Nem volt fakezű a RACE-001 vezetője, de sokan túlbecsülik a képességeiket és így versenyeznek a forgalomban

Nem volt fakezű, jól ismerte az autóját, és rendszeresen járt legális gyorsulási versenyekre, illetve versenypálya-nyíltnapokra a RACE-001 rendszámú Mercedes E63S AMG gazdája a július 1-jén éjjel, az Árpád hídon történt súlyos baleset előtt. A Magyar Gyorsulási Szövetség elnökhelyettese, – és húsz éve legális versenyek szervezésével foglalkozó – Giltner Attila számos futamon találkozott a ritka sportautóval, nyilatkozta reggel az RTL-nek egy interjúban. Bár több helyen ez jelent meg, valójában nem ismerte közelről a gazdáját. Mint lapunknak elmondta, minden olyan közúti baleset, ahol felmerül, hogy két vagy több autó versenyzett egymással, éppen annak a közegnek árt, amely legális kereteket biztosít ennek a valóban veszélyes sportágnak, és az utcai versenyzésért minden résztvevőt súlyos felelősség terhel.

A balesetben az újként 50-60 millió forint értékű Mercedes mellett egy régebbi BMW tört össze, és életét vesztette egy kerékpáros, akit a híd járdáján gázoltak el. A rendőrség bűncselekmény miatt indított nyomozást, hogy rekonstruálja a történteket. Ehhez rengeteg információ áll rendelkezésre, így például a Budapest Közút a Telex kérdésére megerősítette, hogy egy közelben található térfigyelő kamera rögzítette az ütközést, a felvételeket pedig átadták a rendőrségnek.

A vizsgálat részeként igazságügyi gépjárműszakértőt vonnak majd be, aki nemcsak a járművek mozgását rekonstruálja, de a Mercedes fejlett elektronikai rendszerének kiolvasásával megtudhatja azt is, mekkora sebességgel haladt az autó, valamint hogy milyen pozícióban volt a gázpedál és a kormány, amikor kinyíltak a légzsákok. Szintén az eseményadatok megismerése segíthet eldönteni, hogy a sportkocsi vezetője tett-e bármilyen manővert, esetleg fékezett-e, hogy elkerülje az ütközést.

A felsoroltakon felül arra a kérdésre is választ kap majd a szakértő, hogy az interneten terjedő információknak megfelelően, korábban valóban növelték-e az AMG-Mercedes eredeti teljesítményét. Erről nem szerepel bejegyzés a nyilvánosan elérhető Jármű Szolgáltatási Platformon, itt csupán típus-azonos motorcseréről írnak, ugyanakkor, ha az autót nem engedélyezett módon tuningolták, akkor a baleset idején egyáltalán nem közlekedhetett volna a forgalomban.

Giltner Attila szerint érthető, hogy sokakat megrázott a baleset híre, és jelentős az erős autókkal, illetve a gyorsulási versenyekkel kapcsolatos ellenszenv. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a legtöbb fejlett országban tartanak hasonló eseményeket, és a magyarországi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a szervezett futamokon ritkák a súlyos balesetek. Bár ilyenek a tököli versenyek történetében is előfordulnak, de eddig senki nem vesztette még az életét. Legutóbb egy BMW M5 Competition gazdája hibázott és tört össze hat parkoló autót. A hatóságok utólag megállapították, hogy az illető nem tartotta be a házirendet, illetve nem volt ura a szintén több mint hatszáz lóerős autónak, ezért történt a baleset, így neki kell viselnie a felelősséget, meséli Giltner. A BMW gazdája később nyilvánosan bocsánatot kért az alábbi videóban, majd minden összetört autó gazdájának kártérítést fizetett.

A szövetség elnökhelyettese szerint nagyon fontos volna, hogy a rendőrség és a közlekedési hatóság kezdjen érdemi kommunikációba az autós események közönségével. A tököli gyorsulási versenyeken szintén szívesen látnák őket a szervezők, mert a párbeszéd segítene az autós szubkultúra tagjainak megismerni a közlekedési, illetve az autók legális átalakítására vonatkozó szabályokat, és más, a menetbiztonságot befolyásoló összefüggéseket. A bírságolási rendszert úgy alakítaná át az elnökhelyettes, hogy akár milliós összegeket fizettessenek a kirívó szabálysértések elkövetőivel, esetleg átmenetileg foglalják le autóikat, akik viszont ritkán és csak jelentéktelen mértékben sértik meg a közlekedési szabályokat, ne kapjanak súlyos büntetést.

Nemcsak a RACE-001 rendszámú Mercedes volt állandó látogatója az évente hat alkalommal megrendezett tököli futamoknak, de Giltner szerint az esetenként 100-150 résztvevő közt nagyon sok a visszajáró szereplő. Sokan valamilyen régi, olcsó tucatautót engedhetnek csak meg maguknak, mások enyhén tuningolt típusokkal állnak rajthoz, és persze gyakorta látni a rajtvonalon az Árpád hídon összetört AMG-hez hasonló sok tízmilliós sportautókat is. Az elnökhelyettes szerint nem az autókkal és nem is feltétlenül a gazdáikkal van gond, hanem azokkal, akik képtelenek a zárt helyszíneken levezetni a bennük lévő feszültséget, ehelyett minden alkalmat megragadnak erre a városban is.

Aki nem tartja be a rendezvények szabályait, például kötekedni kezd a szervezőkkel, nem a pályán gyorsul az autójával, vagy más módon veszélyezteti a látogatókat, azt örökre kizárják. Aki komolyan veszi ezt a műfajt, az profin átépített autójával benevezhet az Országos Bajnokságra, a többieknek pedig a rendszámos autóknak fenntartott Street Legal kategóriában szerveznek futamokat. Ez utóbbiakon játékpénzben fogadhatnak egymással a versenytársak, a végén pedig győztest hirdetnek, de alapvetően az élmény és a szórakozás a lényeg ebben a kategóriában, meséli a szervező.

Több ezren lehetnek azok, akik nem hajlandóak befizetni a tököli és a hozzá hasonlóan az ország más pontjain szervezett legális gyorsulási versenyek ötezer forintos nevezési díját. Giltner Attila úgy látja, ezért lehetséges, hogy pénteken és szombaton egyebek mellett a fóti bevásárlóközpont közelében, egy mindössze 100 méteres aszfaltcsíkon rendszeresen illegális versenyek zajlanak. Mint mondja, ez még szerencsésebb eset, mert az alkalmi menetek valóban jellemzőek a legtöbb nagyváros, így Budapest főútvonalain, a Váci úton, a Szentendrei úton, vagy éppen az autópályák kivezető szakaszain is. A háromféle lehetőség veszélyességében pedig nagy különbség van.

A Gyorsulási Szövetség a fentieket azzal egészíti ki, hogy nem kizárólag pénzt akarnak spórolni, akik illegális versenyekre járnak. Az ilyen események népszerűségét részben az táplálja, hogy a nézők és az autósok érzik, tilosban járnak, és ez fokozza az izgalmat. Másrészt önálló, zárt Facebook-csoportokban szerveződő közösségek alakultak ki a törvénytelen versenyzés mögé, ez is egyfajta közösség, sőt, aki nem tud személyesen részt venni a gyorsan szerveződő, majd a rendőrök kiérkezésekor hamar feloszlatott eseményeken, az TikTok-videóban követheti a történéseket, ami Giltner Attila szerint az utóbbi években jelentősen növelte a látogatottságukat is. Hasonló hatása van még a Fast and Furious (Halálos iramban) filmeknek is, mert az újabb generációk ezekben szerepmintákat keresnek és találnak, teszi hozzá. Érzékelhető, hogy amikor kijön egy újabb film, felfut a versenyek népszerűsége, majd hamarosan lecseng és az autóválasztás is követi a filmben látottakat.

A Magyar Gyorsulási Szövetség elnökhelyettese kételkedik abban, hogy csupán az újabb traffipaxok megoldhatják a közutakon zajló veszélyes versenyek problémáját. Szerinte azokban az országokban, ahol több évtizedes kultúrája van, és valódi sportágként ismerik el a hivatalosan 402,3 méteren, vagyis negyed mérföldön zajló versenyeket, ott kevesebb szükség van rendőrségi rajtaütésekre is. Egyszerűen becsatornázták a gyorsulási versenyzést a gyakori eseményekre. Fontos persze az is, hogy például Japánban vagy az Egyesült Államokban a hatóságok sem hagyják nyitva a kérdést, hogy olcsón meg lehet-e úszni az életmódszerű közúti száguldozást.

A tököli versenyek szervezői abban állapodtak meg a környékbeli települések polgármestereivel, hogy évente legfeljebb hat alkalommal szervezhetnek versenyt az egykori katonai repülőtér kifutópályáján. Ide esetenként néhány százan látogatnak ki, amikor viszont esik az eső, hiába szerveznek bármit a tököli betonon, alig jönnek el az emberek, a költségeket pedig ezekben az esetekben is a szervezők viselik. Ez szintén egy olyan különbség, ami a spontán versenyek felé löki az érdeklődőket, de aligha lehet rajta változtatni.

A cikkben szereplő képeket a B-Arttól kaptuk, köszönjük!