politikával és hatalommal foglalkozik, és tudja, meddig lehet ezeket beengedni. Az ő felfogásában a hatalom a közös cselekvőképesség, ennek pedig szerinte van biblikus alapja: úgy beszélj, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók.

Ha társadalmilag nézi a kérdést, azt látja, hogy számtalan fajta ember van a magyarok között, és ebből a sokszínűségből létrejön egy nagy társadalmi munkamegosztás, abban pedig az a kérdés, hol van a hatalommal foglalkozó emberek helye. Orbán szerint pedig a nemzeti közösségekben „kellenek olyan emberek, akik értik, mi történik, elmagyarázzák az embereknek, mi történik, és segítenek felkészülni a jövőre. Akinek adott talentumot a Jóisten, annak ez a sorsa, és én örülök, hogy nem vagyok sorstalan”.