Az eltűnt kalandparkok nyomában
2023. június 19. – 13:28
Néhány éve még három különálló kalandparkot is látogathattak az élményekre vágyók Szegeden, de már egyik sem létezik. A több száz millió forintos EU-támogatással épült park hamar megszűnt, a vendégek ezreivel gazdaságosan üzemelőt néhány év után számolták fel, a legtovább működő tavaly végleg bezárt. A legrövidebb ideig a békési fideszes képviselő, Simonka György üzleti körének kalandparkja működött a városban, bár ez kapta a legtöbb uniós pénzt. A lombkoronasétányhoz hasonló, fákra épített akadálypályákat tízezrek próbálták ki Szegeden, amely az ország legkedveltebb idegenforgalmi célpontjainak egyike.
A Békés megyei zöldség- és gyümölcs-nagykereskedelmi cég, a Paprikakert Tész Kft. 2012-ben pályázott egy szegedi kalandpark létrehozására és működtetésére, ám egy másik céget, a Mentor Menedzsment Kft.-t bízta meg az építkezéssel és az üzemeltetéssel. Mindkét cég tulajdonosai között szerepelt Simonka György békési fideszes képviselő, illetve a közeli családtagjai is, de az évek során esetenként változott a tulajdonosok köre.
A nyertes pályázat révén majdnem 400 millió forint összköltséggel építhették meg a kalandparkot, ebben 278 millió forint volt a támogatás. A szegedi önkormányzat tulajdonában lévő Szegedi Vadasparkban béreltek 47 ezer négyzetméteres erdős területet a Kalandozoónak elnevezett turisztikai attrakcióhoz. A kalandpark a tervhez képest kétéves késéssel, 2016 nyarán kezdett működni. Az élményekről látványos drónvideófilm is készült, ami most is megnézhető.
A Facebookon is megvan még a Kalandozoo kalandpark oldala, ott az utolsó bejegyzés 2017. novemberi, e szerint csak egy évig működött.
A megnyitás után nem ment minden olyan simán, mint a tó fölötti átsiklás a drótkötélpályán. A békésiek eleinte még fizették a bérleti díjat, de később, amikor már hónapok óta nem egyenlítették ki a tartozást, ezt az önkormányzatnál megunták, és megpróbálták behajtani az adósságot. A Paprikakert Tész Kft. fizetésképtelenné vált, és más ügyek miatt is nyomozás indult ellene. A szövevényes ügyeket itt nem részletezzük, de a felszámolása során majdnem egymilliárd forintot próbált az állam visszaszerezni a Paprikakert Kft.-től, ebben benne volt az uniós pénzből a szegedi kalandparkra kapott 278 milliós összeg is. A támogatási szerződés alapján 15 évig, azaz 2028-ig kellett volna működtetnie a Paprikakert Tész Kft.-nek a kalandparkot.
Kellemetlen közjáték: a játszótérmutyi
A Szegedi Vadaspark vonzó célpontja volt a kalandos fejlesztéseknek: egy másik cég is nyitott ott EU-támogatással egy különleges szolgáltatóegységet, amelyhez szintén béreltek egy vadasparki területet. A Titan Project’s House Kft. 2013-ban Flamingó néven interaktív virtuális tájékoztatórendszert hozott létre egy új, 500 négyzetméteres valódi játszótérrel együtt. A vállalkozás a saját erő mellé 185 millió forint támogatást nyert a Dél-alföldi Operatív Programból, így összesen 230 millióból fejleszthettek.
Gyimesi László, a Fidesz szegedi városi szervezetének akkori elnöke a megnyitón, 2013 nyarán azt mondta, Európa egyik legmagasabb színvonalú állatkerti attrakciójával lett gazdagabb a Szegedi Vadaspark. A Titan Project’s House Kft. tulajdonosa, a V. R. monogramú férfi szegedi önkormányzati cégekben is töltött be tisztségeket 2010-től, amikor az önkormányzati képviselők közgyűlésében jobboldali többség vezette a várost, bár a baloldali Botka László volt a polgármester.
A Flamingónál a hatóságoknak nem tűnt fel szabálytalanság, de Ménesi Imre, az MSZP önkormányzati képviselője észrevette, hogy a játszótér fajátékait valószínűleg többszörösen túlárazták, és feljelentést tett. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) után a magyar hatóságok is vizsgálódni kezdtek, és 2017 novemberében vádat emelt az ügyészség. Ezt a történetet Szegeden már évek óta a „vadasparki játszótérmutyinak” nevezik, és igen kényelmetlen az önkormányzati cégnek, hogy a nevéhez kötődik, holott valójában csak a területének egy kis részét adta bérbe.
A Flamingóról 2023 tavaszán a Szegedi Ítélőtábla kimondta, hogy a beruházás törvénytelen volt, a két elsőrendű vádlott költségvetési csalásban és pénzmosásban, a harmadrendű pedig pénzmosásban bűnös, ezért börtönbüntetést kaptak. Az ítélet alapján
a 185 milliós támogatással 230 milliósnak beállított összköltség helyett valójában csak mintegy 30 millió forintba kerülhetett az egész.
Ennek része volt egy számítógépes program, amely – külön jegyárért – tableteken tájékoztatta volna a látnivalókról a vadaspark látogatóit, ha a rendszer működött volna, ám csak rövid ideig volt üzemképes. Ma már csak a játszótér van meg az egészből.
Árvíz alatt kalandozni nem lehet
2014 májusában nyitották meg az újszegedi oldalon a közkedvelt, Laposnak nevezett szabadstrand mellett a Tisza-parti Élmény- és Kalandparkot. A hatalmas nyárfák koronái közé kifeszített molinó messziről, már a Belvárosi hídról is jól láthatóan hirdette, hogy ott kalandpark működik. Ám az áradások idején a Tisza elönti a területet, amelynek fái közé a kalandpályákat építették, a legrosszabb esetben évente kétszer is víz alá kerülhet néhány hétre a védőgáton belül lévő erdő. Ez nem számít katasztrófának, a gátak megtartják a vizet, csak a szegedi oldalon kell az alsó rakpartot lezárni az autóforgalom elől két-három hétig, miközben Újszegeden a hullámtéri erdő víz alatt áll.
A helyet az állami Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságtól (Ativizig) bérelte a beruházó és üzemeltető Gasztro-Head Kft. A főként a Balaton környékén tevékeny cégnek ez volt akkor a negyedik ilyen létesítménye, Balatonfüreden, Csopakon és Sopronban üzemeltetett még hármat, ezek ma is működnek. A cég vezetője, a balatonfüredi Fejes József egy interjúban azt mondta, egyszer a rokonaihoz jött el Szegedre, akkor látta meg a Lapost, amelyről a kalandpark terve eszébe jutott. A szegedi parkot 70 százalékos uniós támogatással építették fel, 74 millió forint összköltséggel.
A Tisza-parti Élmény- és Kalandparkban 3200 méternyi kötélpályarendszer volt a fák között, 150 akadályon kellett átkelnie annak, aki az egészet ki akarta próbálni. Ez egy feltehetően amatőr videón szintén látható. Volt 1300 méteres csúszópálya, és 1 kilométeres lombkoronasétány is. Az akadályok és a pályák nehézségi fokozata többféle volt, a kisebb gyerekek is végigmehettek a saját szintjükön.
Az elején árvíz miatt egy évvel el kellett halasztani a megnyitást. Az Ativizig előírta, hogy a várható őszi áradások miatt októberben minden berendezést el kell bontani, ami a kalandparkban a földhöz közel, 1 méter 60 centi magasság alatt van. Ezeket az elemeket a következő év márciusában csak a vízügy engedélyével volt szabad újra felépíteni, ami nyilván költséges megoldás. A kalandparkot az árvízveszély miatt nem engedte bekeríteni a vízügy, emiatt éjszaka őrizni kellett, nehogy valaki engedély nélkül használja, és megsérüljön.
A szerződés lejárt, vége
A Telex kérdéseire Fejes Enikő, a Tisza-parti Élmény- és Kalandparkot felépítő és működtető Gasztro-Head Kft. ügyvezetője válaszolt. Elmondta, hogy
a beruházáshoz kapott EU-támogatás előírása az volt, hogy három évig kell üzemeltetni a parkot, ők ennél tovább, öt évig tartották fenn. Évente majdnem tízezer látogató volt, és gazdaságosan működött.
Amikor lejárt a terület bérleti szerződése, a cég szerette volna meghosszabbítani, az Ativizig azonban elzárkózott ettől, hogy miért, azt Fejes Enikő szerint nem indokolták meg. 2020-ban felszámolták ezt a kalandparkot.
Az Ativizig a Telex kérdésére azt válaszolta, hogy a Tisza partján, a településeken belül lévő hullámtereket mindenhol egyetlen kezelő használatába igyekeznek adni, ami a legtöbb esetben az önkormányzat, így van ez például Csongrádon és Mindszenten is. A Lapos területéről már 2019-től tárgyaltak a szegedi önkormányzattal, Kozák Péter igazgató szerint erről tájékoztatták a Gasztro-Head Kft.-t, és amikor a Tisza-parti Élmény- és Kalandpark bérleti szerződése 2020 októberében lejárt, a város vehette át a partszakaszt.
2021 nyarán az Ativizig és Szeged önkormányzatának megállapodása révén Lapos Beach néven megnyitották az új szabadstrandot, amire 30 millió forintot költött az önkormányzati cég, a Szegedi Rendezvény és Médiaközpont. Közművesítettek, konténervécéket, zuhanyzókat és öltözőket állítottak fel, a vízbe bójasorokat tettek, vízvezetéket és csatornát építettek, áramkábelt telepítettek. Az áradások után minden évben újra rendbe hozott strandon egy vállalkozó nyaranta büfét üzemeltet és más fizetős szolgáltatásokat is kínál, de belépőjegyet továbbra sem kell venni a Laposon.
Az első szegedi kalandparkot tavaly zárták be
A 2012-ben Szegeden elsőként megnyitott, és eleinte a városban egyetlen, Csú-Szikinek nevezett kalandpark üzemeltetője Kun Zoltán volt. Erről is van videó. A vállalkozó Újszegeden bérelte a területet az EKO-parkban, ami egykor a Kommunista Ifjúsági Szövetség tábora és KISZ-iskola volt, jelenleg a Dél-magyarországi Gyermek és Ifjúsági Alapítvány tulajdona, és több részegységét is kiadják bérletbe.
Kun Zoltán a Telex kérdésére azt válaszolta, hogy korábban még tervezte a kalandpark felújítását, de többféle akadályba ütközött, ezért 2022-ben, amikor lejártak az engedélyek, bezárta a helyet.
A három közül a városban a leghosszabb ideig, mintegy tíz éven át működött a tavasztól őszig tartó szezonban a Csú-Sziki kalandpark, amit Kun saját beruházásban épített fel és bővített-javított éveken át, ami több tízmillió forintjába került, ehhez semmiféle pénzbeli támogatást nem vett igénybe.
A Telexnek azt is elmondta, hogy tanulmányutakon járt, Franciaországban gyűjtött tapasztalatokat a hasonló parkokban. A Csú-Szikin 54 akadályos felnőtt pálya volt, továbbá két külön gyerekpálya, amelyen a nagyobb és a kisebb gyerekek is végigmehettek.
A kalandpark működésére minden évben újra hatósági engedélyt kellett kérni, ennek a követelményeit és az ellenőrzéseket az utóbbi években megszigorították. Még a pályákat tartó élőfákat is külön meg kellett vizsgáltatni, mert országszerte előfordultak balesetek, de a Csú-Szikin nem voltak ilyen gondok.
Időközben megváltoztak a létesítés szabályai is, ma már csak olyan cég építhet kalandparkot, amelynek erre külön engedélye van. Mivel Kun Zoltán saját vállalkozásban alakította ki a parkját, ő akarta felújítani, nem kívánt másik céget megbízni a munkával, ami többszörös költséggel járt volna. A szegedi vállalkozó nagyon sajnálja, hogy mindez így alakult, mert sok időt és pénzt fordított a kalandparkjára. A háromféle pályából maradt felszerelések most is megvannak, Kun szerint, ha meglenne a szükséges összeg a befektetésre, megint fel lehetne építeni a Csú-Szikit, és úgy véli, újra sikeresen működhetne, mert az egyetlen szegedi kalandpark lehetne.
A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.
