Egyre kevesebb vízimentőre futja a Balatonon

Két éve folyamatosan csökken a vízimentőt foglalkoztató önkormányzatok és strandok száma – írja a Népszava a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata (VMSZ) statisztikái alapján.

A vízimentők foglalkoztatása a fizetős strandokon kötelező, de bizonyos létszám felett a szabadstrandokon is előírás. A balatoni strandok kétharmadán a szabályok szerint dolgoznia kellene vízimentőnek, de messze nem ekkora lefedettség.

Az elmúlt öt évben a csúcsot 2021 jelentette, akkor 30 település 61 strandján dolgoztak a VMSZ szakemberei, idén viszont csak 24 település rendelte meg szolgáltatásukat 44 strandra.

Egy vízimentő (a VMSZ ajánlata alpján) öt éve 15 ezer forint plusz áfába, vagyis 19 ezer forintba került egy napra, idén a tarifa már 34 ezer plusz áfa, azaz 43 ezer forint. Egyetlen vízimentő a szezonra nagyjából négymillió forintjába (felszerelésekkel, szállással együtt négy és félmillióba) kerülhet a fenntartó önkormányzatnak, de több olyan strand is van, ahol két vízimentőt is alkalmazni kell – ez hiába kötelező, az önkormányzatok semmilyen támogatásra nem számíthatnak, maguknak kell kigazdálkodniuk.

Ez nem mindig sikerül, a balatonfenyvesi nagystrand például júniusban néhány hétre mentő nélkül maradt, az önkormányzat ugyanis nem kapott olyan ajánlatot, amit ki tudtak volna fizetni. Ekkor táblával is figyelmeztették a strandolókat, hogy csak saját felelősségükre használhatják a fürdőhelyet.

Arról, hogy idén a strandolók is elfogytak a Balatonon – ami jelentős bevételkiesést jelent a szolgáltatóknak és az önkormányzatoknak is – ebben a cikkben írtunk bővebben.