Tíz év alatt másfélszeresére emelkedett azok száma Magyarországon, akik szerint oké a melegházasság

Több mint 15 százalékponttal nőtt azok aránya Magyarországon, akik egyetértenek azzal, hogy az azonos nemű párok is legálisan házasodhassanak – írja az Ipsos kutatása alapján a 24.hu. 2013-ban a megkérdezett magyarok 30 százaléka tartotta normálisnak a melegházasságot, ma már 47 százalék gondolja ezt. Összesen 67 százalék gondolja úgy, hogy valamilyen jogi formában el kéne ismerni az azonos neműek párkapcsolatát. 16 százalék ezt teljesen ellenzi.

Bár a magyar arányok jobbak, mint a vizsgált 30 ország átlaga, így is bekerültünk a legrosszabb nyolcba. Magyarországot Peru, Japán, Dél-Korea, Lengyelország, Szingapúr, Románia és Törökország követi, a listát pedig Hollandia, Portugália és Spanyolország vezeti.

A kutatásban nem csak ezt vizsgálták. Az is kiderült, hogy a 30 országban a megkérdezettek

• 3 százaléka leszbikusnak vagy melegnek,
• 4 százalék biszexuálisnak,
• 1 százaléka pánszexuálisnak vagy omniszexuálisnak,
• és 1 százalék aszexuálisnak vallotta magát.

Az 1997 után születettek kétszer nagyobb valószínűséggel azonosítják magukat biszexuálisként, pánszexuálisként/omniszexuálisként és aszexuálisként, mint az 1981 és 1996 között születettek, és négyszer nagyobb valószínűséggel, mint az 1948 és 1980 között születettek.

A vizsgált 30 országban átlagosan 1 százalék válaszolta azt, hogy transznemű, nembináris/fluid, 1 százalék pedig nem a férfi/nő tengelyen határozza meg magát. Az arányok ebben a kérdésben is eltérőek a korcsoportok között, a fiatalabbak nagyobb valószínűséggel mondták azt, hogy valamelyik fenti kategóriába tartoznak. Átlagosan a társadalom 9 százaléka sorolja magát az LMBTQ+ ernyő alá.

A megkérdezett magyarok 2 százaléka mondta magáról, hogy leszbikus/meleg/homoszexuális, 3 százalék biszexuális, 1 százalék pánszexuláis vagy omniszexuális, és szintén 1 százalék transznemű, vagy olyan személy, aki nem sorolja magát a férfi/női kategóriákba.

Globálisan átlagosan a felnőttek fele számol be arról, hogy rokona, ismerőse meleg vagy leszbikus, negyede arról, hogy rokona, ismerőse biszexuális, és 12-13 százaléka arról, hogy rokona, ismerőse transznemű, nembináris vagy genderfluid. Ez azonban világszerte eltérő: Spanyolországban, Latin-Amerikában, Thaiföldön és az angol nyelvterületen magas az LMBTQ+-láthatóság, és Japánban, Dél-Koreában, Törökországban és Európa keleti részén a legalacsonyabb. A magyar kérdezettek 36 százaléka mondta azt, hogy ismer meleg vagy leszbikus személyt, 21 százalékuk ismer biszexuálist, 6 százalékuk transzneműt és 4 százalékuk ismer nembináris vagy genderfluid személyt.

Amikor 2013-ban arról kérdezték a magyarokat, hogy egyetértenek-e azzal, hogy az azonos nemű párok ugyanolyan jogokkal bírjanak örökbefogadáskor, mint a heteroszexuális párok, a válasz 42 százalékban volt igen. Ez 2021-ben 59 százalék volt, most viszont kicsit visszaesett 56 százalékra.

A megkérdezett magyarok 59 százaléka szerint az azonos nemű párok ugyanolyan sikeresek lehetnek a gyereknevelésben, mint más szülők, de egyharmad szerint viszont rosszabbak lennének.

A kutatás szerint globálisan az emberek 67 százaléka szerint diszkrimináció éri a transznemű embereket, és 76 százalék gondolja úgy, hogy meg kéne őket védeni ezek ellen, főleg ha munkahelyről, lakhatásról van szó. Persze ez sem általános, a fiatalabb felnőttek és a nők jobban támogatják a transzneműek esélyegyenlőségét. Dél-Koreában, Kelet-Európában, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban voltak a legkevésbé támogatók.

„A magyar válaszadók 48 százaléka elutasítja, hogy a transznemű tizenévesek szülői engedéllyel tanácsadást vagy hormonkezelés kapjanak a nemváltás érdekében, és csak 36 százalék támogatná ezt, ráadásul még kevesebben (25 százalék) engedélyeznék erre a társadalombiztosítási fedezetet – ezzel a lista legvégén szerepelünk”

– idézi a kutatást a 24.hu.

A magyarok többsége (45 százalék) támogatja, hogy mindenki a nemének megfelelő vécét használja, de csak 43 százalék támogatja, hogy a hivatalos dokumentumokon a férfi és női mellett legyen egy egyéb kategória is, míg 41 százalék kifejezetten ellenzi ezt.

Arra a kérdésre, hogy az egészségbiztosításnak fedeznie kéne-e a nemváltoztató beavatkozásokat, a megkérdezett magyarok 59 százaléka nemet mondott, míg 25 százalék mondott igent. Ezzel ezen a listán az utolsó helyre kerültünk.

Az Ipsos 2023. február 17 és március 3 között 22 514, 30 különböző országban élő felnőttet kérdezett meg, a 16-74-es korcsoportból. 17 ország – például Magyarország – esetében az eredmények reprezentatívnak tekinthetők. A 30 ország átlagát nem igazították népességhez. A hibahatár 1000 fős mintánál 3,5 százalékpontos, 500 fős mintánál 5 százalékpontos. A kutatásból készült, részletes tanulmány itt érhető el.